Műsorújság

A Házunk Táján mai adásában szó lesz az Orczy család gyöngyösi emlékeiről, ellátogatunk a balassagyarmati Palóc Múzeumba, megnézzük, hogyan kötik a bajnai kontyot és hány darabból áll a szintén bajnai babagyűjtemény? Műsorunkat Békéscsabán, a város talán legrégebbi épületében a Molnárházban, s az egykori szárazmalomban zárjuk majd.

Október 10-én ünnepélyesen megnyitotta a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítását, amelyet másnap már a nagyközönség is birtokba vehetett. A csaknem 3000 négyzetméteres kiállítótérben 8 tematikus egységben több mint 3600 műtárggyal találkozhatnak a látogatók. A Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás a múzeum közönségforgalmi tereit is érintette, ugyanis számos újdonsággal és a látogatói élményt fokozó szolgáltatással várják az érdeklődőket. Szarvas Zsuzsával, a gyűjteményi kiállítás vezető kurátorával Fülöp Tamás készített interjút. Határokon átívelő falképciklusok: A Szent László-legenda nyomában – ezzel a címmel kerül sor október 24-én arra a nemzetközi konferenciára, amely a műemlék templomok freskóira szeretné felhívni a figyelmet, ezáltal pedig szeretné összekötni az embereket vallási felekezetektől és etnikai hovatartozástól függetlenül. A budapesti rendezvény az ún. Oltári Múlt kezdeményezés jegyében született meg, mely ezúttal azt tűzte ki célul, hogyan kelthetők életre a középkori freskók és freskójelentek a mai digitális technológia segítségével. A második alkalommal kiírt Oltári Múlt konferencia házigazdája Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke lesz, aki Szentimrei Kristóf vendége volt rádiónk stúdiójában. Mi történne, ha egy véletlen folytán a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, átveszi a hatalmat, és megteremt egy olyan világot, melyet az internet révén az önmagunkról kiállított kép alapján tökéletesnek gondol számunkra? Ezt az elképzelt jövőt vázolja fel Bártfai Barnabás, írói álnevén Adam Brown legújabb regénye, amely nemcsak egy izgalmas kaland lehet az olvasók számára, hanem egy mélyebb elgondolkodtatás is a mesterséges intelligencia fejlődéséről és annak potenciális veszélyeiről, miközben csontig hatoló görbe tükröt állít mai viselkedésünkről. A szerzővel Szentimrei Kristóf beszélget.

páros év, évközi idő 29. hét, kedd ** Lk 12,35-38 ** Legyen a csípőtök felövezve, a lámpásotok pedig meggyújtva. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukat várják, mikor visszatér a menyegzőről, hogy mihelyt jön és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket az úr ébren talál, amikor megérkezik. Bizony, mondom nektek: felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, aztán megy, és kiszolgálja őket. S ha a második őrváltáskor vagy a harmadik őrváltáskor jön, és így találja őket, boldogok azok a szolgák.

Beszélgetőtársunk Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

A rangos eseménysorozaton tudományos előadások mellett felemelő kulturális, művészeti, és különleges zenei élményekkel gazdagodhattak a résztvevők.

A XX. század magyar történelmének legkiemelkedőbb eseménye volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, amely természetesen a magyar katolikus egyházat is mélyen érintette. Az ’56-os forradalom évfordulójának ünnepe előtt, a hősök és mártírok emlékére minden évben közös imádságra hívja Spányi Antal megyés püspök Fehérvár polgárait a Székesegyház oldalán elhelyezett kereszthez és 56-os emléktáblához. Az áldozatokért mondott ökumenikus imádságnak 20 éve helye van és fontos szerepe a város életében.

Beszélgetőtársunk Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

Vendégeink: - Dr. Vecsenyi János, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, aki számtalan könyv írója, mint a „Vállalkozz Okosan” vagy a „Vállalkozás az ötlettől az újrakezdésig” - Dr. Danyi Pál, a BME egyetemi docense, a Danube Cup nemzetközi versenyének alapítója Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy adásunk egy részlete október 17-én technikai okok miatt kimaradt. Műsorunkat megismételjük október 22-én kedden, 11:04 perctől. A műszaki hibáért elnézésüket kérjük!

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Utassy József Kossuth-díjas költő a Kilencek költőcsoport tagja, meghatározó személyisége volt. A hatvanas években az ELTE bölcsészkarán összetalálkozott lírikusok legendás antológiája: az Elérhetetlen föld megjelenésének esztendejében neki már önálló kötete is napvilágot látott Tüzem, lobogóm címmel. Forradalmár alkata és nemzeti elkötelezettsége indulásától haláláig jellemezte. Súlyos betegsége sok szenvedéssel járó életsorsot jelölt ki számára, költői pályája mégis töretlen és egységes egész. Domokos Mátyás írta róla: költészete elevenünkbe vág, tele keserű, fájdalmas és modern disszonanciákkal, egy tökéletes forma fegyelmében. Nagy nemzeti ünnepünk előestéjén érdemes leemelni a könyvespolcról valamelyik verseskötetét.

Roska Tamás volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának az alapító dékánja. Az egyetemet 1635-ben, Nagyszombatban alapították, majd a rendszerváltozást követően, 1992-ben alapították újra. De az Információs Technológiai Kar későbbi. 1998. júniusában alapította a Püspöki Konferencia, melyet egyetemi fakultásnak az állami hatóságok 2001-ben ismertek el. Akkor még hiányzott a nevéből a bionika. Kicsit később változott a neve is, Információs Technológiai és Bionikai Karrá. Roska Tamásnak, mint alapító dékánnak kulcsszerepe volt a kar megszervezésében. Emlékére konferenciát szerveztek 2024. októberében. Vendégem Szolgay Péter professzor emeritus.

Vendégem Kiss Imre, elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Mai témáink: - Húsz éve működik Vácon az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Dr. Gloviczki Zoltán rektorral a közel száz éves múltra visszatekintő főiskola történetéről beszélgettünk. - A velünk élő Gárdonyi – Vallomások (szerk.: Keller Péter), a közelmúltban megjelent tanulmánykötet témaköreit Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája mutatja be. - Dr. Széplaki György tanár, nyugalmazott főiskolai docens, tankönyvek, módszertani és helytörténeti tanulmányok szerzője. Az Ők és Én - Történetek című legújabb könyve kapcsán a tanári és az írói felelősségről kérdeztük. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Roska Tamás volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának az alapító dékánja. Az egyetemet 1635-ben, Nagyszombatban alapították, majd a rendszerváltozást követően, 1992-ben alapították újra. De az Információs Technológiai Kar későbbi. 1998. júniusában alapította a Püspöki Konferencia, melyet egyetemi fakultásnak az állami hatóságok 2001-ben ismertek el. Akkor még hiányzott a nevéből a bionika. Kicsit később változott a neve is, Információs Technológiai és Bionikai Karrá. Roska Tamásnak, mint alapító dékánnak kulcsszerepe volt a kar megszervezésében. Emlékére konferenciát szerveztek 2024. októberében. Vendégem Szolgay Péter professzor emeritus.

Vendégem Kiss Imre, elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Mai témáink: - Húsz éve működik Vácon az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Dr. Gloviczki Zoltán rektorral a közel száz éves múltra visszatekintő főiskola történetéről beszélgettünk. - A velünk élő Gárdonyi – Vallomások (szerk.: Keller Péter), a közelmúltban megjelent tanulmánykötet témaköreit Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája mutatja be. - Dr. Széplaki György tanár, nyugalmazott főiskolai docens, tankönyvek, módszertani és helytörténeti tanulmányok szerzője. Az Ők és Én - Történetek című legújabb könyve kapcsán a tanári és az írói felelősségről kérdeztük. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.