Embermentők. Kik s hogyan bújtatták a németek elől menekülőket a II. Világháború utolsó hónapjaiban?
Szerkesztő: Szabó Csilla
1944. májusában megkezdődött a magyar zsidóság gettósítása és deportálása. A németek megszállta országban, az illegalitásban megindult embermentésről és benne a keresztény egyházak szerepéről beszélgetünk szakértőinkkel.
Vendégeink: Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és Fejérdy András, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese lesznek.
kulturális paletta
szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Kossuth-díjasok: Kelemen László
Szörényi László 80
Kultúrmorzsa
Kossuth-díjjal ismerték el idén március 15-én Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját. A zeneszerző, folklorista a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért, valamint sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként vehette át a kitüntetést. Munkásságának fontosabb állomásait Tóth Zsófiának idézte fel a közelmúltban.
A kollégák, a szakma a Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelte Szörényi László irodalomtörténész, kritikus 80. születésnapját. A NAP Kiadó által szervezett esten, ebben a nagy olvasztókohóban az irodalmi élet fontos szereplői közül tehát, aki csak tehette, igyekezett együtt ünnepelni. Szörényi László enciklopédikus műveltsége, szaktudása, iróniára hajlamos játékossága, magával ragadó egyénisége a hazai irodalmi közeg ellenállhatatlan, egészen páratlan egyéniségévé avatja őt. Latin-görög-iranisztika szakon kezdte meg egykor tanulmányait az ELTE-n, ez már sok mindent elmond. Pótolhatatlan, helyettesíthetetlen, senkivel össze nem hasonlítható, óriási egyénisége a hazai irodalmi életnek, és ami még rendkívülibbé teszi őt, hogy mindezzel együtt nagyon szerethető. A hatalmas ünneplés után, sóhajtásnyi időre szólalt meg Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt.
Fazekas István drámaíró színházművészeti magazinja az SZFE diákjainak és oktatóinak közreműködésével
A Keresztény Színházi Fesztivál
Az Újszínház az idén 8. alkalommal rendezte meg a Keresztény Színházi
Fesztivált, amelynek fő témája a keresztény kultúra megismertetése, ápolása, a
szeretet parancsa és ereje, amely a művészet által nyer felmagasztosulást és
útmutatást. Húsvét előtti elcsendesedésre hívták a közönséget, olyan
„silentiumra”, melyben jelen van az ünneplés és az öröm, a szakralitás és a
művészet. Átütőerejű előadások mutatták fel a hit és a szakralitás
közösségformáló, nemzetépítő és megtartó erejét, mely manapság még
aktuálisabb és égetőbb, mint valaha, hiszen csak a keresztény Magyarországnak
és a keresztény Európának lehet jövője.
Beszélgetőtársak: Dörner György, az Újszínház igazgatója, Kossuth–díjas színművész és Bártfy Rita, Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetet dramaturg (képünkön a szerkesztővel).
húsvéti idő 2. hét, csütörtök
** Jn 3,31-36 **
Aki felülről jön, fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, az földi, és a földről beszél. Aki a mennyből jön, feljebb való mindenkinél. Arról tanúskodik, amit látott és hallott, de a tanúságát senki sem fogadja el. Aki elfogadja tanúságát, az igazolja, hogy Isten igazmondó. Mert akit Isten küldött, az az Isten igéit mondja, ő ugyanis a Lelket nem mértékkel adja. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe adott. Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki pedig nem hisz a Fiúban, nem látja meg az életet, hanem Isten haragja marad rajta.
Apáczai öröksége és a 21.századi kompetenciák a munkaerőpiacon
Riporter: Hámori Kinga
A mai napon - a munka ünnepén - arról is érdemes beszélni, hogy mennyire fontos a szaktudás mellett az érzelmi intelligencia is a munkaerő-piacon? Mit üzenhet a neveléssel foglalkozó szakembereknek egy 400 évvel ezelőtt született gondolkodó? Ezekről is érdeklődött a 4. Organikus Pedagógia Konferencián Pongrácz Attila tanszékvezető egyetemi docenstől, a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának dékánjától, Hámori Kinga.
Munkakutya és élettárs. A vakvezető kutyák pályáját mutatjuk be a születéstől a halálukig.
Szerkesztő: Szabó Csilla
A vakvezetőkutyák világnapa alkalmából a Magyar Vakok és Látássérültek Szövetsége kutyakiképző telepre látogatunk, ahol megtudhatjuk, hogy milyen kutya alkalmas arra, hogy egy vak embert biztonságosan vezessen a közúti forgalomban.
A telephelyet bejárva végig kísérjük, hogy mi történik a kiskutyákkal, addig a napig, amíg gazdit találnak a számukra. És arról is beszélgetünk egy kutyás látássérülttel, hogy milyenek valójában a kutyás hétköznapok.
Krisztuskereszt az erdőn
- Május 3-án körmenetet tartanak a Nagy-Eged hegyi kápolna romjaihoz.
- Műsorunkban két kisvárdai kápolnáról is beszélgetünk.
Szerzetesek félórája
- Szent Teréz és Siennai Szent Katalin hogyan tanít minket imádkozni? Verseghy Beáta szerzetes nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagjának előadása. (1. rész)
Munkatársak: Papp Ildikó, Túri Sarolta, Tikovits Ernő
Mindszenty József emlékirataiból Mécs Károly olvas fel.
Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester,
Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és
Sárospataki Zsuzsanna rendező
A sorozatot Mindszenty József hercegprímás érsek, bíboros halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.
kulturális paletta
szerkesztő: Nagy György András
Magyar táncosok a kenguruk földjén
Egy csepp üveggyár: álomtárlat
Színház a lélek tisztaságáért
Már hétévesen Hétpróbás volt - mármint, hogy ennek a táncegyüttesnek a tagja lett. A népi és a családi hagyomány összefonódott életében. Az értékek gyűjtését, megőrzését és megismertetését egyaránt fontosnak tartja. Saját csoportjával a Tabánnal, és a szintén békéscsabai Talléros zenekarral nemrégiben Ausztráliában járt. A turné azonban nem pusztán a távolság miatt volt rendhagyó. Farkas Tamás koreográfus-pedagógus Nagy György András kérdéseire válaszolt a Katolikus rádió stúdiójában.
Kép: Melbourne-i elmék
„A sejtelmes homályban előtűnő tárgyak: álomban született látomások” – ezekkel a lélekrezdítő szavakkal invitálják a látogatókat a magyar kortárs üvegművészek kiállítására a szervezők. S valóban: a Klebelsberg Kultúrkúriában bemutatott alkotások pont a különleges alapanyag lehetőségeit kihasználva képesek túlmutatni az anyagin. Zsoldos Szilvia felvétele először Novák Piroska főmuzeológus megnyitóbeszédéből idéz, majd a május 22-ig látogatható tárlat kurátorát, Koós Ágnest hallják - és magyarázatot kapunk a seregszemle elnevezésére is: „GlasSpring”.
Játszhat-e fontos mentálhigiénés szerepet a társadalomban a színház? Az igent kívánta bizonyítani már 8 évvel ezelőtti létrejöttével is a Lélektől Lélekig Összművészeti Fesztivál, amely idén is sok különleges produkcióval várta az érdeklődőket Veszprémbe. A házigazdát, a Petőfi Színház igazgatóját, Oberfrank Pált kérdezte Kovács Éva Rebecca.
Remeteként olykor el kell veszítsük magunkat, hogy aztán ismét megtaláljuk a kifelé vezető utat. Elveszett, vándorló és utat kereső, kérdező és mindent megkérdőjelező versekről beszélgettünk vendégünkkel immár öt évvel ezelőtt.
Barukh (Hidvégi András) egyszerre eltávolodó és közeljövő szabad versei a pusztai lelkületben születtek. A költemények megdöbbentőek, olykor zavaróak és idegenek. Az őszinteségük nagyon szubjektív, megsebez, fáj és elgondolkodtat: erről is beszélgettünk a szerzővel.
Mindszenty József emlékirataiból Mécs Károly olvas fel.
Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester,
Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és
Sárospataki Zsuzsanna rendező
A sorozatot Mindszenty József hercegprímás érsek, bíboros halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.