Műsorújság

A Magyar Művészeti Akadémia 8. alkalommal hirdet hároméves ösztöndíj pályázatot művészeti és művészetelméleti alkotómunkát végzők számára. A száz Magyar Művészeti Akadémiakedvezményezett havi bruttó 200 000 Ft támogatást és mentorálási lehetőséget is kaphat. A benyújtási határidő 2025. április 7-e. A program szakmai lebonyolítója az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. A pályázatról Kiss János akadémikust, az MMA alelnökét, Kossuth-díjas balettművészt Tóth Zsófia kérdezi. Megszoktuk manapság, hogy bárki büntetlenül kiléphet hétköznapi életéből, magát megújítva átléphet egy másik szférába, művésszé vagy kommunikátorrá válva. Nem von le, hanem hozzátesz az életéhez, személyiségéhez, népszerűvé válik, egyszerre közszeretetnek örvend. Ez történt, történik Ujvárosi Veronika esetében is, aki ügyvédi irodája mellett elkalandozott a világot jelentő deszkákra, Jogosan című estjével, amelyet a budapesti közönség is láthatott. Most újabb kalandra készül, egy bécsi irodalmi estre invitál bennünket. Hogy mire is, az kiderül Kövesdy Zsuzsa interjújából, amelyet Ujvárosi Veronikával készített.

Beszélgetőtársaink: Széchenyi Tímea, a Széchenyi István Történelmi Vándorszínház alapítója, Csiki Paula, a Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója, Véghelyi Balázs irodalomtörténész, költő, író, az Üveghegy Kiadó igazgatója Képünkön Széchenyi Tímea és Csiki Paula a szerkesztővel az iskola névadójának mellszobra előtt.

Az összeállítás munkatársai: Papp Péter, Bartók Beáta, Molnár András.

nagyböjt Hamvazószerda utáni csütörtök ** Lk 9,22-25 ** ,,Az Emberfiának sokat kell szenvednie, el kell, hogy vessék a vének, a papi fejedelmek és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia.'' Azután mindenkihez szólt: ,,Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti életét énértem, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszíti, vagy magára nézve kárt vall?

A kutatásból az is kiderült, hogy egyre több időt töltünk a digitális térben, miközben a szabadidős tevékenységek, például a sportolás háttérbe szorulnak.

„Szinodalitás magyarul” címmel rendeztek konferenciát szombaton a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az esemény egyik fővédnökével Német László verbita szerzetes, bíboros, belgrádi érsekkel a római szinódus tapasztalatairól is beszélgetünk. (fotó: Magyar Kurír)

A Kanadában élő házaspár több közös kötetet jegyez, melyekbe Lajta György készíti a fotókat és felesége írja a lélekből szóló üzeneteket. Esztrehai Katalin dokumentumfilmesként dolgozott, amikor úgy tűnt elveszti a szeme világát. Igazi küzdelem indult ekkor, mely az önismeret fejlesztésén és a gyógyító tudás keresésén át vezetett. Az út tart, de az állomásokat az írónő megosztotta kötetein keresztül. A szeretet, az önszeretet, az öröm megélése, a lélek építése az eszközei és a céljai Esztrehai Katalin és Lajta György közös munkáinak. A fotógráfus, operatőrnek két kiállítása is nyílt a napokban Budapesten. A Józsa Judit Galériában és az Aranytízben még néhány napig láthatók a képek. Az Aranytízben rendezett kiállításmegnyitón pedig Esztrehai Katalin írói a lélek, a test és a szellem egységéről és persze könyveiről mesélt. A könyvekből, a fényképek üzenetéből, egy házaspár összefűződött életéből kapunk ízelítőt a mai beszélgetésben.

A kutatásból az is kiderült, hogy egyre több időt töltünk a digitális térben, miközben a szabadidős tevékenységek, például a sportolás háttérbe szorulnak.

Krisztuskereszt az erdőn Mai műsorunkban a Nógrád vármegyei Mátraterenyére látogatunk, ahol a gimnazista Kotroczó Áron harangkutatóval beszélgetünk. Kapcsolat Folytatjuk Orosz Atanáz püspök előadását a Filioque kérdéséről, amely a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán rendezett konferencián hangzott el. Az összeállítás munkatársai: Grunda János, Túri Sarolta, Tikovits Ernő

Jókai Mór 200 évvel ezelőtt, február 18-án született. Horváth Sándor színművész szintén februárban, 16-án. Ő 92 éves lenne.

A zene gyógyítja, gazdagítja a lelket, és segít a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésében; a művész pedig ennek szolgálatában áll” – ez a hitvallása Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoristának, zenepedagógusnak. Mindezt igyekszik a gyakorlatban is megmutatni, legyen a helyszín Japán, Amerika, Európa; a Zeneakadémia (mostani estje március 17-én lesz, 19 óra 30 perctől a Liszt Ferenc téri épület Nagytermében; közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar; vezényel Werner Gábor), vagy egy kis vidéki kultúrház. Kovács Éva Rebecca interjúja. „Az alkotás folyamata az első, minden azután következő másodlagos. Szeretni a fát. Ez a munkám.” Sprok Antal ars poeticájából hallottak egy részletet. A képző- és iparművész számos korábbi munkája tudatosan nyitva hagyja a kérdést: hogy ez most szobor, vagy bútor, vagy mind a kettő? De mivel szeret új ösvényeken járni mostani kiállításán - ragaszkodva ugyan stílusához, de - egy kicsit más arcát mutatja meg. A tárlat (látogatható március 7-től április 4-ig) helyszínén a Klebelsberg Kúriában Nagy György András járt. „Ki ne kételkedne, ha valaki nem kevesebbet állít, mint hogy egy teljes hétvégét Istennel töltött” – így kezdődik a Viskó című regény. A kanadai szerző, William Paul Young alkotása, a modern kor egyik legismertebb, és igen nagy hatású keresztény írásműve. Éppen ezért lesz ez a Buda Bible közösségi térben rövidesen induló felolvasószínházi sorozat első témája. A három alkalom (kezdés március 13-én este 6-kor, a XII. kerületi Németvölgyi út 6. szám alatt) ugyanennyi kérdést jár körbe: istenképünkről, a szenvedésről és a megbocsátásról. Zsoldos Szilvia az ötletgazda házaspárt: Győri Virágot az Immánuel Kiadó főszerkesztőjét, az estek moderátorát, valamint Győri Tamás József evangélikus lelkészt, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatóját kérdezte. Kép: Sprok Antal a kiállítás rendezése közben

Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett: korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után pedig határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ezt a történetet mutatja be tudományos alapossággal, de minden érdeklődő számára izgalmasan Dr. Papp Adrienn történész, régész, turkológus és Dr. Sudár Balázs, történész, turkológus kötete. A könyvbemutató után velük lépünk a várfalak közelébe, hogy beszélgessünk. A Budavár története: A török kor (1526-1686) című kötet a Batthyány Lajos Alapítvány és a Budapesti Történeti Múzeum gondozásában jelent meg és a Libri könyvesboltokban már megtalálható. Ezt a kötetet követi további három, amelyek a középkori, a barokk kori és a XIX. század közepétől napjainkig tartó időszakokat mutatják majd be. (Kép forrása: Batthyány Lajos Alapítvány honlapja)

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot.. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban...

Jókai Mór 200 évvel ezelőtt, február 18-án született. Horváth Sándor színművész szintén februárban, 16-án. Ő 92 éves lenne.

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot.. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban...