Műsorújság

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: "Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, - és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű." Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Gyertyafény, virágok, családi emlékek: nálunk ezek kísérik a halottak napi megemlékezést. Hogyan emlékeztek elődeink, és milyen szokások őrzik az elhunytak emlékét a világ más részein?

Utazási műsorunkban folytatjuk múlt hét pénteken elkezdett szécsényi sétánkat. Bejártuk a Forgách-Lipthay kastélymúzeum parkját, az épület kiállítótereinek egy részét és megcsodáltuk a ferences templom gótikus épületdíszeit, berendezéseit. Ma szó lesz a város központjában magasodó ferde Tűztoronyról, a Kaláris Viselettár egyedi, szemet gyönyörködtető ruhadarabjairól és a Nosztalgia Múzeum régiségeiről.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Azért élünk, hogy elérjük a teremtettségünk célját, vagyis Istent. Ennek pedig elengedhetetlen fázisa az átlépés a földi életből a transzcendentális életbe. Aki ezt nem tudja vagy nem akarja elfogadni akár a saját, akár a szeretteinek az esetében, az valójában az életet utasítja el. Állandóan a halálra gondolni persze nem lehet, elviselhetetlen is lenne. De az örök élet perspektívájából szemlélni a földi életünket az üdvünkre szolgál. Tegzes Katalin segítő nővér, a Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek Kongregációjának tagja több évtizedes tapasztalattal rendelkezik gyász pasztorációban, azaz haldoklók és gyászolók lelki kísérésében.

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: "Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, - és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű." Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Október 24.-én volt a Magyar Operett Napja - Kálmán Imre születés - , és Lehár Ferenc halálának a napja. A mai adásban ezen apropóból beszélget Lehár Ferenc életművének kutatójával Klemen Terézia nyugalmazott pedagógussal a műsor szerkesztője Farkas Erzsébet. Majd Mészáros Domonkos domonkos szerzetes atya gondolatait hallják Jézusról, az igazi szőlőtőről és SACRÉ COEUR - A Szent Szív csodálatos hatalma c. filmről.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva

Barikádok, utcai harcok, romos házak és ideiglenes sírok a pesti után, megsemmisített szovjet tankok, menekülés és hídon átkelés - visszatérő témák az 1958-ban Innsbruckban élt magyar menekült gyerekek és fiatalok rajzain. A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendhagyó időszaki kiállítással tiszteleg a hősök és az áldozatok emléke előtt. Az '56 gyermekei - Rajzok egy innsbrucki diákotthonból elnevezésű kamaratárlat a forradalom és a menekültlét traumáját, valamint a megőrzött identitást mutatja be az akkori fiatal generáció szemszögéből. Balahó Zoltánnal, a múzeum történész muzeológusával, a kiállítás főkurátorával és az 1956-ban a családjával elmenekült Somody Katalinnal - akinek húgával, Gyöngyivel együtt szerepe volt a rajzok hazakerülésében - Zsoldos Szilvia beszélgetett. "Atlantisz sorsára jutottunk" - ez a mondat Illyés Gyula naplószövegeiből származik, amelyek betekintést adnak, hogyan élte át a költő az 1956-os forradalom és a korai megtorlások idejét, mint cselekvő és megfigyelő. Irányítója volt a forradalom egyik központjának, az Írószövetség elnökségének, részt vett a politikában a Petőfi Párt egyik vezetőjeként, tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel, valamint tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal vagy november 4. után a hatalmunkat fokozatosan megerősítő kommunistákkal. Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynaplója évtizedeken át rejtve maradt, és csak 2014. áprilisában került elő. Lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra az anyagot Horváth István történész közreműködésével, amely 2016-ban, a forradalom 60. évfordulója alkalmából látott napvilágot. A Katolikus Rádióban még abban az évben készítettünk egy tíz részből álló sorozatot Illyés Gyula naplójegyzeteiből, tíz évvel később pedig újra műsorra tűztük Rádiós regénytár című irodalmi folyamunkban. Műsorunkban a november 3-án elhangzó nyitóepizódból hallhatnak egy rövid részletet. Felolvassa Szatmári Attila. "Óhazából az Újvilágba - A személyes történelem és helyszínek nyomában" címmel jelent meg egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik személyes történetein keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait: hogyan vágtak neki az Újvilágnak, milyen kihívásokkal néztek szembe, és hogyan alakították ki új életüket - vagy épp miért döntöttek a hazatérés mellett. A személyes elbeszélések, levelek és fotók egyedülálló bepillantást nyújtanak a múltba, és segítenek a szélesebb közönség számára is kézzelfoghatóvá tenni ezeket a történeteket, méltó emléket állítva azoknak a százezreknek, akik a jobb élet reményében elhagyták Magyarországot. Az eddig megjelent kötetek szerkesztőivel, Bakos Rékával és Fenyvesi Annával Szentimrei Kristóf készített interjút. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Fotók: az '56 gyermekei - Rajzok egy innsbrucki diákotthonból című kiállításról

A felvétel 2008-ban készült. Tarjányi Zoltán professzor előadása a főbűnökről szóló egyházi tanítás kialakulását mutatja be

(A ma 80 éve született és negyedszázada elhunyt Giuseppe Sinopoli utolsó hangverseny-felvételével - Drezdai Semperoper 2001. február 14.)

Sík Sándor, a piarista szerzetes, költő, irodalomtörténész és tanár neve sokak számára összeforrt a magyar katolikus kultúrával, a keresztény gondolkodással, a költészet emelkedettségével. De vajon hányan tudják, milyen mélyen foglalkoztatta a dráma műfaja? Hogy a színpad számára nem egyszerűen egy másik megszólalási lehetőséget jelentett, hanem olyan különleges teret, ahol a hit és a történelem, a személyes döntések és a közösség sorsa, az emberi nagyság és az emberi gyengeség egyaránt elevenné válhatott? Bozók Ferenc piarista szerzetest Kovács Éva Rebecca kérdezi.

Vaskor Gréta meseterapeuta és Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus beszél a félelemre adható válaszainkról "A félelemtől a biztonságig-a megküzdés útjai a mesékben és a pszichológiában" című könyvük kapcsán. 2. rész

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: "Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, - és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű." Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva

Sík Sándor, a piarista szerzetes, költő, irodalomtörténész és tanár neve sokak számára összeforrt a magyar katolikus kultúrával, a keresztény gondolkodással, a költészet emelkedettségével. De vajon hányan tudják, milyen mélyen foglalkoztatta a dráma műfaja? Hogy a színpad számára nem egyszerűen egy másik megszólalási lehetőséget jelentett, hanem olyan különleges teret, ahol a hit és a történelem, a személyes döntések és a közösség sorsa, az emberi nagyság és az emberi gyengeség egyaránt elevenné válhatott? Bozók Ferenc piarista szerzetest Kovács Éva Rebecca kérdezi.

Vaskor Gréta meseterapeuta és Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus beszél a félelemre adható válaszainkról "A félelemtől a biztonságig-a megküzdés útjai a mesékben és a pszichológiában" című könyvük kapcsán. 2. rész