Műsorújság

A Házunk táján mai adásában ellátogatunk Békéscsabára, a Schéner Mihály örökségét őrző és bemutató Meseházba. Ezt követően a Gödöllői Királyi kastély korhű viseletbe öltözött tárlatvezetőjével, a Sissi királynét megszemélyesítő Dutka Tímeával beszélgetünk. Végül a szentistváni Zsófia kecskészetben, egy sajtkóstolóval zárjuk összeállításunkat.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf zenei szerkesztő: Varga Ramona Miben és mit készítettek elődeink az újévhez közeledve? Milyen szokások jellemezték az óév búcsúztatását és az újév ünneplését? A szilveszter és az újév kapcsolatáról, valamint a Néprajzi Múzeumban található Kerámiatér kiállításról Kovács Éva Rebecca kérdezte Bulcsu László muzeológust. Újév első napján hat részes sorozat indul Rádiós regénytár c. irodalmi műsorunkban. Johann Peter Hebel német író, költő és teológus az 1800-as évek elején írta meg Kincsesládikó című könyvét, amelyért olyan nagy írók rajongtak, mint Goethe, Tolsztoj és Kafka. Az ún. kalendáriumtörténeteket tartalmazó művet Halasi Zoltán fordította, aki szerint „az az egyszerű és emberi hang, amin Hebel megszólal, utánozhatatlanul egyszeri. Mintha egy asztalnál ülve, meghitt baráti körben mesélne a világ dolgairól.” … „Sorolja az emberi kiválóság példáit, de legalább annyira vonzódik a csavargókhoz, a koldusokhoz, a csínytevőkhöz.” Erről hallhatunk egy példát új irodalmi sorozatunk január 1-jén elhangzó nyitóepizódjában, amelyből egy rövid részlet következik itt az Akvarellben. A rendező Sárospataki Zsuzsanna, közreműködik Szélyes Imre. Sáfrán Judit már serdülő kora óta ír fantasy regényeket. A NewLine Kiadó gondozásában megjelent duológiája, Az írisz emlékei és Az írisz áldozata című ifjúsági regények gyorsan a fantasy rajongók kedvenceivé váltak, melyek a kaland, a romantika és a dráma világába repítik az olvasókat. A fiatal szerzővel Szentimrei Kristóf beszélgetett, aki elsőként arról kérdezte rádiónk vendégét, hogyan került kapcsolatba a fantasy világával.

karácsonyi idő karácsony nyolcada, 7. nap ** Jn 1,1-18 ** Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet főmunkatársával Szerdahelyi Csongor riportja.

A téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő hiedelmek, népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában. A karácsonyi ünnepkörbe számos más jeles nap is beletartozik. Az év utolsó napja december 31. a középkori naptárreform következtében lett Szent Szilveszter pápa ünnepe. Az újévet kiskarácsonynak nevezték el, amikor a Nagykarácsonyról levált az évkezdet hagyománya. A Házunk táján műsorában folytatjuk a karácsonyi ünnepkörről szóló beszélgetésünket Lukács László néprajzkutatóval, majd Zsohár Melinda újságíró, néprajzos saját gyűjtéseiből származó múltbéli ételekről mesél nekünk.

Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet főmunkatársával Szerdahelyi Csongor riportja.

Fotó: Veres Ádám

A kesergő szerelem és A boldog szerelem. Aki e nevezetes versciklusokat nem olvasta, hírből - vagy éppen saját életéből - az is mindkettőt ismerheti. Kisfaludy Sándor, a Himfy-dalok és verses regék, színdarabok szerzője a 19. század elejének egyik legünnepeltebb költője volt. A balatonfüredi kőszínház alapítóját tisztelhetjük benne, ezzel a magyar nyelvű színjátszás bölcsőjét teremtette meg. A kalandos életű katonatiszt, akinek korábban színes és viharos, olykor botrányos szerelmi élete volt, miután megnősült, felesége: Szegedy Róza mellett szelíd férj és jó földbirtokos lett. A szerelmesek pedig már Himfy saját korában és még hosszú ideig használták udvarlásra a verseit, a tőle kölcsönzött, elragadtatott és elragadó idézeteket...

Mai műsorunkban szót ejtünk egy, az 55, illetve 65 pluszos kategóriában megrendezett országos horgászversenyről és arról is, hogy 25 éve alapították a Kaposvári Vízilabda Klubbot.

Áldott, békés, egészségben és sikerekben gazdag új évet kívánunk! Ma 21:30-tól szilveszteri különkiadással készülünk kedves Hallgatóinknak. Többek között élő bejelentkezések lesznek a Városmajori Jézus Szíve Plébániáról, egy fővárosi táncházból, egy őrségi kisfaluból és reményeink szerint még az északi sarkkört is kapcsoljuk majd. Kollégáink néhány idén készült emlékezetes riportját/beszélgetését is felidézzük, miközben a lencse minden titkát is megismerhetjük. Kalandozzanak velünk, írjanak nekik itt a facebookon! Az est házigazdái: Csuth Judit és Tóth Zsófia. Tartsanak velünk Önök is!