Műsorújság

Különleges turisztikai attrakció várja a makóiakat és a városban hosszabb-rövidebb időt eltölteni vágyókat. Az Igazgyöngyök útja egy, a város szakrális emlékekeit felfűző tematikus útvonal. Megismerhetők Makó vallás-, hely- és kultúrtörténeti emlékei, a történelmi egyházak templomai, újonnan létrehozott élménypontok, de a húsvét előtti elcsendesedő időszakban testi-lelki feltöltődést is nyújthat a több órás és több km-es barangolás. A helyszínek egymástól viszonylag távol vannak, így érdemes rászánni az időt, részletekben vagy kerékpárral felkeresni a 13 állomást. Műsorunkban Szikszai Zsuzsanna néprajzkutató-muzeológussal, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatójával járjuk be az útvonalat.

Keresztút. Egy rendkívüli kálvária története. Húsvét előtti műsorunkban Dér András Keresztút című dokumentumfilmjéről beszélgetünk a rendezővel és Gelencsér Gábor filmtörténésszel, egyetemi docenssel. Fotó: The Medjugorje Web

Közélet - A X. Civil Napról beszélgetünk Palik Zoltánnal, az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület szakmai vezetőjével; - Jármai Ágota szociológus, szociálpedagógussal a Miskolci Mentálhigiénés Műhely munkájáról beszélgetünk. Az összeállítás végén elhangzik A nap imája. Munkatársak: Molnár András, Somosvári Eszter Anna, Bartók Beáta, Berecz Renáta

év, ** **

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása április 26-án 11 órakor lesz a Veszprém Arénánál. Erre a lélekemelő eseményre Tekerj Magdival! címmel 3 napos kerékpáros zarándoklatot szervez a Veszprémi Egyházmegye fiataloknak április 24. és 26. között Budapestről Veszprémbe. A boldoggá avatásra hívó logón kerékpáron látjuk Bódi Mária Magdolnát, ez is adta az ötletet Brunner Róbertnek a zarándoklat főszervezőjének. Vele és a szervezőcsapat másik tagjával Jánosi Kincsővel Hámori Kinga beszélget. Jelentkezni a fb-on és a https://www.bodimariamagdolna.hu/tekerjmagdival/ menüpont alatt található űrlapon keresztül lehet.

A 19. században a szlovák nyelv általánosan jelen volt az északi régióban, az alföldi és egyéb szórványokban, sőt Pest-Budán/Budapesten is. A kora újkori Felföldön gazdag és sokrétű kultúra bontakozott ki. A magyar közvélemény évszázadok óta tudomásul vette, hogy a felföldi régióban főleg szlovákul beszélnek, szinte senki sem tartotta lehetségesnek az egész népesség elmagyarosítását. A magyar közvélemény azonban nem tudta elfogadni, sőt támadóan lépett fel, amikor a szlovák értelmiségiek nyelvüket művelték, nemzeti irodalmat, költészetet írtak, mert a szlovákokat „tótajkú magyaroknak”, a magyar nemzet részének tekintették. Véleményük szerint a szlovákoknak nem áll jogukban, hogy önálló nemzetté váljanak, ezért saját történelmük, irodalmuk sem lehet. A magyar kultúra eltótosodására a Tudományos Gyűjtemény 1825-ben született egyik írása is figyelmeztetett, kifejtve, hogy ha a magyar előkelő rétegek nem ápolják anyanyelvüket, nem olvasnak újságot, szépirodalmat, elnémetesednek, a köznép pedig eltótosodhat. 1918-ig minden magyar megnyilatkozó álláspontja a szlovákok nemzetté válásának megakadályozása volt. A reformkorban megerősödött az a gondolkodás, hogy kizárólag a magyarságnak van joga ahhoz, hogy nemzetisége, azaz nemzeti léte legyen, mindenki másnak csak úgynevezett népisége, azaz etnicitása van. Dr. Ábrahám Barna történésszel, az ELTE Román Tanszékének adjunktusával és az Eperjesi Egyetem oktatójával beszélgettünk.

Adásunk témái: - A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén is megrendezte a Rákóczi Napokat, melynek egyik lelket melengető eseménye volt a Kárpátalja Táncegyüttes ünnepi műsora. Az „Itt az idő!” című előadás nemcsak a magyar néptánc hagyományait mutatta be, hanem a történelmi múltunkat, és nemzeti öntudatunk erősítésére is szolgált. - Hogyan vészeli át a háborús éveket a kárpátaljai magyar turisztikai élet és falusi vendéglátói hálózat? - Olvasóklubot szerveztek Ungváron; - A több, mint 100 intézményből álló magyar oktatási hálózat helyzete Kárpátalján.

Aki meg akarja érteni a XX. század magyar valóságát, de nincs kedve történelemkönyveket olvasni, vegye kezébe Márai Sándor műveit. Az 1900. április 11-én, Kassán született és 1989-ben, San Diego-ban meghalt író szinte mindent látott és átélt az előző évszázadban, de ami a legfontosabb papírra is vetette a gondolatait. Felvidékiként szembesült a Nagy Háborúval és Trianonnal. Az 1920-as évektől, már Budapesten élve népszerű író volt, de a II. világháború után azonnal látta, hogy az általa képviselt polgári értékek elvesznek Magyarországon, így 1948-tól haláláig emigrációban élt és dolgozott. Műsorunkban archív beszélgetést hallhatnak Márai torontói kiadója, a Vörösváry Publishing vezetőjével, Gál Csabával, majd az "Egy állomás fönn, a hegyen: Jeruzsálem" című útirajzával emlékezünk az íróra, születése 125. évfordulóján. A műsorban elhangzik Márai Sándor: Egy állomás fönn a hegyen: Jeruzsálem című novellája Nagy Gábor tolmácsolásában. Az irodalmi részlet készítői: Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna A mai összeállítás szerkesztője: Gadácsi János, zenei szerkesztője: Peresztegi Attila.

Hogyan lett Charles de Gaulle, a renitens európai Európa egyik alapító atyja? Folytatjuk a múlt héten elkezdett beszélgetést Paár Ádám történész-politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával.

A Szószólóban a málenkij robotra elhurcoltakra emlékezünk. Ezután Az Isteni irgalmasság üzenete következik: Fausztina Kowalska nővér naplójából olvas fel egy újabb részletet Dér Gabriella színművésznő. Munkatársak: Császy Erzsébet, Somosvári Eszter Anna, Kovács Krisztina, Tikovits Ernő

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette. A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

Több, mint harminc éve van a pályán, élete reflektorfényben zajlik. Azt híhetnénk, már mindent elmondott magáról, ami elmondható. Nincs újdonság. De nem így van. Bizonyíték erre a mai beszélgetés. fotó: deszkavizio.hu

Mai magazinunkban az ország egyik legnagyobb tulipános kertjéről és az idén 15 éves Takáts Gyula Emlékházról is szót ejtünk. Adásunkat pedig az agárminiszter országjárásának első állomásával kezdjük.

A virágvasárnapról, húsvét misztériumáról Veres András győri megyéspüspökkel beszélgetünk. Elsőként hogyan készül az egyházmegye virágvasárnapra. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegéllyel támogatja Thaiföldet és Mianmart sújtó földrengés károsultjait, és országos adománygyűjtést hirdet a humanitárius segítségnyújtás érdekében. Zagyva Richárd országos igazgatóhelyettessel beszélgetünk. Múlt héten ismét Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben. A vita fő témája a Pride betiltását célzó, a Magyar Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény. Erről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel. A csípő- és térdprotézisműtétek új protokoll szerint alakulnak. A 35-40 feletti testtömegindexű betegeket addig nem lehet operálni, míg le nem fogynak. Balaton Péter, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára mondja el véleményét. Az izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról Csicsmann Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgetünk. A „Sorsfordítók" című animációs sorozat legújabb öt epizódját mutatta be a Nemzeti Örökség Intézet. Móczár Gábor főigazgató nyilatkozik. Az MCC Vezetőképző Akadémiája magas szintű, ingyenes képzési lehetőséget kínál friss diplomásoknak. Túri Péter programvezető nyilatkozik..

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette. A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

Mai magazinunkban az ország egyik legnagyobb tulipános kertjéről és az idén 15 éves Takáts Gyula Emlékházról is szót ejtünk. Adásunkat pedig az agárminiszter országjárásának első állomásával kezdjük.