Műsorújság

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

A Szent Ágoston-i „Szeress, és így tedd, amit tenni akarsz…” gondolat ihlette tízrészes sorozatban egy-egy szerzetes beszél szabadidős tevékenységéről és ezen keresztül az életéről, Istennel való kapcsolatáról. A filmsorozatot Mészáros Anett, a szerzetes-elöljárók irodájának (MSZKI) kommunikációs munkatársa és Bartos Bence operatőr készítette. Augusztusban stúdiónk vendége volt az ötödik portréfilm szereplője: Kelényi Tamás József premontrei szerzetes, aki a Megajándékozott vagyok című rövidfilmben a természetről, az evezés szépségeiről is beszél.

Kárpátalja szerte tartottak szűk körű, csendes főhajtást a helyi magyarok, hogy tisztelegjenek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjai és hősei előtt. Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centruma központi tanévnyitó ünnepségének. Az eseményen jelen voltak a beregszászi, nagydobronyi, tiszapéterfalvai és a magyarországi képzési központok képviselői, valamint az idén felvételt nyert diákok A Kárpátaljai Református Egyház és a Técsői Református Gyülekezet2023 januárjábanvette át a Técsői Református Líceum működtetését. Azóta jelentős fejlesztések, külső és belső felújítási munkálatok zajlottak a szórványban található oktatási intézményben, nagyrészt a magyar állam támogatásával. A Románia–Ukrajna Közös Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával, a Bereg-vidéki Mezőgecsében épült fel az a Pajtaszínház, amelynek célja, hogy tartósan meghatározó szereplője legyen a magyar színházi életnek. A Szabolcs- Szatmár- Bereg Vármegyei Geszteréd településről érkezett Beregszászba segélyszállítmány. A kedvezményezett az 5. számú beregszászi Pacsirta bentlakásos óvoda volt. Ide szociálisan rászoruló beregszászi családok gyermekei járnak.

Egy kimerevített pillanatot ragad meg Ablonczy Balázs legújabb könyve, egy nyolcvan évvel ezelőtti nyár mindennapos eseményeit mutatja be, és egy olyan időszak elevenedik meg, ami után végérvényesen megváltozik Magyarország sorsa. Hogyan élték meg ezeket az apokaliptikus időket az itt élők? Hétköznapi történeteken keresztül mi magunk is átélhetjük Az utolsó nyár Magyarország 1944 című könyvet olvasva. A történsz szerzővel beszélgettünk.

B év, évközi idő 28. vasárnap ** Mk 10,17-30 ** Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: ,,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?'' Jézus erre azt mondta neki: ,,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!'' [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: ,,Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.'' Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: ,,Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!'' Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: ,,Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!'' A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.'' Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: ,,Akkor hát ki üdvözülhet?'' Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: ,,Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges'' [Ter 18,14; Jób 42,2]. Ekkor megszólalt Péter: ,,Íme, mi mindent elhagytunk és követtünk téged!'' Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.

„A hála a múltba néz, a szeretet a jövőbe tekint!” – mottóval, Prohászka Ottokár püspök gondolatával hívott mindenkit jótékonysági estjükre a fehérvári Vasútvidéki Prohászka templom karitászcsoportja. Az esten fellépett az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Kamaraegyüttese, a Prohászka Ottokár püspökről készült írásokat és verseket Nagy Judit előadóművész olvasta fel. Az emlékesten megtekinthető volt Simon Erika fotóriporter „Szent László nyomában Erdélyben 2018” – című fotódokumentációja. Bernáth Károlynét, a Prohászka karitász csoport vezetőjét, Percze Ilona karitász munkatársat és Nagy Judit előadóművészt Berta Kata kérdezte.

„Úgy csak a vizet lehet berántani és ezt tapasztalatból tudom” -mondja arra, ha valaki szerint mondjuk a gluténmentes nokedlihez, elegendő az eredeti receptben a búzalisztet lecserélni rizsből készültre. A főzés vagy a hússütés viszonylag nagy teret ad a kreativitásnak, de a tészták, sütemények világa - alapból is - már a precizitásról szól. Ebben a konkrét esetben grammok dönthetnek arról: jó vagy rossz lesz-e a végeredmény. Még a tojásokat is ilyen kimérten kell kezelni. A galuska-megszokásokat pedig nem árt elfelejteni. Üdvözlöm Önöket, Nagy György András vagyok! Gasztronómiai magazinunk mai vendége megosztja tudását blogon, közösségi oldalon, néha videókon, s van két receptkönyve. Ő a „gluténmentes séf”, vagyis Átol Tibor!

„Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját – mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét – majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a ’kollektív büntetés’ , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek.” – olvashatjuk a hátsó borító ’fülszövegé’-ben. A II. világháború után – a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán – Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése – mely ’nagyhatalmi parancsra’ indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan – ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra ’haza’ jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.

Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Bolla Milán Varga Domokos 102 évvel ezelőtt, 1922 októberében született.

Mihail Bulgakov Moliere drámája nyomán készült "muzikomédiájának" az alkotói - Kocsák Tíbor és Bródy János - a KÉPMUTATÓK címet adták. (A darabot már megszólaltatták színházainkban, zene nélkül: Őfelsége komédiása, Álszentek összeesküvése címen.) Beszélgetésünk során természetesen - ősbemutatóként - zenei részletek is megszólalnak a muzikomédiából. Fotó: Veres Ádám (A képen jobbról: Bródy János, Kocsák Tibor, Mentler Krisztina és Juhász Előd)

„Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját – mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét – majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a ’kollektív büntetés’ , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek.” – olvashatjuk a hátsó borító ’fülszövegé’-ben. A II. világháború után – a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán – Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése – mely ’nagyhatalmi parancsra’ indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan – ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra ’haza’ jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.

Mihail Bulgakov Moliere drámája nyomán készült "muzikomédiájának" az alkotói - Kocsák Tíbor és Bródy János - a KÉPMUTATÓK címet adták. (A darabot már megszólaltatták színházainkban, zene nélkül: Őfelsége komédiása, Álszentek összeesküvése címen.) Beszélgetésünk során természetesen - ősbemutatóként - zenei részletek is megszólalnak a muzikomédiából. Fotó: Veres Ádám (A képen jobbról: Bródy János, Kocsák Tibor, Mentler Krisztina és Juhász Előd)