1-3. Jandó Jenő Haydn-ciklusában az ismertebb, nagyszabásúbb darabokhoz érkeztünk az 51. és az 52. szonátával. Az 1780-ban, Artaria kiadójánál megjelent, két Auernbrugger kisasszonynak dedikált füzet negyedik helyén szereplő Esz-dúr szonáta kifinomult hangnemkezelésről tanúskodik. Így válik lehetségessé, hogy a kiegyensúlyozott forma mély költészetet hordoz.
4-6. Könnyedebbnek ígérkezik az 52., G-dúr szonáta. Önfeledt kezdőtételét concertoszerű, áradóan dallamos lassútétel és a virtuozitásnak is teret engedő finálé követi.
