Műsorújság

Utazási műsorunk mai adásában rövid sétát teszünk Orosháza főterén; felkeressük a Vízellátás-történeti gyűjteményt, megnézzük az evangélikus műemlék templomot és 40 méter magas tornyának karzatáról csodáljuk az alföldi város őszi szépségét. Ezt követően szó lesz a helyi értéktár elemekről, majd a város szülötte, Thék Endre bútor és hangszerkészítő mester életéről. - Orosházát egykor az ország legnagyobb falujaként tartották számon, majd 1946-ban városi rangot kapott. Fejlett ipara mellett gyógy és termálvíz kinccsel, természeti értékekkel, számos épített örökséggel is büszkélkedhet. Fő turisztikai vonzereje a város mellett elhelyezkedő gyógyhely minősítésű Gyopárosfürdő. Hangulatos a belváros, itt találjuk a kulturális pontokat és több köztéri alkotást, melyek segítségével ízelítőt kaphatunk Orosháza múltjából.

Katona Júliával, a Budapesti Történeti Múzeum kurátorával beszélgettünk.

Közélet című műsorunk témája: Add tovább címmel portrérajzokból nyílt kiállítása Egerben Katablankának, valamint bemutatjuk a Hajduné Molnár Krisztina Szent Gellért – díjas pedagógust, aki az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium nevelési igazgató helyettese. Szerkesztő: Sinkovics Andrea Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Műsorvezető: Berecz Renáta

év, ** **

Forgács Alajos, a Városmajori Jézus szíve Plébánia elöljárója régóta vezet katekézist, azaz a hitre, az Egyházhoz való csatlakozásra való felkészítő kurzust. Újfalusi Bíborka, fiatal óvodapedagógus két éve -- nem véletlenül ugyan --, de "betévedt" egy szentmisére és ezzel megváltozott az élete. Az új élet első mozzanata az volt, hogy csatlakozott a városmajori katekumenek csoportjához. A továbbiakról Lojzi atya és Bíborka beszél.

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületénél fontosnak tartják a hagyományok és szokások megőrzését, mert hiszik, hogy a találkozás és az együtt töltött idő erőt ad a kitartáshoz a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Ennek jegyében tartottak Márton-napi foglalkozást a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Huszonegyedik alkalommal rendezték meg a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáját a beregszászi főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. A konferenciát minden év őszén, a Magyar Tudomány Ünnepéhez fűződően tartják meg. A fiatal kutatói seregszemle idén is bekerült a Magyar Tudományos Akadémia rendezvény sorozatába, aminek célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb tudományos eredményeket és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. Megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Az ülés során beszámolókat hallhattak a delegáltak az elmúlt időszakban elvégzett munkáról. A rendezvény kezdetén a megjelentettek egy perc néma csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkárra. 30 éve jelenik meg rendszeresen az Irka. Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség hozta létre. Az alapítók az évfordulót az Irka korábbi számaiból, illusztrációiból készült kiállítással méltatták Beregszászon.

Temesi Ferenc Szegeden született 1949. november 30-án. Szülei Temesi Ferenc és Tóth Etelka tanítók voltak, apja 1956-ig iskolaigazgató, a forradalom után meghurcolták. Tanulmányait szülővárosában végezte, az általános iskolában orosz, a gimnáziumban francia tagozatos volt. Elsősorban nyelvtehetségével tűnt ki. Már ekkor írt, részt vett az iskolai színjátszásban, egy amatőr beatzenekar énekese, szövegfordítója volt. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményével nyert felvételt a szegedi tudományegyetem magyar–angol szakára. Eleinte egyetemistaként is énekelt, majd a Szegedi Egyetemi Színpad országos hírűvé vált előadásában szerepelt (Déry Tibor: Az óriáscsecsemő). Ösztöndíjat kapott a Londoni Egyetemre. Szakdolgozatát Déry Tibor költészetéről készítette el, diplomát 1974-ben kapott. Nyelvismerete miatt az Egyetemi Könyvtárban kapott határozott idejű állást. Következő munkahelye a Fiatal Művészek Klubja lett. 1975-ben megkapta a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat, azóta szabadfoglalkozású író. Első könyve 1977-ben jelent meg. Por című regénye tette ismertté és népszerűvé (1986–1987). Az 1980-as években külföldi tanulmányutakat tett. 1984-ben lett a Magyar Írószövetség, 1987-ben a PEN Club, 2003-ban az akkor még egyesületként működő Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2001 óta a Magyar PEN alelnöke, a Magyar Írószövetség választmányának, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. (Forrás: mma.hu)

Mai összeállításunkban először Szószóló című közéleti magazin műsorunkat hallják Bérczessy András szerkesztésében, melyben Az elváltak és egyedül maradottak közösségét ismerhetjük meg. Ezután Az Isteni irgalmasság üzenete következik: Fausztina Kowalska nővér naplójából olvas fel egy újabb részletet Dér Gabriella színművésznő. Munkatársak: Szerkesztő: Bérczessy András Riporter: Császi Erzsébet Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Somosvári Eszter Anna Technikai munkatárs: Karkus István Műsorvezető: Farkas Erzsébet

Már számos olyan díjat mondhat magáénak, amit nyelvészelődről neveztek el. Ebben a sorban most november 13-án Gombocz Zoltán, Csűry Bálint, Pais Dezső és Implom József mellé csatlakozott Lőrincze Lajos is, akinek a születési évfordulója egyébként november 24-re esik. Az emlékplakettet az Anyanyelvápolók Szövetségének Vigadó-beli ünnepségén vehette át Juhász Dezső. A nyugalmazott professzor, akit szakterületein, vagyis a nyelvjáráskutatásban, a nyelvföldrajzban, illetve a történeti névtanban meghatározó személyiségnek tartanak, ma is aktív. Nem véletlen tehát, hogy egyetemi szobájában kerestem őt fel, az ELTE épületegyüttesében. Ha valaki hangoskodik egy például egy tárgyalóteremben azt kivezettetik. Hogy miért jutott eszembe ez a jelenet? Rögtön kiderül H. Tóth Tibor jegyzetéből. Kép: Nyelvjárások térképen 1905-ől (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből)

Mai magazinunkban amellett, hogy egy sor érdekességet megtudhatnak a 44-es gyalogezred úgynevezett rosseb bakáiról, beszámolunk arról is, hogy a következő tanévtől egy nagyatádi középiskolában is elindul az okleveles óvodai nevelő képzés.

Pénteken vettek végső búcsút Kozma Imre atyától, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökétől, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi delegátusától. Rá emlékezve, egy korábbi beszélgetésből idézünk: Az egy évig tartó munka eredményeként a Győri Egyházmegyei Zsinat titkársága imafüzetet állított össze. Az elmélkedések, énekek, imádságok egyéni leg és közösségben is végezhetők. Veres András győri megyéspüspökkel beszélgetünk. Szó lesz még a Szent Erzsébet rózsája díjról, a vallás turizmus című könyv bemutatásáról. Az idei évben újra sor került a Bízd Rá Magad Partnertalálkozóra. Soósné Erdő Klára, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Bízd Rá Magad Szolgálatának vezetője nyilatkozik. Óriási sikerrel zárult Budapesten az informatikai oktatás jövőjéről szóló nemzetközi konferencia. A tanácskozás szervezője Erdősné Németh Ágnes, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék adjunktusa, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnöke. A középiskolai teljesítmény hatása a felsőoktatásban elért sikerekre címmel tanulmányt írt Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója. Vele beszélgetünk. Újabb nemzetközi tanácskozáson vett részt Baracsi Katalin internetjogász. Vele beszélgetünk. Az Antall József baráti társaság legközelebbi programjáról Lesti Árpád számol be. Budapesten tartották az európai országok ötödik nagy csúcstalálkozóját Stefán Csabával, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával beszélgetünk.

Mai magazinunkban amellett, hogy egy sor érdekességet megtudhatnak a 44-es gyalogezred úgynevezett rosseb bakáiról, beszámolunk arról is, hogy a következő tanévtől egy nagyatádi középiskolában is elindul az okleveles óvodai nevelő képzés.