1. Régizenei felfedezőútjaink során ma a reneszánsz Ibériát keressük föl – Advent idején. A korszak egyik legkedveltebb házimuzsika-hangszerét, a klavichordot Spanyolország területén különösen elterjedtnek mutatja a kutatás. Talán ennek az asztalra helyezhető billentyűs hangszernek a pengetősökhöz mérhető hangja okozza népszerűségét spanyol földön? Vagy megszólaltatásához szükséges visszafogott testtartás illik a szigorú spanyol etiketthez? Netán az ország erős katolikus hagyományai teszik? A klavichord ugyanis – számos esetben templomi orgonisták gyakorlóhangszere – hamar az egyházi énekek házi megszólaltatójává lett. Egyúttal pedig a barokk hangszeres fantáziák egyik úttörőjévé! Hisz az ismert himnuszok és motetták fölötti merengés egyenesen vezet a dallamok variálásához. Ezzel találkozunk a XVII. századi spanyol Antonio de Cabezón műveiben is. Ez a burgosi születésű nemes gyermekkorában elvesztette szeme világát. Zenei tehetségével azonban odáig vitte, hogy II. Fülöp király muzsikusaként Tizianóéval vetekedő rangot érdemelt ki. Most a Miasszonyunk Kyriéjére szerzett fantáziája következik René Clemencic előadásában.
A Miasszonyunk Kyriéje után most két világi dallam variációja szólal meg klavichordon: egy olasz Pavane és az Isabel kezdetű népszerű spanyol reneszánsz madrigál, Antonio de Cabezón feldolgozásában.
