Műsorújság

Fotó: Veres Ádám

A nők sokáig láthatatlanul dolgoztak a cukrászatokban és a postahivatalokban. A Posta életében 1870-ben váltak láthatóvá a hölgyek, amikor már képzetséghez kötötték a hivatalba lépést. Női történetekkel, postás családok visszaemlékezéseivel mutatja be Becz Viktória a hölgyek szerepét a Monarchia postahivatalaiban és a telefonközpontokban. Megtudjuk miért járt prezent és kik húzták ki a gyufát a budapesti telefonoskisasszonyok közül. A családi vállalkozásként működő cukrászatok életébe betekintve kiderül, hogy az özvegy cukrászné miért kötött házasságot az első segéddel és azt is megtudjuk, hogy a Gerbaudnál vagy az Augusztban kik lehettek felszolgálók.

Kobzos Kiss Tamás Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekes, hangszeres zenész, zenetanár súlyos betegségben 9 éve hagyott itt minket. Ő volt nekünk Tinódi Lantos Sebestyén földi helytartója. Fájdalmasan szép film készült vele, róla. Dénes Zoltánnal, az operatőr-jóbaráttal Kövesdy Zsuzsa beszélgetett a vetítést követően. Fazekas Sándor ambiciózus és irodalomtörténeti jelentőségű vállalkozása William Shakespeare mind a 154 szonettjének új magyar fordítását nyújtja át az olvasónak. A könyv nóvuma az új átiratok szépirodalmi értékén túl a maradéktalan szöveghűség, illetőleg az a jegyzetapparátus, amely értelmezi, kontextusba helyezi, történeti háttérrel világosítja meg a több mint négyszáz éves művek keletkezését, jelentésrétegeit, irodalmi összefüggésrendszerét. A jegyzetek összeállításában a kötet lektora, Pikli Natália nyújtott szakértő segítséget. A fordítóval Fazekas Gyöngyvér beszélget a kötetről.

Művészbejárónkban folytatjuk kisebbségi színházi alkotókat bemutató sorozatunkat. Az apropót ehhez most az szolgáltatja, hogy egy egészen rendkívüli előadás született a Nemzeti Színházban, ahol 2024 október 12-én mutatták be a Gorkij Makar Csudra című elbeszélése és az abból készült, A cigánytábor az égbe megy című, 1976-os film története nyomán létrejött színházi előadást, az Esthajnalt. A Szarka Tamás zenéjével játszott cigányballada a Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz és a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia közös előadása zajos sikerrel mutatkozott be a közönség előtt. A produkció egyik fontos szereplőjét, Danilót Nyári Oszkár alakítja, aki immár csaknem negyedszázaddal ezelőtt megalapította a Karaván Színházat, amelynek művészei szintén szerepelnek a koprodukciós előadásban. Műsorunkban Nyári Oszkárral készült beszélgetésünk második részét hallják, a színművészt a most bemutatott előadásról és a Karaván Színházról is kérdezzük.

Szerkesztő-riporter: Papp Péter Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Technikai munkatárs: Karkus István Műsorvezető: Molnár András

év, ** **

A régészként és nemzetközi mesemondóként tevékenykedő szerző célja, hogy az elfeledett történetekben rejlő izgalmas részleteket feltárja, amelyek árnyaltabb képet adnak az ókori istenekről és hősökről. A szerző életéről, munkásságáról, valamint az ókori mítoszok újraértelmezéséről bővebben hallhatnak majd jövő a kedden, a 16:04-kor kezdődő Erőtér című műsorunkban.

Az idegrendszerünket naponta érő ingerek között nehéz megőrizni stabilitásunkat. Meglepő módon ebben fontos szerepet játszhat az unalom. Az unalomhoz és az unatkozáshoz azonban nem pozitív gondolatok társulnak sokakban. Miért jó mégis ha unatkozni hagyjuk a gyermekünket? A III. Organikus Pedagógiai Konferencia után erről is beszélgetett Hal Melindával a bajai Szent Rókus Kórház klinikai szakpszichológusával, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatójával Hámori Kinga.

Miért egyre égetőbb probléma Magyarországon a vegyipar utánpótlása? Milyen eséllyel pótolhatók az ágazatból hiányzó szakemberek, és nem mellesleg a kémiatanárok? Mekkora szerepet játszik mindebben az Összefogás a Kémiáért kezdeményezés, amely a szakma különböző szektoraiban dolgozó szereplőket hozza össze? Vendégeink a stúdióban Szalay Péter, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke, az ELTE professzora; Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója; Tornóczky Gabriella, az ÉGIS kommunikációs vezetője; Szántay Csaba professzor, a Richter Gedeon tudományos főtanácsadója, egyben egészségügy- és oktatástámogatási vezetője; valamint Szalay Luca az ELTE Kémia Intézetének adjunktusa.

A régészként és nemzetközi mesemondóként tevékenykedő szerző célja, hogy az elfeledett történetekben rejlő izgalmas részleteket feltárja, amelyek árnyaltabb képet adnak az ókori istenekről és hősökről. A szerző életéről, munkásságáról, valamint az ókori mítoszok újraértelmezéséről bővebben hallhatnak majd jövő a kedden, a 16:04-kor kezdődő Erőtér című műsorunkban.

Vendégünk Osadcow Gergely, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének elnöke, a BKIK Ingatlanosztályának alelnöke.

Szerzetesek félórája Mai műsorunkban a kiengesztelődésről elmélkedik Szibig Marianna Ágnes örökfogadalmas szerzetesnővér, a Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagja. . Reggeli beszélgetés Önkéntes munka egy olaszországi ökőfarmon Tikovits Gitta egyetmista mesél nyári élményeiről. Riporter: Farkas Erzsébet A mai összeállítás munkatársai: Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Szerkesztő: Túri Sarolta Műsorvezető: Tikovits Ernő

Exhumálási jegyzőkönyv. Abda 1946.: „Találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza.” A művész meggyilkolásának 80-dik évfordulója alkalmából egy költeményekből komponált koncert nyitja meg a Radnóti biennálét Győrben. Nagy György András Lutter Imrét, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökét, az egyik szervezőt hívta be a stúdióba. Csendből szőtt hangszőnyeg – ez a címe a „Holddalanap” zenekar albumának. A tavaly tavasszal megjelent lemez főként a koronavírus-időszak tapasztalatait összegzi méghozzá élet-igenléssel. Pontosan ezért fontos a muzsikusok számára, hogy koncertjeiken közvetlen kapcsolatba kerüljenek a közönséggel. A legközelebbi alkalmakról beszélget Csuth Judit az együttes énekesével, a dalszerző és mesemondó, valamint kultúrakutató Gulyás Annával. Hogyan lesz Rózsából Hamupipőke? Ez is kiderül majd a Budapesti Operettszínház legújabb produkciójából. A szöveget író Orbán János Dénes és a zenét szerző Pejtsik Péter darabjáról már volt szó itt az Akvarellben. Most a címszerepet hármas szereposztásban alakító színésznők egyikét, az egyetemi hallgató Árki Lili Katalint kérdezi Ungvári Judit.

Alíz és Dédi nap mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyár­fája mellett. Miután a munkagépek kivágják a vén fát, ők az év­gyűrűit megérintve visszautaznak az időben: amikor anya, nagyi, Dédi és szépmama még gyerekek voltak... Amikor még vadonatúj volt a Földalatti Vasút, romok közt táncoltak a pestiek, vörös és kék nyak­kendőt hordtak a gyerekek, és minden egészen más volt, egy kicsit mégis ugyanolyan... Mesélésről, történelemről, Rófusz Kinga gyönyörű rajzairól beszélgetünk Gimesi Dóra íróval. A műsorban segítőim: Vasi Rebeka és Skultéty András, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 7. osztályos diákjai.

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Virtuális múzeumlátogatásra hívjuk Önöket, hogy megismerkedhessenek a Paulisz Boldizsár által megteremtett zarándokközponttal Alsóbodokon és az emlékekkel, tárgyakkal, amelyek gróf Esterházy János , a mártírhalált halt felvidéki politikus életét, szenvedését, erészakos halálát idézik meg. Imádkozzunk együtt a boldoggáavatásáért, amely már oly régen, sok éve várunk!

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Virtuális múzeumlátogatásra hívjuk Önöket, hogy megismerkedhessenek a Paulisz Boldizsár által megteremtett zarándokközponttal Alsóbodokon és az emlékekkel, tárgyakkal, amelyek gróf Esterházy János , a mártírhalált halt felvidéki politikus életét, szenvedését, erészakos halálát idézik meg. Imádkozzunk együtt a boldoggáavatásáért, amely már oly régen, sok éve várunk!