anyanyelvápolók műsora
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsa
Alapító szerkesztő: Deme László
A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.
A szlovák nyelv elsajátításának megítélése a magyar közvéleményben a 19. században
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
A 19. században a szlovák nyelv általánosan jelen volt az északi régióban, az alföldi és egyéb szórványokban, sőt Pest-Budán/Budapesten is. A kora újkori Felföldön gazdag és sokrétű kultúra bontakozott ki. A magyar közvélemény évszázadok óta tudomásul vette, hogy a felföldi régióban főleg szlovákul beszélnek, szinte senki sem tartotta lehetségesnek az egész népesség elmagyarosítását. A magyar közvélemény azonban nem tudta elfogadni, sőt támadóan lépett fel, amikor a szlovák értelmiségiek nyelvüket művelték, nemzeti irodalmat, költészetet írtak, mert a szlovákokat „tótajkú magyaroknak”, a magyar nemzet részének tekintették. Véleményük szerint a szlovákoknak nem áll jogukban, hogy önálló nemzetté váljanak, ezért saját történelmük, irodalmuk sem lehet.
A magyar kultúra eltótosodására a Tudományos Gyűjtemény 1825-ben született egyik írása is figyelmeztetett, kifejtve, hogy ha a magyar előkelő rétegek nem ápolják anyanyelvüket, nem olvasnak újságot, szépirodalmat, elnémetesednek, a köznép pedig eltótosodhat. 1918-ig minden magyar megnyilatkozó álláspontja a szlovákok nemzetté válásának megakadályozása volt. A reformkorban megerősödött az a gondolkodás, hogy kizárólag a magyarságnak van joga ahhoz, hogy nemzetisége, azaz nemzeti léte legyen, mindenki másnak csak úgynevezett népisége, azaz etnicitása van.
Dr. Ábrahám Barna történésszel, az ELTE Román Tanszékének adjunktusával és az Eperjesi Egyetem oktatójával beszélgettünk.
Adásunk témái:
- A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén is megrendezte a Rákóczi Napokat, melynek egyik lelket melengető eseménye volt a Kárpátalja Táncegyüttes ünnepi műsora. Az „Itt az idő!” című előadás nemcsak a magyar néptánc hagyományait mutatta be, hanem a történelmi múltunkat, és nemzeti öntudatunk erősítésére is szolgált.
- Hogyan vészeli át a háborús éveket a kárpátaljai magyar turisztikai élet és falusi vendéglátói hálózat?
- Olvasóklubot szerveztek Ungváron;
- A több, mint 100 intézményből álló magyar oktatási hálózat helyzete Kárpátalján.
Ákos, vagyis Kovács Ákos énekes, Kossuth-díjas előadóművész.
Szerkesztő: Sályi András
Több, mint harminc éve van a pályán, élete reflektorfényben zajlik. Azt híhetnénk, már mindent elmondott magáról, ami elmondható. Nincs újdonság. De nem így van. Bizonyíték erre a mai beszélgetés.
fotó:
deszkavizio.hu
A Szószólóban a málenkij robotra elhurcoltakra emlékezünk. Ezután Az Isteni irgalmasság üzenete következik: Fausztina Kowalska nővér naplójából olvas fel egy újabb részletet Dér Gabriella színművésznő.
Munkatársak: Császy Erzsébet, Somosvári Eszter Anna, Kovács Krisztina, Tikovits Ernő
Charles de Gaulle - Paár Ádám történész-politológussal beszélgettünk a francia politikusról
Szerkesztő: Pál Amanda
Hogyan lett Charles de Gaulle, a renitens európai Európa egyik alapító atyja? Folytatjuk a múlt héten elkezdett beszélgetést Paár Ádám történész-politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával.
A böjt lelki életünk része
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
A Szentírás tanúsága szerint Jézus Krisztus példája megmutatja nekünk a böjt értelmét, célját és hogyanját is.
Spányi Antal püspök nagyböjti gondolatai ezúttal a böjtölésről, mint a lelki élet elengedhetetlen alappilléréről szólnak, az Istenre való bizakodó ráhagyatkozásról.
Templomok és közösségek a Kárpát-medencében és a nagyvilágban
A Róma szomszédságában lévő Ostia város Szent Mónika-templomának Szatmárból származó plébánosával, Strango Péter atyával beszélgetünk.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
mesés irodalom
Hans Christian Andersen: A kis Ida virágai
Felolvassa: Tanai Bella
Hangmérnök: Biksza Levente
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
válogatás rádiónk archívumából
Virágvasárnap, nagyhét, ünnep…
Rend és hagyomány az esztendőben és az életben - Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval beszélgetünk.
közvetítés Budapestről a tabáni Alexandriai Szent Katalin templomból.
A szentmisét bemutatja Nagy Sándor plébániai kormányzó, egyházmegyei hallássérült referens.
Orgona kísér Medenczi Román orgonaművész, énekel a tabáni kórus
Keönch László és Palotás Nóra vezetésével.
Ajándék és titok
Epizódok II. János Pál pápa életéből. (34/20.)
A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel.
Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és
Sárospataki Zsuzsanna készítette.
A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.
Juhász Előd műsora
Vendég: Temesi Ferenc Kossuth-díjas író
Társszerkesztő: Peresztegi Attila
Az irodalomkedvelőknek nem kell őt bemutatnunk. De a zenebarátoknak sem, hiszen Bartókról szóló könyve máig szenzáció. Erről is sok szó esik a műsorban.
mesés irodalom
Hans Christian Andersen: A kis Ida virágai
Felolvassa: Tanai Bella
Hangmérnök: Biksza Levente
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
Virágvasárnapra emlékezünk... versekkel, muzsikákkal, imádsággal...
Szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Részletek csendülnek fel Bach és Vivaldi műveiből, valamint Tőzsér Árpád, Faludi Ferenc, Toldalagi Pál, Juhász Gyula, Marton Árpád és Szép Ernő egy-egy versét hallják.
Ajándék és titok
Epizódok II. János Pál pápa életéből. (34/20.)
A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel.
Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és
Sárospataki Zsuzsanna készítette.
A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.
Juhász Előd műsora
Vendég: Temesi Ferenc Kossuth-díjas író
Társszerkesztő: Peresztegi Attila
Az irodalomkedvelőknek nem kell őt bemutatnunk. De a zenebarátoknak sem, hiszen Bartókról szóló könyve máig szenzáció. Erről is sok szó esik a műsorban.
