Műsorújság

Az UNESCO műemléki szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága minden évben díjjal tünteti ki az általa legjobbnak ítélt műemlék helyreállításokat. A 2025-ös Műemléki Világnapon kiállítás nyílt az ICOMOS-díjas műemlékfelújításokról a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban. A múzeum udvarán tartott kiállítás megnyitóján Spányi Antal püspök és Veöreös András az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke köszöntötte a Műemléki Világnap alkalmából Fehérváron rendezett programok résztvevőit. Ez a világnap vissza- és előretekintés is egyben, ezért az ICOMOS évről évre kiemelt figyelmet fordít a jó példák bemutatására. – hangsúlyozta az Egyesület elnöke.

Szerkesztő: Csuth Judit

Egy életút, amely a magyar népi kultúra mélységeiből indulva a tudományos közélet meghatározó szereplőjévé formálódott. Vendégünk egy olyan kutató, aki több évtizede fáradhatatlanul dolgozik a hagyományos népi tudás, ünnepeink, szokásaink és tárgyi világunk feltárásán és értelmezésén. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársaként, valamint az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatójaként ma is aktívan formálja a hazai néprajztudomány arculatát.

Munkatársak: Farkas Éva, Kovács Krisztina, Bartók Beáta, Berecz Renáta

húsvéti idő 2. hét, szerda ** Jn 3,16-21 ** Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében. Az ítélet pedig ez: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mivel cselekedeteik gonoszak voltak. Mert mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy el ne marasztalják a cselekedeteit; de aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jussanak tettei, mert Istenben cselekedte azokat.

Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn a Vatikánban visszaadta lelkét a teremtő Istennek. Országszerte szentmiséket mutatnak be a Szentatya lelki üdvéért. A föld sójában Spányi Antal és Fábry Kornél püspökök, valamint Kotschy Balázs idézik fel a személyes találkozások emlékét, a pápa közvetlenségét és azokat a lelki gyümölcsöket, amelyek magyarországi látogatása során termettek.

1944. májusában megkezdődött a magyar zsidóság gettósítása és deportálása. A németek megszállta országban, az illegalitásban megindult embermentésről és benne a keresztény egyházak szerepéről beszélgetünk szakértőinkkel. Vendégeink: Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és Fejérdy András, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese lesznek.

Hangmérnök: Tánczos Tamás Zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa Szerkesztő: Varga Andrea ___________________________________________ 2.) Krúdy Gyula: Gyémántmesék - A felhők Felolvassa: Egri Bálint Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Munkatársak: Papp Péter, Kovács Krisztina, Tompos Péter, Somosvári Eszter Anna, Molnár András

Mindszenty József emlékirataiból Mécs Károly olvas fel. Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező A sorozatot Mindszenty József hercegprímás érsek, bíboros halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

Kossuth-díjjal ismerték el idén március 15-én Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját. A zeneszerző, folklorista a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért, valamint sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként vehette át a kitüntetést. Munkásságának fontosabb állomásait Tóth Zsófiának idézte fel a közelmúltban. A kollégák, a szakma a Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelte Szörényi László irodalomtörténész, kritikus 80. születésnapját. A NAP Kiadó által szervezett esten, ebben a nagy olvasztókohóban az irodalmi élet fontos szereplői közül tehát, aki csak tehette, igyekezett együtt ünnepelni. Szörényi László enciklopédikus műveltsége, szaktudása, iróniára hajlamos játékossága, magával ragadó egyénisége a hazai irodalmi közeg ellenállhatatlan, egészen páratlan egyéniségévé avatja őt. Latin-görög-iranisztika szakon kezdte meg egykor tanulmányait az ELTE-n, ez már sok mindent elmond. Pótolhatatlan, helyettesíthetetlen, senkivel össze nem hasonlítható, óriási egyénisége a hazai irodalmi életnek, és ami még rendkívülibbé teszi őt, hogy mindezzel együtt nagyon szerethető. A hatalmas ünneplés után, sóhajtásnyi időre szólalt meg Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt.

Az Újszínház az idén 8. alkalommal rendezte meg a Keresztény Színházi Fesztivált, amelynek fő témája a keresztény kultúra megismertetése, ápolása, a szeretet parancsa és ereje, amely a művészet által nyer felmagasztosulást és útmutatást. Húsvét előtti elcsendesedésre hívták a közönséget, olyan „silentiumra”, melyben jelen van az ünneplés és az öröm, a szakralitás és a művészet. Átütőerejű előadások mutatták fel a hit és a szakralitás közösségformáló, nemzetépítő és megtartó erejét, mely manapság még aktuálisabb és égetőbb, mint valaha, hiszen csak a keresztény Magyarországnak és a keresztény Európának lehet jövője. Beszélgetőtársak: Dörner György, az Újszínház igazgatója, Kossuth–díjas színművész és Bártfy Rita, Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetet dramaturg (képünkön a szerkesztővel).

300 éve, hogy Lancsics Bonifác bencés szerzetes, teológus Dömölkre érkezve hirdetett és vélhetőleg akkor hangzott el először nyilvánosság előtt Nagyboldogasszony Napjára Mária- zarándoklatot g előtt a „Boldogasszony Anyánk” ének. Ez alkalomból augusztus 16-án nagyszabású ünnepségre kerül sor,. A szervezők hívják valamennyi magyarországi és külhoni magyar Mária búcsújáró és zarándokhely képviselőjét az ünnepségre és az azt követő esti szabadtéri szentmisére. A fő szervezővel , Németh Tiborral a Kresznerics Ferenc Könyvtár vezetőjével, a Kresznerics alapítvány vezetőjével, Németh Zoltán plébánossal, Fehér László polgármesterrel és Pesti Arnold önkormányzati képviselővel, a Soltis Lajos színház vezetőjével beszélgetünk.

50 éve, május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros, herceg-prímás Esztergomi érsek. Milyen alak rajzolódik ki ma 50 év után? Miben volt hajlíthatatlan? Amellett, hogy ma csodáljuk példás kiállását, miért volt ez nehéz a korabeli kommunista államnak, amerikai követségnek, de még az egyháznak is? Tanítják-e ma Mindszentyt a középiskolákban? Élete, példája mit üzenhet a mai nemzedéknek? Szakértőnk Dr. Kovács Örs , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.

Hangmérnök: Tánczos Tamás Zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa Szerkesztő: Varga Andrea ___________________________________________ 2.) Krúdy Gyula: Gyémántmesék - A felhők Felolvassa: Egri Bálint Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Mindszenty József emlékirataiból Mécs Károly olvas fel. Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező A sorozatot Mindszenty József hercegprímás érsek, bíboros halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

300 éve, hogy Lancsics Bonifác bencés szerzetes, teológus Dömölkre érkezve hirdetett és vélhetőleg akkor hangzott el először nyilvánosság előtt Nagyboldogasszony Napjára Mária- zarándoklatot g előtt a „Boldogasszony Anyánk” ének. Ez alkalomból augusztus 16-án nagyszabású ünnepségre kerül sor,. A szervezők hívják valamennyi magyarországi és külhoni magyar Mária búcsújáró és zarándokhely képviselőjét az ünnepségre és az azt követő esti szabadtéri szentmisére. A fő szervezővel , Németh Tiborral a Kresznerics Ferenc Könyvtár vezetőjével, a Kresznerics alapítvány vezetőjével, Németh Zoltán plébánossal, Fehér László polgármesterrel és Pesti Arnold önkormányzati képviselővel, a Soltis Lajos színház vezetőjével beszélgetünk.

50 éve, május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros, herceg-prímás Esztergomi érsek. Milyen alak rajzolódik ki ma 50 év után? Miben volt hajlíthatatlan? Amellett, hogy ma csodáljuk példás kiállását, miért volt ez nehéz a korabeli kommunista államnak, amerikai követségnek, de még az egyháznak is? Tanítják-e ma Mindszentyt a középiskolákban? Élete, példája mit üzenhet a mai nemzedéknek? Szakértőnk Dr. Kovács Örs , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.