Műsorújság

Nem könnyű egy-egy színházi évad mérlegét megvonni, mégis mindannyiszor erre vállalkozik a teátrumok országosnak nevezett találkozója, amely valójában már kárpát-medencei fórum. Nagy György András a házigazdát – vagyis a Debreceni Csokonai Színházat - képviselő zsűritagot, Ráczkevei Anna Jászai Mari-díjas színésznőt, érdemes és kiváló művészt kérte beszélgetésre. Lehet egy szakácskönyvből színházi előadás? Ha Hegyi Barbara a szerző, akkor a válasz: igen! Természetesen, ahogy a kötet úgy a produkció sem csupán a főzésről és az ételekről szól, hanem emlékekről, érzésekről és emberi kapcsolatokról is. A felvételt a színésznővel Kovács Éva Rebecca készítette. A különleges előadást a nyáron két alkalommal: július 1-jén és augusztus 25-én láthatják a nézők Budapesten, a Barabás Villa szabadtéri színpadán. Évek óta hagyomány, hogy a debreceni Kodály Filharmónia egy a belvárosban szervezett ingyenes koncerttel köszöni meg a nézőknek az évadot és egyben ezzel le is zárja azt. Idén a szeszélyes időjárás miatt percekkel az esemény előtt menekültek be a résztvevők a közeli próbaterembe. Itt – ahogy Mikos Ákos felvételén is hallják majd – először Puskás István a város kultúráért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, majd Somogyi-Tóth Dániel a zenekar ügyvezető-művészeti vezetője összegezte a helyzetet.

Mindennek lehet színe és visszája: miért éppen a művészetnek ne volna köze a mindennapi élet fonákságaihoz? Mai műsorunkban az alkotások szépsége mögött rejtőző nehézségek és kihívások is megmutatják az arcukat. A Rózsavölgyi és Tsa. kiadó zenetudományi köteteiből csemegézünk válogatásunkban. Dalos Anna: Ajtón lakattal, Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon és Ignácz Ádám: Milliók zenéje, Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon köteteiről beszélgetünk a szerzőkkel.

1. Nyitány (Magyar Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János - 1983) 2. Scherzo, Notturno és Nászinduló (Miskolci Szimf. Zkr, Antal Mátyás - 2021)

Amikor pedig lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt. És íme, odajött egy leprás, leborult előtte és azt mondta: ,,Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!'' Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: ,,Akarom, tisztulj meg!'' Erre az mindjárt megtisztult a leprától. Ekkor Jézus azt mondta neki: ,,Vigyázz, senkinek se szólj erről, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak [Lev 13,49] és ajánld föl az adományt, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Sárgászöld, igen apró madár (annyit se nyom mint egy csomag vaníliás cukor). A lomkoronában szedegeti az apró rovarokat, de gömb alakú fészkét a talajhoz közel építi. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

A 8-as főút a település szélén halad, ez alapján úgy tűnhet, csak egy egy utcás falu Tüskevár. Betérve viszont, kitárul előttünk a község valódi arca. A gondozott zöld felületek, sok-sok virág, ottjártamkor gondozott levendula és rózsa ágyások színesítették a főutcát. Központjában áll a barokk templom, vannak szobrok, kutak és egy Tájház, melynek udvarán kőtár hívogatja a látogatókat. Aki könnyebb sétára vágyik, annak érdemes felkeresni az erdei képes-fát, s ha szerencséje van, a gyurgyalag fal közelében a színes madarakat is megpillanthatja Érdemes tehát megszakítani az utat, s néhány órára alatt felfedezni a község értékeit. A pálos múltat, a természet kincseit és a fazekasság jelenét. Műsorunkban Szőke Melinda helytörténet kutató kalauzol.

Június 27-én, szombaton tartják a Siketvakság Nemzetközi Napját, amelyet az ENSZ tavaly ismert el hivatalosan. A dátum nem véletlen: ezen a napon született Helen Keller, a siketvak emberek jogainak egyik legismertebb szószólója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az emberekre, akik egyidejű látás- és hallássérüléssel élnek, valamint azokra a kihívásokra, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. De vajon milyen tévhitek élnek velük kapcsolatban? Hogyan kommunikálnak, hogyan boldogulnak a hétköznapokban, és milyen segítségre van szükségük ahhoz, hogy teljes életet élhessenek? Kedves Édával, a Siketvakok Országos Egyesületének ügyvezetőjével Balázs Zsanett beszélget.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Amikor pedig lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt. És íme, odajött egy leprás, leborult előtte és azt mondta: ,,Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!'' Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: ,,Akarom, tisztulj meg!'' Erre az mindjárt megtisztult a leprától. Ekkor Jézus azt mondta neki: ,,Vigyázz, senkinek se szólj erről, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak [Lev 13,49] és ajánld föl az adományt, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Közélet című műsorunkban két konferenciáról számolunk be. Athénban és Új-Zélandon is mások mellett Kisújszállás turizmusának kulturális alapjai címmel hangzott el előadás, bemutatva a Nagykunság kulturális fővárását. Szerkesztő(k): Sinkovics Andrea Napi ima

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Jánovszki Tamással, a Hauszmann Alapítvány tudományos és oktatási főmunkatársával és Szűcs Tiborral, a Kisképző igazgatójával beszélgetünk.

László király szentté avatásának évfordulóján, június 27-én mutatják be a Dicsérjük Szent László királyt! című zarándoklatfilmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A film egy magyarországi és székely fiatalokból álló lovas zarándoklatot követve székelyföldi templomokba viszi el a nézőt. Lelkészek tárják fel a Szent László-legendát ábrázoló freskók rejtett titkait: a falképek lelki-szellemi mondanivalóját. Mai műsorunkban: - Monostori László esperest, az Árpádházi Szent Margit Plébánia kormányzóját kérdezi Kékesi Enikő a védőszentjéhez fűződő kapcsolatáról; - Szent László legendáiról és történelmi alakjáról beszél Göncz Zsófia, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola történelem-földrajz szakos tanára; - Elhangzik Arany János: Szent László című balladájának rövid részlete Lázár Csaba tolmácsolásában; - Valamint vendégünk lesz Bujdosó Erika Ágnes filmrendező, aki egy nem mindennapi zarándoklatfilm forgatásáról mesél. Műsorvezető-riporter: Kékesi Enikő Kép forrása: a zarándoklatfilm FB oldala A Bujdosó Erika Ágnes filmrendezővel készült teljes beszélgetést a hétfői Magvetésben hallgathatják meg.

Többek között a klímforgató-könyvekről Dr. Szarka László Csaba akadémikussal, geofizikus-mérnökkel beszélgetünk. Fotó(Hun- Ren.)

Az Ünnepi Könyvhét az ország egyik legnépszerűbb ingyenes kulturális eseménye. Az idei a 97. alkalom volt a Könyvhetek történetében, melynek keretében az írókkal, az illusztrátorokkal, a könyves szakemberekkel találkozhattunk, mi olvasók, a Vörösmarty téren és a Duna-korzón. Dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum régészével a közelmúltban megjelent Budavár története - A török kor (1526-1686) kötet kapcsán arról beszélgettünk, mire utalnak az ásatások során feltárt tárgyak, kerámiák a hódító hadsereggel a Balkán felől érkező népes civil lakosság életmódjára vonatkozóan. Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett. Míg korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mi történt Budán és Budával 1541 és 1686 között? Ezt mutatják be dr. Papp Adrienn régész és dr. Sudár Balázs történész, a Budavár története - A török kor (1526-1686) című kötetükben. (fotó: https://www.szembenezes.hu)

2026. június 12-én valamennyi uniós tagállamban alkalmazandóvá vált az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma. A 10 jogszabályból álló átfogó reformcsomag célja a közös európai szabályozás szigorítása és a folyamatok gyorsítása. A megújult rendszer legfontosabb sarokkövei a gyorsított határeljárások: A külső határokra érkező menedékkérők esetében szigorúbb és gyorsabb vizsgálatokat (szűrést) vezetnek be. Fontos pont a kötelező szolidaritás elve, a tagállamoknak kötelező jelleggel szolidaritást kell vállalniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy migránsok áthelyezését (átvételét) kell vállalniuk, vagy anyagi/egyéb hozzájárulást kell nyújtaniuk azon országok számára, amelyekre a legnagyobb nyomás nehezedik. A gyorsabb kitoloncolás által pedig hatékonyabbá válnak a visszaküldési eljárások azok számára, akik nem jogosultak a védelemre. Első ízben mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia a határellenőrzésekre, a menekültügyi eljárásokra, a befogadás feltételeire, valamint a menedékkérők országok közötti áthelyezését szolgáló szolidaritási mechanizmusra vonatkozóan. Jelentős változás az első belépő ország szabályának elhagyása. Eddig az úgynevezett dublini rendszer volt érvényben, minden migránsért az az ország felelt, amelyben az EU-ba érkezett. Vagyis ha valaki Görögországon keresztül érkezett az Unióba, akkor Görögország volt az illetékes ország. Ha egy ilyen, illegálisan érkezett migránst például Németországból vagy Belgiumból kitoloncoltak, akkor őt visszaküldték Görögországba. Ez a szabály most megszűnik. Dócza Edith-tel, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Amikor pedig lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt. És íme, odajött egy leprás, leborult előtte és azt mondta: ,,Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!'' Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: ,,Akarom, tisztulj meg!'' Erre az mindjárt megtisztult a leprától. Ekkor Jézus azt mondta neki: ,,Vigyázz, senkinek se szólj erről, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak [Lev 13,49] és ajánld föl az adományt, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Többek között a klímforgató-könyvekről Dr. Szarka László Csaba akadémikussal, geofizikus-mérnökkel beszélgetünk. Fotó(Hun- Ren.)

Az Ünnepi Könyvhét az ország egyik legnépszerűbb ingyenes kulturális eseménye. Az idei a 97. alkalom volt a Könyvhetek történetében, melynek keretében az írókkal, az illusztrátorokkal, a könyves szakemberekkel találkozhattunk, mi olvasók, a Vörösmarty téren és a Duna-korzón. Dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum régészével a közelmúltban megjelent Budavár története - A török kor (1526-1686) kötet kapcsán arról beszélgettünk, mire utalnak az ásatások során feltárt tárgyak, kerámiák a hódító hadsereggel a Balkán felől érkező népes civil lakosság életmódjára vonatkozóan. Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett. Míg korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mi történt Budán és Budával 1541 és 1686 között? Ezt mutatják be dr. Papp Adrienn régész és dr. Sudár Balázs történész, a Budavár története - A török kor (1526-1686) című kötetükben. (fotó: https://www.szembenezes.hu)

2026. június 12-én valamennyi uniós tagállamban alkalmazandóvá vált az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma. A 10 jogszabályból álló átfogó reformcsomag célja a közös európai szabályozás szigorítása és a folyamatok gyorsítása. A megújult rendszer legfontosabb sarokkövei a gyorsított határeljárások: A külső határokra érkező menedékkérők esetében szigorúbb és gyorsabb vizsgálatokat (szűrést) vezetnek be. Fontos pont a kötelező szolidaritás elve, a tagállamoknak kötelező jelleggel szolidaritást kell vállalniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy migránsok áthelyezését (átvételét) kell vállalniuk, vagy anyagi/egyéb hozzájárulást kell nyújtaniuk azon országok számára, amelyekre a legnagyobb nyomás nehezedik. A gyorsabb kitoloncolás által pedig hatékonyabbá válnak a visszaküldési eljárások azok számára, akik nem jogosultak a védelemre. Első ízben mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia a határellenőrzésekre, a menekültügyi eljárásokra, a befogadás feltételeire, valamint a menedékkérők országok közötti áthelyezését szolgáló szolidaritási mechanizmusra vonatkozóan. Jelentős változás az első belépő ország szabályának elhagyása. Eddig az úgynevezett dublini rendszer volt érvényben, minden migránsért az az ország felelt, amelyben az EU-ba érkezett. Vagyis ha valaki Görögországon keresztül érkezett az Unióba, akkor Görögország volt az illetékes ország. Ha egy ilyen, illegálisan érkezett migránst például Németországból vagy Belgiumból kitoloncoltak, akkor őt visszaküldték Görögországba. Ez a szabály most megszűnik. Dócza Edith-tel, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.