Műsorújság

Miért egyre égetőbb probléma Magyarországon a vegyipar utánpótlása? Milyen eséllyel pótolhatók az ágazatból hiányzó szakemberek, és nem mellesleg a kémiatanárok? Mekkora szerepet játszik mindebben az Összefogás a Kémiáért kezdeményezés, amely a szakma különböző szektoraiban dolgozó szereplőket hozza össze? Vendégeink a stúdióban Szalay Péter, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke, az ELTE professzora; Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója; Tornóczky Gabriella, az ÉGIS kommunikációs vezetője; Szántay Csaba professzor, a Richter Gedeon tudományos főtanácsadója, egyben egészségügy- és oktatástámogatási vezetője; valamint Szalay Luca az ELTE Kémia Intézetének adjunktusa.

Exhumálási jegyzőkönyv. Abda 1946.: „Találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza.” A művész meggyilkolásának 80-dik évfordulója alkalmából egy költeményekből komponált koncert nyitja meg a Radnóti biennálét Győrben. Nagy György András Lutter Imrét, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökét, az egyik szervezőt hívta be a stúdióba. Csendből szőtt hangszőnyeg – ez a címe a „Holddalanap” zenekar albumának. A tavaly tavasszal megjelent lemez főként a koronavírus-időszak tapasztalatait összegzi méghozzá élet-igenléssel. Pontosan ezért fontos a muzsikusok számára, hogy koncertjeiken közvetlen kapcsolatba kerüljenek a közönséggel. A legközelebbi alkalmakról beszélget Csuth Judit az együttes énekesével, a dalszerző és mesemondó, valamint kultúrakutató Gulyás Annával. Hogyan lesz Rózsából Hamupipőke? Ez is kiderül majd a Budapesti Operettszínház legújabb produkciójából. A szöveget író Orbán János Dénes és a zenét szerző Pejtsik Péter darabjáról már volt szó itt az Akvarellben. Most a címszerepet hármas szereposztásban alakító színésznők egyikét, az egyetemi hallgató Árki Lili Katalint kérdezi Ungvári Judit.

Alíz és Dédi nap mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyár­fája mellett. Miután a munkagépek kivágják a vén fát, ők az év­gyűrűit megérintve visszautaznak az időben: amikor anya, nagyi, Dédi és szépmama még gyerekek voltak... Amikor még vadonatúj volt a Földalatti Vasút, romok közt táncoltak a pestiek, vörös és kék nyak­kendőt hordtak a gyerekek, és minden egészen más volt, egy kicsit mégis ugyanolyan... Mesélésről, történelemről, Rófusz Kinga gyönyörű rajzairól beszélgetünk Gimesi Dóra íróval. A műsorban segítőim: Vasi Rebeka és Skultéty András, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 7. osztályos diákjai.

Szerzetesek félórája Mai műsorunkban a kiengesztelődésről elmélkedik Szibig Marianna Ágnes örökfogadalmas szerzetesnővér, a Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagja. . Reggeli beszélgetés Önkéntes munka egy olaszországi ökőfarmon Tikovits Gitta egyetmista mesél nyári élményeiről. Riporter: Farkas Erzsébet A mai összeállítás munkatársai: Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Szerkesztő: Túri Sarolta Műsorvezető: Tikovits Ernő

év, ** **

Amellett hogy szép, miért lehet hasznos is? Miért nem baj, hogy fészekpredátor? Lop-e a "tolvaj szarka"? Milyen kísérlet bizonyítja rendkívüli problémamegoldó intelligenciáját? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől.

Mit neveznek a makóiak bigecsnek? Hány Makovecz Imre által tervezett épület található a Maros parti városban? Milyen sajátosságai vannak a makói gyógyiszapnak, gyógyvíznek? És végül, de nem utolsó sorban hol, s milyen magasan kanyarog a település lombkorona ösvénye? Makó nevét legtöbbször még ma is a hagymával együtt emlegetik. Bár sajnos a termesztése visszaszorulóban van, a város lakóinak életét egykor meghatározó tevékenységre épületek, köztéri szobrok, ételek, csemegék utalnak. Az utóbbi években Makó a dél-alföldi régió meghatározó turisztikai településévé fejlődött. Minden adott, ami egy néhány napra, vagy hétre érkező látogató igényeit kielégítheti, hiszen igen gazdag a város kínálati palettája. Messzelátónk mai adásában Makóra, Csongrád-Csanád vármegye legdélebben fekvő határ-menti városába látogatunk.

Amellett hogy szép, miért lehet hasznos is? Miért nem baj, hogy fészekpredátor? Lop-e a "tolvaj szarka"? Milyen kísérlet bizonyítja rendkívüli problémamegoldó intelligenciáját? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől.

Közélet című műsorunkban Az arab észjárás című könyv bemutatójára látogatunk el a Mathias Corvinus Kollégium miskolci képzési központjába, majd az Egyetemisták a városért elnevezésű szabadon választható új kurzus eddigi tapasztalatiról és céljairól beszélgetünk Dr. Szabó-Tóth Kingával, a Miskolci Egyetemen működő Alkalmazott Tudományok Intézete igazgatójával. Szerkesztő-riporter: Molnár András Összeállításunk végén meghallgathatják A nap imáját. A mai összeállítás munkatársai: Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Szerkesztő: Somosvári Eszter Anna Műsorvezető: Berecz Renáta

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Dr. Szentpétery Tibor a magyar háború fotózás meghatározó szereplője. Több mint harmincezer képe korának fontos dokumentuma. A Don-kanyarba a magyar hadsereg Haditudósító Századának egyetlen amatőrként beválogatott fotósaként vonult. Az 1956-os forradalom eseményeit napról napra, követte és örökítette meg a kabátja alá rejtett fényképezőgépével. Elveihez hűen örökítette meg a XX. század második felének minden fontos eseményét. Alakjáról, és elsősorban1956-os fotóiról, szerepvállalásáról beszélgetünk lányával, Szentpétery Mártával. A fotós munkásságának emléket állító honlap itt megtekinthető.

Az amerikai elnökválasztásról, kampányról, lehetőségekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztálya osztályvezetőjével folytatjuk korábbi, október 23-án, a Kerengőben elhangzott beszélgetésünket. Az ÁBTL dokumentumainak kutatása és feltárása alapján, véleménye szerint:"A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban. Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait." (fotó: www.abtl.hu)

Az amerikai elnökválasztásról, kampányról, lehetőségekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztálya osztályvezetőjével folytatjuk korábbi, október 23-án, a Kerengőben elhangzott beszélgetésünket. Az ÁBTL dokumentumainak kutatása és feltárása alapján, véleménye szerint:"A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban. Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait." (fotó: www.abtl.hu)