Műsorújság

A XX. század magyar történelmének legkiemelkedőbb eseménye volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, amely természetesen a magyar katolikus egyházat is mélyen érintette. Az ’56-os forradalom évfordulójának ünnepe előtt, a hősök és mártírok emlékére minden évben közös imádságra hívja Spányi Antal megyés püspök Fehérvár polgárait a Székesegyház oldalán elhelyezett kereszthez és 56-os emléktáblához. Az áldozatokért mondott ökumenikus imádságnak 20 éve helye van és fontos szerepe a város életében.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Utassy József Kossuth-díjas költő a Kilencek költőcsoport tagja, meghatározó személyisége volt. A hatvanas években az ELTE bölcsészkarán összetalálkozott lírikusok legendás antológiája: az Elérhetetlen föld megjelenésének esztendejében neki már önálló kötete is napvilágot látott Tüzem, lobogóm címmel. Forradalmár alkata és nemzeti elkötelezettsége indulásától haláláig jellemezte. Súlyos betegsége sok szenvedéssel járó életsorsot jelölt ki számára, költői pályája mégis töretlen és egységes egész. Domokos Mátyás írta róla: költészete elevenünkbe vág, tele keserű, fájdalmas és modern disszonanciákkal, egy tökéletes forma fegyelmében. Nagy nemzeti ünnepünk előestéjén érdemes leemelni a könyvespolcról valamelyik verseskötetét.

páros év, évközi idő 29. hét, szerda ** Lk 12,39-48 ** Azt is tudjátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni a házába. Ti is legyetek készen, mert amelyik órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.'' Péter ekkor megkérdezte: ,,Uram! Nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?'' Az Úr így válaszolt: ,,Mit gondolsz, ki az a hű és okos intéző, akit az úr a házanépe fölé rendel, hogy idejében kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit ura ebben a munkában talál, amikor megérkezik. Bizony, mondom nektek: minden vagyona fölé rendeli őt. De ha ez a szolga azt mondja magában: ,,Késik az én uram'', és verni kezdi a szolgákat és szolgálókat, eszik-iszik és részegeskedik, megjön annak a szolgának az ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer. Kegyetlenül megbünteti és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga pedig, aki ismerte ura akaratát, de nem hajtotta végre azt és nem cselekedett akarata szerint, sok verést fog kapni. Aki pedig nem ismerte, és úgy tette azt, amiért büntetést érdemel, kevesebb verést kap. Mert attól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon kérni.

Ezzel a címmel rendezett konferenciát a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete és a Konrad Adenauer Stiftung, A Kommunizmus Bűnei Alapítvány kuratóriumi elnökével, Aradi-Beöthy Péterrel, valamint ciszterci diákokkal beszélgetünk.

Az ’56-os események évfordulóján felmerül a kérdés, hogyan jelenik meg a rendszerváltás után a forradalom emlékezete, a fiatalok mit tanulnak az iskolában, mit mesélnek a családban, ki hogyan értelmezi az eseményeket. A föld sója műsorában Demeter Zsófia történész a budapesti eseményekkel párhuzamosan az 56’-os fehérvári történésekből idéz fel.

Tavaly jelent meg Majtényi György levéltári kutatásokon alapuló politikai életrajzi könyve. Kádár János több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária.

Szakértőink: Prof. Dr. Simándi Irén történész a Kodolányi János Egyetemről és Dr. Géra Eleonóra történész az ELTE BTK oktatója.

Ezzel a címmel rendezett konferenciát a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete és a Konrad Adenauer Stiftung, A Kommunizmus Bűnei Alapítvány kuratóriumi elnökével, Aradi-Beöthy Péterrel, valamint ciszterci diákokkal beszélgetünk.

1942. május 15-én a szlovák parlament tagjaként egyetlen volt, akinek becsülete azt diktálta, hogy nemet mondjon a zsidóság kitelepítéséről szóló 68. sz. alkotmánytörvényre, hiszen keresztény volt, aki zsidó családokat bújtatott, menekülteket fogadott be. Gróf Esterházy János 56 évesen politikai fogolyként hal meg a legkegyetlenebb csehszlovák börtönben Mirovban. Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt Gubik László, az Esterházy Akadémia elnöke. Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke Györgypál Albertről, a nagyváradi egyházmegye mártírsorsú papjáról szóló könyvét egyszerű okból írta meg: a fiatal pap példája motiválta, és a közös szálak, melyek összekötik az életüket. A könyv címe azért lett Rongyosan Isten előtt, mert Györgypál Albert halála után az egyik vincés nővér azt mondta: „Szegény olyan rongyosan ment a másvilágra, mert mindenki vágott egy darabot a ruhájából, a reverendájából (ereklyének).” Serfőző Leventét a kötet szerzőjét Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Magyarország 1956 nyarán gazdaságilag a csőd szélén táncolt, egyre mélyülő politikai válságba került, a társadalmi feszültségek robbanással fenyegettek. Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára folytatva a fontosabb évfordulókat középpontba állító sorozatát, október 9-én "1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?" címmel rendezte meg szakmai konferenciáját. A tanácskozáson előadásokat hallhattunk Orwell művének sokoldalú megközelítéséről, Magyarország helyzetéről a nemzetközi térben 1984-ben. Az előadók közül többen kiemelték az 1956-os forradalom és szabadságharc szükségszerűségét és jelentőségét. Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztályának osztályvezetőjével, a szakmai konferencia egyik szervezőjével, a tanácskozást követően beszélgettünk. Véleménye szerint "A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban? Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve, több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait." (fotó: www.abtl.hu)

Magyarország 1956 nyarán gazdaságilag a csőd szélén táncolt, egyre mélyülő politikai válságba került, a társadalmi feszültségek robbanással fenyegettek. Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára folytatva a fontosabb évfordulókat középpontba állító sorozatát, október 9-én "1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?" címmel rendezte meg szakmai konferenciáját. A tanácskozáson előadásokat hallhattunk Orwell művének sokoldalú megközelítéséről, Magyarország helyzetéről a nemzetközi térben 1984-ben. Az előadók közül többen kiemelték az 1956-os forradalom és szabadságharc szükségszerűségét és jelentőségét. Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztályának osztályvezetőjével, a szakmai konferencia egyik szervezőjével, a tanácskozást követően beszélgettünk. Véleménye szerint "A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban? Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve, több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait." (fotó: www.abtl.hu)