a könnyűzene kiválóságai
Ma folytatódik a zenés beszélgetés Novák Anikó karmesterrel, a korszerű komolyzenét játszó Gandharvák zenekar művészeti vezetőjével.
Szerkesztő: Balogh Tibor
Mútbéli szokások és régi idők ételei a téli napfordulókor, a karácsonyi ünnepkörben
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
A téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő hiedelmek, népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában. A karácsonyi ünnepkörbe számos más jeles nap is beletartozik. Az év utolsó napja december 31. a középkori naptárreform következtében lett Szent Szilveszter pápa ünnepe. Az újévet kiskarácsonynak nevezték el, amikor a Nagykarácsonyról levált az évkezdet hagyománya.
A Házunk táján műsorában folytatjuk a karácsonyi ünnepkörről szóló beszélgetésünket Lukács László néprajzkutatóval, majd Zsohár Melinda újságíró, néprajzos saját gyűjtéseiből származó múltbéli ételekről mesél nekünk.
kulturális paletta
Az év utolsó Akvarelljében a szerkesztő kollégák (Csuth Judit, Nagy György András, Tóth János András és Szentimrei Kristóf) beszélgetnek arról, hogy a műsor napi szerkesztése milyen szépségeket és kihívásokat tartogat készítőinek.
Himfy szerelmei
Kisfaludy Sándorra emlékezünk
Stúdióvendég: Praznovszky Mihály irodalomtörténész
Szerkesztő: Liptay Katalin
A kesergő szerelem és A boldog szerelem. Aki e nevezetes versciklusokat nem olvasta, hírből - vagy éppen saját életéből - az is mindkettőt ismerheti. Kisfaludy Sándor, a Himfy-dalok és verses regék, színdarabok szerzője a 19. század elejének egyik legünnepeltebb költője volt. A balatonfüredi kőszínház alapítóját tisztelhetjük benne, ezzel a magyar nyelvű színjátszás bölcsőjét teremtette meg. A kalandos életű katonatiszt, akinek korábban színes és viharos, olykor botrányos szerelmi élete volt, miután megnősült, felesége: Szegedy Róza mellett szelíd férj és jó földbirtokos lett. A szerelmesek pedig már Himfy saját korában és még hosszú ideig használták udvarlásra a verseit, a tőle kölcsönzött, elragadtatott és elragadó idézeteket...
karácsonyi idő Szűz Mária, Isten anyja
** Lk 2,16-21 **
Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. Amikor meglátták őket, elbeszélték nekik, amit a gyermek felől hallottak. És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében. A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak, úgy, ahogy megmondták nekik. Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.
Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspökkel a szerkesztő, Hámori Kinga beszélget.
Egyházunk 2025-re meghirdetett – A remény zarándokai jelmondatú - szentéve december 24-én vette kezdetét a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával. A lateráni Szent János-bazilika szent kapuját december 29-én nyitották meg, ma pedig a római Santa Maria Maggiore-bazilika szent kapuját is megnyitja a Szentatya, végül január 5-én az egykori városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikáét is. Ferenc pápa döntése szerint a szentévet megnyitó ünnepi szentmisét az egyes egyházmegyékben is bemutatták szerte a világon, így hazánkban is.
De mit is jelent a szentév az egyház életében általában és mi az üzenete „A remény zarándokai” mottónak? Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspökkel Hámori Kinga beszélget.
A reményünk örök szeretetre szól
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Az új esztendő mindig egy új lehetőség számunkra, hogy reménnyel tekintsünk újra a jövőre. A krisztushívő ember nem lehet reményvesztett, mert Istenben van reménye, aki kivezeti minden reménytelenségből és az örök szeretetre hívja.
Spányi Antal püspök újévi gondolatai a hitről, a reményről és a szeretetről szólnak.
Berecz Andrást novemberben a Nemzet Művésze-díjjal tüntették ki. Milyen tervei vannak az új évre? Hogyan talál manapság olyan újdonságokat a magyar folklórban, amelyek saját magának érdekesek, ösztönzik a mesemondásra?
Szerkesztő: Szabó Csilla
Kincsesládikó -
Történetek egy XIX. századi Rajna-vidéki kalendáriumból.
Km.: Császár Angela, Fesztbaum Béla és Szélyes Imre
Készítette: Horváth János hangmérnök,
Bögös Henrietta zenei szerkesztő és
Sárospataki Zsuzsanna rendező (6/1.)
kulturális paletta
Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány: Történelmi hadi játékok bajvívóinstruktor-képzés
Dávid Zsuzsanna festőművész
Kulturmorzsák
Történelmi hadi játékok címmel bajvívóinstruktor-képzés indul a Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány szervezésében. Az alapítvány szándéka a magyarságtudat erősítése, az erkölcsösség, az önazonosság, a kulturális, történelmi, keresztény hagyományaink megismertetése, megszilárdítása a gyermekekben, fiatalokban és a felnőttekben. Ennek érdekében céljuk, hogy határon belül és kívül olyan hálót építsenek ki, hogy a magyar gyermekek és fiatalok bárhol elérjék a bajvívószakköröket. A felnőttképzés részeként pedig minél több oktató képzését tervezik, akik a Kárpát-medence területén adják tovább a megszerzett tudást. Kövesdy Zsuzsa Zsolnai Gábort, az alapítvány kurátorát kérdezte a képzésről.
„Mióta az eszemet tudom, áldásként élem meg, hogy keresztény magyar embernek születtem. Családomnak és tanáraimnak a magyar kultúra tiszteletét köszönhetem és annak felismerését, hogy mérhetetlen gazdagságot kaptunk örökül.” – áll Dávid Zsuzsanna festőművész bemutatkozásának elején. Kövesdy Zsuzsa pedig az Esterházy János Zarándokközpontban beszélgetni kezdett vele művészetről, hitről, magyarságról.
közéleti beszélgetések
Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetőjével, a szilveszteri és az újévi népszokásokról beszélgetünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoport vezetőjének kutatási területe a néprajz, a folklorisztika, a népi vallásosság, a népi játékok és a néptáncpedagógia. Műsorunkban a szilveszteri és az újévi népszokásokról, a régi magyar hagyományok őrzésének és továbbadásának fontosságáról beszélgetünk.
Beszélgetésünket január 3-án folytatjuk a Kerengőben a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkájáról, a 10 éves Meseszó Egyesület tevékenységéről, a hagyományos kultúra értékeinek a továbbadásáról.
(fotó: https:// hagyomanyokhaza.hu)
Kezdődik a Szentév, melynek méltó megünnepléséhez remek utikalauzt kaptunk Török Csaba tollából. A Via Sacra zarándokkönyv sorozat legújabb kötetét mutatjuk be.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
mesés irodalom
Móra Ferenc: Mindenki Jánoskája
Felolvassa: Schnell Ádám
Hangmérnök: Biksza Levente
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendezte: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (12/6.)
Kincsesládikó -
Történetek egy XIX. századi Rajna-vidéki kalendáriumból.
Km.: Császár Angela, Fesztbaum Béla és Szélyes Imre
Készítette: Horváth János hangmérnök,
Bögös Henrietta zenei szerkesztő és
Sárospataki Zsuzsanna rendező (6/1.)
közéleti beszélgetések
Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetőjével, a szilveszteri és az újévi népszokásokról beszélgetünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoport vezetőjének kutatási területe a néprajz, a folklorisztika, a népi vallásosság, a népi játékok és a néptáncpedagógia. Műsorunkban a szilveszteri és az újévi népszokásokról, a régi magyar hagyományok őrzésének és továbbadásának fontosságáról beszélgetünk.
Beszélgetésünket január 3-án folytatjuk a Kerengőben a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkájáról, a 10 éves Meseszó Egyesület tevékenységéről, a hagyományos kultúra értékeinek a továbbadásáról.
(fotó: https:// hagyomanyokhaza.hu)
Kezdődik a Szentév, melynek méltó megünnepléséhez remek utikalauzt kaptunk Török Csaba tollából. A Via Sacra zarándokkönyv sorozat legújabb kötetét mutatjuk be.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
