Műsorújság

Kihirdették a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor önállóságát. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója is beszédet mondott. Vele beszélgetünk. A Katolikus Karitász híreiről Zagyva Richárd országos igazgató számol be. Iskola Ugandában. USA Irán ellentét. Energiapolitikáról beszélgetünk Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával. július 17-e az Emojik Világnapja. Baracsi Katalin internetjogászt hallják: A pécsi Collegium Seraphicum várja a jelentkezőket. A Ferences szakkollégium igazgatójával, Rizmayer Ritával beszélgetünk. Külpolitikai beszélgetések. Hivatalosan is bejelentette indulását a jövő tavaszi francia elnökválasztáson Marine Le Pen, a franciák jelenleg legnépszerűbb jelöltje. Bírósági eljárás zajlik ellene, és sokáig úgy látszott: egyszerűen hatóságilag eltiltják az indulástól. Most másodfokon kimondták: na jó, mégis indulhat: döntsék el a franciák az urnáknál. Fejérdy Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a szakértőnk. Augusztusban indul a NYITOTT PORTA NAPOK 2026. Tószegi-Faggyas Katalin, a NAK vidékfejlesztési igazgatója nyilatkozik.

Éppen száz esztendeje, 1926. július 18-án alakult meg kultúrtörténetünk páratlan "gyülekezete", a Helikoni Közösség. A Trianon után szülőföldjén kisebbségbe került magyarság írói és költői pálytársuk, Kemény János meghívására gyűltek össze a báró Marosvécsi birtokán. A kezdetben 28 fős társaság a következő majd' két évtized során összesen 55 tagot számlált és évente találkozott a mára legendássá vált helyszínen. Hogy kik vettek részt ezeken az alkalmakon, mi történt ott és milyen hatása volt mindennek az erdélyi és a magyar szellemi életre, arról Dr. Boka László irodalomtörténész, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens beszél műsorunkban.

Dr. Tóth Arnold néprajzos és a szerkesztő Farkas Erzsébet a kenyér és a bor népi kultúránkban betöltött szerepéről beszélgetnek. MAksó Péter atya elmélkedése a Szentlélekről

Ekkor az írástudók és farizeusok közül egyesek azt mondták neki: ,,Mester, szeretnénk tőled egy jelet látni.'' Ő azt válaszolta nekik: ,,A gonosz és parázna nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, csak Jónás próféta jelét. Mert amint Jónás a cethal gyomrában volt három nap és három éjjel [Jón 2,1], úgy lesz az Emberfia is a föld szívében három nap és három éjjel. A ninivei férfiak föltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogják ítélni azt, mert ők megtértek Jónás igehirdetésére [Jón 3,5]; és íme, nagyobb van itt, mint Jónás. Dél királynője [1 Kir 10,1-10] föl fog támadni az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogja ítélni azt, mert ő eljött a föld határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt, mint Salamon. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Megérkeztek a legfrissebb inflációs adatok, amelyek újabb képet adnak a hazai árfolyamatokról. Mit mutatnak a számok, mi áll a háttérben, és milyen kilátásokra érdemes készülni? Erről beszélget Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával Balázs Zsanett.

Sétánkat a római katolikus templomnál kezdjük, majd a bagolyvárnak nevezett Jánosi villa érintésével jutunk a Bakó-patakon átívelő hídhoz, amit egy Nepomuki Szent János szobor díszít. Megnézzük az egykori zsindelyes csárda és a régi posta épületét; felkapaszkodunk a homokkőfalba vájt tatárlikakhoz, majd a Tátorján tanösvényen haladva elérjük a kenesei magas-part tetején álló Soós obeliszket. A balatoni panoráma után a város tájházában zárjuk műsorunkat.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendező: E. Román Kata

A rendszeresen elvégzett ifjúságkutatások arról számolnak be, hogy évről évre csökken a magukat egyházias értelemen vallásosnak mondó fiatalok száma, ezzel szemben a maguk módján vallásosak, illetve a közömbösek aránya pedig növekszik. A fiatalság jelentős része a teljes erkölcsi káosz felé sodródik, van viszont egy kisebbség, amelyik sokkal tudatosabban készül fel a felnőtt keresztény életre, mint ahogy az a szülei vagy a nagyszülei generációjában történt. Az erkölcsi olló tehát nyílik, az Egyházban az ifjúsággal foglalkozó szakemberek is felfigyeltek erre, és noha igazán örvendetes, hogy egyre-másra gyúlnak az őrtüzek a spirituális pusztaságban, ennek is megvannak a maga kísértései. Beszélgetés Zics Ildikó szociális testvérrel, hivatásgondozóval, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye ifjúsági irodájának munkatársával.

Ekkor az írástudók és farizeusok közül egyesek azt mondták neki: ,,Mester, szeretnénk tőled egy jelet látni.'' Ő azt válaszolta nekik: ,,A gonosz és parázna nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, csak Jónás próféta jelét. Mert amint Jónás a cethal gyomrában volt három nap és három éjjel [Jón 2,1], úgy lesz az Emberfia is a föld szívében három nap és három éjjel. A ninivei férfiak föltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogják ítélni azt, mert ők megtértek Jónás igehirdetésére [Jón 3,5]; és íme, nagyobb van itt, mint Jónás. Dél királynője [1 Kir 10,1-10] föl fog támadni az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogja ítélni azt, mert ő eljött a föld határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt, mint Salamon. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Cornides Tamás Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: E. Román Kata

A Barabás Villa idei nyári színházi sorozata olyan előadásokat vonultat fel, amelyek fontos társadalmi és szociális kérdéseket állítanak a középpontba. Ebbe a válogatásba illeszkedik Szalontay Tünde megrendítő, ugyanakkor humorral és öniróniával is átszőtt önálló estje, a „Született: Wagner Emese”. A július 22-én látható, személyes ihletésű előadás identitáskeresésről, örökbefogadásról, családi titkokról és az újrakezdés lehetőségéről mesél különleges színházi eszközökkel és erős érzelmi töltettel. Szalontay Tündével, az előadás főszereplőjével Kovács Éva Rebecca beszélget. Fejér-Székely Anna ékszertervező művész számára az alkotás elmélyült, kétkezi folyamat: szívesen dolgozik ezüst drótokkal, egzotikus fákkal, teveszaruval, csonttal és más természetes anyagokkal. Ékszerei egyedi, tervezői gondolkodással születnek, ahol a hagyományos kézműves technikák és a kortárs gondolatformálás találkoznak. Hogy milyen tradicionális textiltechnikákat alkalmaz, illetve hogy milyen út vezetett saját vállalkozásának létrejöttéhez, először ezekről kérdezte őt Szentimrei Kristóf rádiónk stúdiójában. Konrád Zsuzsanna Valami vad című rövidfilmjének főhőse Zsófi, egy ábrándos lány, aki az egyetemi felvételijére készül, ám időnként otthon medvévé változik. Ilyenkor a hatalmas, lomha állat felforgatja és rettegésben tartja az egész család életét, a különös zajok miatt pedig már a szomszédok is egyre gyanakvóbbak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a helyzet tarthatatlan, és muszáj valami megoldást találni. A mágikus-realista történet egy különös átváltozáson keresztül mesél családról, szabadságvágyról és feltétel nélküli szeretetről. D'Intino Patriciával, a több rangos nemzetközi elismerésben részesült rövidfilm producerével Fülöp Tamás készített interjút. Zenei szerkesztő: Szabó Ágnes

Négyhetente jelentkező portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan, nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző kutatókat, akik elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy szélesebb körben is bemutassák az általuk művelt tudományterület és a hit viszonyát. Mai műsorunk stúdióvendége Szilágyi Márton egyetemi tanár az ELTE-BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben, az MTA doktora. Szilágyi Márton fő kutatási területe a 18–19. századi klasszikus magyar irodalom, tehát Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Jókai vagy Arany János. A Szent István Tudományos Akadémián a székfoglaló előadását Kölcsey Ferenc mint prózaíró címmel tartotta. Az Akadémia történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Kép: MKR/Polcz Péter

Tardy László neve egyet jelent a magyar egyházzene kiemelkedő alakjával, aki karmesterként, kántorként, tanárként és karnagyként több mint fél évszázadon át állt a liturgia és az egyházi zene szolgálatában. Nyolcvanötödik születésnapja és szolgálatának 60. évfordulója alkalmából életútjáról, hitéről, mestereiről, örömeiről, nehézségeiről és arról beszél vele Tóth Kata, mit jelent számára ma is az a gondolat, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik. Fotó forrása: Magyar Kurír

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendező: E. Román Kata

Ekkor az írástudók és farizeusok közül egyesek azt mondták neki: ,,Mester, szeretnénk tőled egy jelet látni.'' Ő azt válaszolta nekik: ,,A gonosz és parázna nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, csak Jónás próféta jelét. Mert amint Jónás a cethal gyomrában volt három nap és három éjjel [Jón 2,1], úgy lesz az Emberfia is a föld szívében három nap és három éjjel. A ninivei férfiak föltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogják ítélni azt, mert ők megtértek Jónás igehirdetésére [Jón 3,5]; és íme, nagyobb van itt, mint Jónás. Dél királynője [1 Kir 10,1-10] föl fog támadni az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogja ítélni azt, mert ő eljött a föld határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt, mint Salamon. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Cornides Tamás Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: E. Román Kata

Tardy László neve egyet jelent a magyar egyházzene kiemelkedő alakjával, aki karmesterként, kántorként, tanárként és karnagyként több mint fél évszázadon át állt a liturgia és az egyházi zene szolgálatában. Nyolcvanötödik születésnapja és szolgálatának 60. évfordulója alkalmából életútjáról, hitéről, mestereiről, örömeiről, nehézségeiről és arról beszél vele Tóth Kata, mit jelent számára ma is az a gondolat, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik. Fotó forrása: Magyar Kurír