Műsorújság

Vendégeink: Baczkó Zsuzsanna, Baptista Szeretetszolgálat, Fidrich Róbert, Magyar Természetvédők Szövetsége programvezető, Horváth Kinga, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért elnöke

Bár eredetileg a magyar múlt sötét fejezeteit kutatta, Kovács Emőkét ma már úgy tartják számon, mint a Balaton történészét. Bevallottan szenvedéllyel mutatja be a tó XIX. és XX. századi történeteit, és mindazokat, akik a térséghez kötődtek. Teszi ezt könyvekben, rendhagyó tanórákon, vagy épp előadásokon. Legutóbb Csukás István és Szárszó sokszínű kapcsolatát elemezte. A kérdező Nagy György András. Egy képzeletbeli vita zajlik Szabó Magda és édesapja között azon a különleges kiállításon, amely Debrecenben, a Dér Múzeumhoz tartozó irodalom Házában látható. A megnyitó hangképeit Mikos Ákos rögzítette. Először Puskás Istvánt, a város kultúráért felelős alpolgármesterét hallják, majd Kiss Noémi, író, kritikus következik, aki egy személyes találkozásról is szól. A Tizenhárom hattyú című tárlat december 31-ig látogatható. Fotók a Műcsarnokban, szvitek a Várkert Bazárban – programajánló július közepére Zsoldos Szilviától. Kép: Kovács Emőke egy balatoni festménykiállításon (a történész honlapjáról)

Turistajelzések, pihenőhelyek, információs táblák, kísérőkötet és QR-kódok – közösségerősítő kezdeményezés a természetben. Avagy hogyan mutatható be a középkor pálos öröksége a ma emberének? Hogyan segítik letölthető alkalmazások és lelkiségi tartalmak a túrázókat és a zarándokokat a Pilisben, a Mecsekben és Balatonszemes környékén? A nemrégiben átadott balatonszemesi pálos út kísérőkötete kapcsán erről is beszélget P. Puskás Antal OSPPE tartományfőnökkel, Mórocz Viktorral, a Balatonszemesi Pálos Örökség Alapítvány elnökével és Gadácsi Péter turisztikai szakközgazdásszal Fazekas Gyöngyvér.

Szombat reggeli beszégetés Miskolci dallamok Szerkesztő: Farkas Erzsébet

Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Jégkorszaki maradvány területként sajátos klímájú, különleges flórával és faunával büszkélkedő terület. Ennek a Madárvárta sorozatunknak az egyik inspirálója és tápláló forrása. A madarak pusztuló, de reméljük, még nem elveszett paradicsoma... Dr. Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke mesél róla. Fotók: Pozsgai Nóra

Messzelátónk mai adásában Somogy vármegyébe, Niklára látogatunk. Bejárjuk a Berzsenyi Dániel emlékházat, annak parkját és védett kertjét. Kimegyünk a temetőbe, ahol családi kriptában nyugszik a költő és leszármazottai. Sétálunk a madár és beporzó barát Berzsenyi ligetben, majd utunkat a méhészeti interaktív kiállítótér izgalmas egységeiben zárjuk.

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg. A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt. A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is. 2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata. – Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak – hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője. A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak. Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.

A médiafogyasztás mindennapjaink szerves részét képezi. Korosztályokon átívelően átlagosan napi több mint 3 órát ülünk képernyő előtt. A médiajelenlétben az egyháznak is kiemelt szerepe van. Nem csupán híreket és termékeket szükséges közvetíteni, hanem az örök igazságot, az evangéliumot, az örömhírt. Hogyan lehetséges ez a XXI. században? Napjainkban szükséges az online apostoli munka. Hogy a közösségi médiában hogyan lehetséges és szükséges ez? – erre kereste a választ a szerkesztő, Kelen Ágoston Huszti Zoltánnal, az Albertfalvi Szent Mihály Plébánia káplánjával. Zoli atyát a TikTok közösségi média felületén közel 30 ezren követik és naponta publikál rövid, látványos, evangelizáló videókat. Tartalmaiban reflektál a napi evangéliumra, örök egyházi üzenetekre és a művészetre.

Zeneszerző: Laczó Zoltán Vincze Hangmérnök: Horváth János Rendező: Varga Andrea

Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Kisújszállásról, mint Tudománybarát Település Mozgalom tagjáról, küldetéséről beszélgetünk Dr. habil. Kovács Tiborral a MATE tudományos főmunkatársával, a kisújszállási tuba munkacsoport vezetőjével. Szerkesztő: Sinkovics Andrea

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

A Hauszmann Alapítvány tevékenységéről és a budapesti Kisképzőben folyó szépmíves mesterségek oktatásáról Kakucs Miklós szakoktatót, Jánosiné Csákberényi-Nagy Ágnes tanulót, Szűcs Tibort, a Kisképző igazgatóját és Jánovszki Tamást, a Hauszmann Alapítvány tudományos és oktatási főmunkatársát kérdezi a szerkesztő, Gyarmathy Dóra.

Mai választottunk: IV. Béla elsőszülött leánya, Árpád-házi Szent Kinga, aki a lengyel Boleszló herceggel kötött házassága révén krakkói fejedelemasszony és Szandec úrnője volt. Miután megözvegyült belépett a Szent Klára alapította klarissza rendbe és a dél-lengyelországi Ószandecben kolostort alapított. A július 24-i közelgő emléknapjára készülve hallhatnak műsorunkban Szent Kinga történelmi jelentőségéről, a lengyelországi és hazai tiszteletéről, és arról, hogy a XXI. században mit tanulhatunk életpéldájából. Hámori Kinga kolléganőnk mesélt a védőszentjéhez fűződő kapcsolatáról, miközben felidézte a Maria Teresa Izworska klarissza apátnővel készített beszélgetését is, amelyet 2015-ben Ószandecben a június 24-i Szent Kinga-búcsúban rögzített. Küngösön, a Veszprém vármegyei településen 2013. november 9-én szentelték fel Magyarország első és egyetlen Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére emelt templomát. A lengyelországi Ószandecből kapott Szent Kinga-csontereklye őrzési helyét szentmise keretében Márfi Gyula egykori veszprémi érsek áldotta meg. IV. Béla király első gyermekét, a lengyelek köztiszteletben álló, legkedveltebb szentjét, Lengyelország és Litvánia védőszentjeként emlegetik. A II. János Pál pápa által szentté avatott árpád-házi királylány magyarországi, és különösképpen küngösi tiszteletéről – a templom építését kezdeményező, és azt koordináló – Beke Zsolt atyával 2013-ban beszélgetett Hámori Kinga. Két évvel ezelőtt, Szent Kinga születésének 800. évfordulóján a Kerengő című műsorunk vendége volt F. Romhányi Beatrix régész, történész, egyetemi tanár és N. Tóth Ágnes művészettörténész. Most ebből a beszélgetésből is hallhatnak egy részletet. A riporter: Pozsgai Nóra. Az összeállítást készítette: Pozsgai Nóra és Hámori Kinga. Közreműködött: Kozák Annamária. A zenei szerkesztő: Szabó Ágnes Szerkesztő: Werner Eszter Műsorvezető: Nagy György András Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy érdemes felkeresni a Spotifyon vagy az Apple Podcaston a Szentek nyomában című csatornánkat, ahol ennek a műsornak egy kibővített, hosszabb változatát is meghallgathatják, illetve a sorozatunk korábbi epizódjait is megtalálhatják. Fotók: – Árpád-házi Szent Kinga – Felvidek.ma – Maria Teresa Izworska klarissza apátnő - starysacz.um.gov.pl – Miserend - Küngös temploma

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkban két női szentről beszélgetünk. Az őket ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

A Máltai Szeretetszolgálat a katolikus egyház több mint 900 éve működő segítő szervezetéhez, a Szuverén Máltai Lovagrendhez tartozik. A Rend a világ 120 országában végez karitatív tevékenységet, küldetése minden földrészen ugyanaz: a hit védelme és a rászorulók szolgálata. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-ben alakult, az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete. Munkája és tevékenységi köre az elmúlt évtizedekben a sokszorosára növekedett. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának, a Máltai Tanulmányoknak június 29-én jelent meg legújabb lapszáma Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről címmel. Romhányi Tamással, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével munkájukról, a komplex szociális támogatásról, a szociális tevékenység mellett kialakított egészségügyi szolgálatról, az önkéntesség jelentőségéről, valamint nemzetközi tevékenységükről beszélgetünk. (fotók: https://www.maltai.hu)

Az Egyesült Államok nem csupán több európai pénzt kér, hanem azt is, hogy Európa vegye át a kontinens hagyományos védelmének jelentős részét. Több amerikai elemzés ezt már „NATO 3.0”-ként emlegeti. A csúcstalálkozó annak a folyamatnak az újabb állomása, ami tavaly Hágában kezdődött. A NATO akkor fogadta el az új, 5 százalékos védelmi kiadási célt, amelyből 3,5 százalék közvetlen katonai kiadás, 1,5 százalék pedig a védelemmel összefüggő infrastruktúrára és iparra fordítandó. Törökország stratégiai jelentőségének erősödése mellett – melynek kifejeződése, hogy Törökország újra részese lehet az F35-ös programnak – és túl azon, hogy Donald Trump minél több védelemre költött pénzt szeretne kisajtolni a NATO-szövetségesekből, az ankarai NATO-csúcs egyik legfontosabb konklúziója, hogy Hollandia bejelentette, nem tud több katonai felszerelést nyújtani, pénzt igen, de fegyvert nem, Ukrajna részére, Zelenszkij pedig légvédelmi támogatást kért. Ukrajna tehát kifáradhat a konfliktusban, amennyiben a légvédelmi rakétatermelést az USA nem tudja fizetni. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Zeneszerző: Laczó Zoltán Vincze Hangmérnök: Horváth János Rendező: Varga Andrea

Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Dramaturg: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkban két női szentről beszélgetünk. Az őket ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

A Máltai Szeretetszolgálat a katolikus egyház több mint 900 éve működő segítő szervezetéhez, a Szuverén Máltai Lovagrendhez tartozik. A Rend a világ 120 országában végez karitatív tevékenységet, küldetése minden földrészen ugyanaz: a hit védelme és a rászorulók szolgálata. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-ben alakult, az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete. Munkája és tevékenységi köre az elmúlt évtizedekben a sokszorosára növekedett. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának, a Máltai Tanulmányoknak június 29-én jelent meg legújabb lapszáma Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről címmel. Romhányi Tamással, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével munkájukról, a komplex szociális támogatásról, a szociális tevékenység mellett kialakított egészségügyi szolgálatról, az önkéntesség jelentőségéről, valamint nemzetközi tevékenységükről beszélgetünk. (fotók: https://www.maltai.hu)

Az Egyesült Államok nem csupán több európai pénzt kér, hanem azt is, hogy Európa vegye át a kontinens hagyományos védelmének jelentős részét. Több amerikai elemzés ezt már „NATO 3.0”-ként emlegeti. A csúcstalálkozó annak a folyamatnak az újabb állomása, ami tavaly Hágában kezdődött. A NATO akkor fogadta el az új, 5 százalékos védelmi kiadási célt, amelyből 3,5 százalék közvetlen katonai kiadás, 1,5 százalék pedig a védelemmel összefüggő infrastruktúrára és iparra fordítandó. Törökország stratégiai jelentőségének erősödése mellett – melynek kifejeződése, hogy Törökország újra részese lehet az F35-ös programnak – és túl azon, hogy Donald Trump minél több védelemre költött pénzt szeretne kisajtolni a NATO-szövetségesekből, az ankarai NATO-csúcs egyik legfontosabb konklúziója, hogy Hollandia bejelentette, nem tud több katonai felszerelést nyújtani, pénzt igen, de fegyvert nem, Ukrajna részére, Zelenszkij pedig légvédelmi támogatást kért. Ukrajna tehát kifáradhat a konfliktusban, amennyiben a légvédelmi rakétatermelést az USA nem tudja fizetni. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.