Vendégeink: Lajtai György operatőr és felesége, Esztrehai Katalin írónő.
Szerkesztő: Szabó Csilla
A Kanadában élő házaspár több közös kötetet jegyez, melyekbe Lajta György készíti a fotókat és felesége írja a lélekből szóló üzeneteket. Esztrehai Katalin dokumentumfilmesként dolgozott, amikor úgy tűnt elveszti a szeme világát. Igazi küzdelem indult ekkor, mely az önismeret fejlesztésén és a gyógyító tudás keresésén át vezetett. Az út tart, de az állomásokat az írónő megosztotta kötetein keresztül. A szeretet, az önszeretet, az öröm megélése, a lélek építése az eszközei és a céljai Esztrehai Katalin és Lajta György közös munkáinak. A fotógráfus, operatőrnek két kiállítása is nyílt a napokban Budapesten. A Józsa Judit Galériában és az Aranytízben még néhány napig láthatók a képek. Az Aranytízben rendezett kiállításmegnyitón pedig Esztrehai Katalin írói a lélek, a test és a szellem egységéről és persze könyveiről mesélt. A könyvekből, a fényképek üzenetéből, egy házaspár összefűződött életéből kapunk ízelítőt a mai beszélgetésben.
kulturális paletta
szerkesztő: Nagy György András
Muzsika és szó – amire a gyermekek is figyelnek
Új életet lehelni a kiszáradt fába – különleges szobrok Pesthidegkúton
Egy regény felolvasószínháza – avagy a „Viskó” egy közösségi térben
A zene gyógyítja, gazdagítja a lelket, és segít a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésében; a művész pedig ennek szolgálatában áll” – ez a hitvallása Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoristának, zenepedagógusnak. Mindezt igyekszik a gyakorlatban is megmutatni, legyen a helyszín Japán, Amerika, Európa; a Zeneakadémia (mostani estje március 17-én lesz, 19 óra 30 perctől a Liszt Ferenc téri épület Nagytermében; közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar; vezényel Werner Gábor), vagy egy kis vidéki kultúrház. Kovács Éva Rebecca interjúja.
„Az alkotás folyamata az első, minden azután következő másodlagos. Szeretni a fát. Ez a munkám.” Sprok Antal ars poeticájából hallottak egy részletet. A képző- és iparművész számos korábbi munkája tudatosan nyitva hagyja a kérdést: hogy ez most szobor, vagy bútor, vagy mind a kettő? De mivel szeret új ösvényeken járni mostani kiállításán - ragaszkodva ugyan stílusához, de - egy kicsit más arcát mutatja meg. A tárlat (látogatható március 7-től április 4-ig) helyszínén a Klebelsberg Kúriában Nagy György András járt.
„Ki ne kételkedne, ha valaki nem kevesebbet állít, mint hogy egy teljes hétvégét Istennel töltött” – így kezdődik a Viskó című regény. A kanadai szerző, William Paul Young alkotása, a modern kor egyik legismertebb, és igen nagy hatású keresztény írásműve. Éppen ezért lesz ez a Buda Bible közösségi térben rövidesen induló felolvasószínházi sorozat első témája. A három alkalom (kezdés március 13-én este 6-kor, a XII. kerületi Németvölgyi út 6. szám alatt) ugyanennyi kérdést jár körbe: istenképünkről, a szenvedésről és a megbocsátásról. Zsoldos Szilvia az ötletgazda házaspárt: Győri Virágot az Immánuel Kiadó főszerkesztőjét, az estek moderátorát, valamint Győri Tamás József evangélikus lelkészt, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatóját kérdezte.
Kép: Sprok Antal a kiállítás rendezése közben
Papp Adrienn - Sudár Balázs: Budavár története - A török kor (1526-1686)
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett: korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után pedig határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ezt a történetet mutatja be tudományos alapossággal, de minden érdeklődő számára izgalmasan Dr. Papp Adrienn történész, régész, turkológus és Dr. Sudár Balázs, történész, turkológus kötete. A könyvbemutató után velük lépünk a várfalak közelébe, hogy beszélgessünk.
A Budavár története: A török kor (1526-1686) című kötet a Batthyány Lajos Alapítvány és a Budapesti Történeti Múzeum gondozásában jelent meg és a Libri könyvesboltokban már megtalálható. Ezt a kötetet követi további három, amelyek a középkori, a barokk kori és a XIX. század közepétől napjainkig tartó időszakokat mutatják majd be.
(Kép forrása: Batthyány Lajos Alapítvány honlapja)
Krisztuskereszt az erdőn
Mai műsorunkban a Nógrád vármegyei Mátraterenyére látogatunk, ahol a gimnazista Kotroczó Áron harangkutatóval beszélgetünk.
Kapcsolat
Folytatjuk Orosz Atanáz püspök előadását a Filioque kérdéséről, amely a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán rendezett konferencián hangzott el.
Az összeállítás munkatársai: Grunda János, Túri Sarolta, Tikovits Ernő
nagyböjt Hamvazószerda utáni péntek
** Mt 9,14-15 **
Akkor odajöttek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: ,,Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?'' Jézus így felelt nekik: ,,Vajon gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.
turisztikai magazin
Martonvásár - Brunszvik kastély park és Beethoven Emlékmúzeum
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
A martonvásári Brunszvik kastély parkjába és a kerten keresztül megközelíthető Beethoven Múzeumba a kora tavaszi időszakban is érdemes ellátogatni.
A 70 hektáros angolkertet hangulatos sétautak hálózzák be. A tó közepén kialakított mesterséges szigetre fahídon juthatunk át, itt van a szabadtéri színpad mely a nyáresti koncertek helyszíne. Szép rálátás nyílik innen a hófehér falú, tudor stílusú kastély tornyokkal ékesített homlokzatára.
Tavasztól őszig, a vízfelszín tükröződése fokozza a neogótikus épületegyüttes látványát.
A Beethoven Emlékmúzeum a főúri épületegyüttes egykori vendégházában kapott helyet.
mesés irodalom
Hans Christian Andersen: A vadhattyúk
Felolvassa: Pásztor Erzsi
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (2/2.)
Műsorunk témái:
- Beszélgetés Nagy Istvánnal, a füzesabonyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola Szent Gellért-díjas pedagógusával
- Ima, böjt, alamizsna - szerdán kezdődött a nagyböjt
A mai összeállítás munkatársai: Sinkovics Andrea, Bartók Beáta, Berecz Renáta
Jókai Mór: Sárga rózsa
Felolvassa: Horváth Sándor
Készítette: Biksza Levente hangtechnikus,
Horváth János hangmérnök és
Dévény Mária zenei szerkesztő
Rendezte: E. Román Kata (12/2.)
Jókai Mór 200 évvel ezelőtt, február 18-án született.
Horváth Sándor színművész szintén februárban, 16-án. Ő 92 éves lenne.
Egy templomfelújító építésszel beszélgetünk a Nyergesújfalui Szent Mihály templomról, a divat és a folklór kapcsolatát vizsgáljuk a Hagyományok Háza legújabb időszaki kiállítása kapcsán és az olvasás és a jó történetek fontosságáról kérdezzük a meseírót. Az elmúlt időszak legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.
közéleti beszélgetések
Jogsegély
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Az elmúlt adás alkalmával elkezdtük a Ptk. első könyvével való ismerkedést, amelynek során a polgári jog szabályozási körével és a Ptk. szerkezetével ismerkedtünk meg. A mai adásban a Ptk. alapelveinek egy részéről és azoknak a joggyakorlatra való hatásáról beszélgetünk állandó jogi szakértőnkkel, Dr. Szalay Kornél Géza Gézával.
közéleti beszélgetések
Dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnökével, a Béres Csoport tulajdonosával, a Béres-kultúraút 35 évéről tartott előadása kapcsán beszélgetünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
"Mi a kultúra? Minden, ami "bennünk" van és körülvesz minket. A szívünkben és fejünkben élő jó, amelynek gyökere a hagyomány, alapja a tudás, irányítója az erkölcs, felemelője az istenhit."- kezdte Kultúratámogatás, kultúraalkotás és kultúra-megtermékenyítés - A Béres-kultúraút 35 éve című előadását dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnöke, a Béres csoport tulajdonosa, a Százak Tanácsa legutóbbi, február 6-án tartott ülésén.
Előadása kapcsán dr. Béres Józseffel az apai örökség erkölcsi jelentőségéről, a Béres család kulturális és társadalmi felelősségvállalásáról, az értékteremtésről, az értékek őrzésének és továbbadásának fontosságáról beszélgetünk. Beszélgetésünket március 21-én folytatjuk a Kerengőben.
(fotó: www.beres.hu)
Amikor Szent Margit utódai a sarkukra álltak -- avagy hogyan cselezték ki a középkori jogrendet a margitszigeti apácák a török időkben?
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Nemrég a margitszigeti domonkos apácakolostor utolsó időszakáról írt érdekes tanulmányt egy fiatal középkor-kutató, és ezzel elnyerte a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány díját.
Vendégünk Orsós Julianna középkor-kutató, a HUN-REN OSZK Fragmenta et Codices kutatócsoport tudományos munkatársa. Specialitása a középkori jogtörténet és a középkori német nyelvű szövegek tanulmányozása.
mesés irodalom
Hans Christian Andersen: A vadhattyúk
Felolvassa: Pásztor Erzsi
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (2/2.)
Jókai Mór: Sárga rózsa
Felolvassa: Horváth Sándor
Készítette: Biksza Levente hangtechnikus,
Horváth János hangmérnök és
Dévény Mária zenei szerkesztő
Rendezte: E. Román Kata (12/2.)
Jókai Mór 200 évvel ezelőtt, február 18-án született.
Horváth Sándor színművész szintén februárban, 16-án. Ő 92 éves lenne.
közéleti beszélgetések
Jogsegély
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Az elmúlt adás alkalmával elkezdtük a Ptk. első könyvével való ismerkedést, amelynek során a polgári jog szabályozási körével és a Ptk. szerkezetével ismerkedtünk meg. A mai adásban a Ptk. alapelveinek egy részéről és azoknak a joggyakorlatra való hatásáról beszélgetünk állandó jogi szakértőnkkel, Dr. Szalay Kornél Géza Gézával.
közéleti beszélgetések
Dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnökével, a Béres Csoport tulajdonosával, a Béres-kultúraút 35 évéről tartott előadása kapcsán beszélgetünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
"Mi a kultúra? Minden, ami "bennünk" van és körülvesz minket. A szívünkben és fejünkben élő jó, amelynek gyökere a hagyomány, alapja a tudás, irányítója az erkölcs, felemelője az istenhit."- kezdte Kultúratámogatás, kultúraalkotás és kultúra-megtermékenyítés - A Béres-kultúraút 35 éve című előadását dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnöke, a Béres csoport tulajdonosa, a Százak Tanácsa legutóbbi, február 6-án tartott ülésén.
Előadása kapcsán dr. Béres Józseffel az apai örökség erkölcsi jelentőségéről, a Béres család kulturális és társadalmi felelősségvállalásáról, az értékteremtésről, az értékek őrzésének és továbbadásának fontosságáról beszélgetünk. Beszélgetésünket március 21-én folytatjuk a Kerengőben.
(fotó: www.beres.hu)
Amikor Szent Margit utódai a sarkukra álltak -- avagy hogyan cselezték ki a középkori jogrendet a margitszigeti apácák a török időkben?
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Nemrég a margitszigeti domonkos apácakolostor utolsó időszakáról írt érdekes tanulmányt egy fiatal középkor-kutató, és ezzel elnyerte a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány díját.
Vendégünk Orsós Julianna középkor-kutató, a HUN-REN OSZK Fragmenta et Codices kutatócsoport tudományos munkatársa. Specialitása a középkori jogtörténet és a középkori német nyelvű szövegek tanulmányozása.