Műsorújság

-Kirándulás a Búzás hegyre, szőlőművélés és borkészítés a Neszmélyi borvidéken. -Pincelátogatás a Szénás völgyben. -Különleges secco díszíti a nyergesújfalui városháza auláját. -Mi miatt viseli Ady Endre nevét a települési művelődési ház és könyvtár? A Házunk táján mai adásában Nyergesújfaluval ismerkedünk.

Kiállítással és megújuló tehetségtámogatással ünnepli a Magyar Képzőművészeti Egyetem a 25 éves Amadeus Művészeti Alapítványt. A sikeres ügyvéd és műgyűjtő Kesseő-Balogh Péter hosszú éveken át saját vagyonából finanszírozta az alkotói ösztöndíj programokat, 2023-ban viszont az alapítvány vezetését átadta az egyetemnek. A mostani különleges évforduló kapcsán Dr. Dóczi Gergelyt, a Képzőművészeti Egyetem kancellárját Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé. A jubileumi tárlat április 10. és 23. között tekinthető meg a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében. Az emberi lét elkerülhetetlenül együtt jár szeretteink és értékeink elvesztésével. Felnőttként sem egyszerű a veszteségélmények feldolgozása, ám a gyerekek még nehezebben találnak szavakat a hiánnyal kapcsolatos érzéseik megfogalmazására. A Móra Kiadó új antológiája, az Árnyak kertje című kötet olyan klasszikus, kortárs, illetve népköltészeti szövegeket tartalmaz, amelyek az elmúlás, a veszteség különböző aspektusaihoz kapcsolódnak. Dr. Galuska László Pállal, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai docensével, a kötet egyik szerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút. Berki Sándor Dezső már egészen fiatalon megmutatta kivételes tehetségét. Kilencévesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tehetségek osztályába nyert felvételt, ahol neves hegedűprofesszoroktól sajátíthatta el mestersége titkait. A korábban számos nemzetközi versenyen díjazott hegedűművész ezúttal egy New York-i turnéról hazatérve ad önálló koncertet az Udvari Kamaraszínház színpadán, ahol a legismertebb filmslágerek és Broadway-dalok hangzanak el április 25-én és 29-én. Ennek apropóján járt Berki Sándor rádiónk stúdiójában, akit Szentimrei Kristóf először arról kérdezett, hogyan került kapcsolatba az Udvari Kamaraszínházzal.

Január végétől februárban több ezer földrengést észleltek Szantorinin (képünkön). Igaz, a rengések viszonylag gyengék voltak, és senki nem sérült meg, és komolyabb anyagi károk sem keletkeztek, de az ismétlődő rengések nagy riadalmat keltettek a lakosság körében. A kelet-ázsiai Mianmarban már sokkal tragikusabb végük lett március 28-án a rendkívül erős földmozgásoknak, amelyek több mint 1600 ember halálát okozták. Magyarországon is több földrengést jegyeztek fel a történelem során, köztük súlyosakat is, mint a XVIII. századi tatai vagy az 1956-os dunaharaszti katasztrófát (képünkön). Juhász Árpáddal ezeknek a jelenségeknek a mélyebb kiváltó okáról beszélgetünk.

Mesterségem címere Az Ónodon élő Erős Sándorné Éva nénivel beszélgetünk, aki április 6-án ünnepli 92. születésnapját. Mustármag Beszámolunk az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő óvodák intézményvezetői számára rendezett értekezletről. Végül a Nap imája hangzik el. Munkatársak: Pap Ildikó, Bartók Beáta, Farkas Erzsébet

év, ** **

Kép: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Prohászka Ottokár, Fehérvár 15. főpásztora, a XX. század fordulóján a magyar kereszténység meghatározó személyisége halálának 98. évfordulóján a Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Papnevelő Intézet tudományos konferenciával emlékezett meg a püspök szellemi-lelki örökségéről a szeminárium dísztermében. Érdekfeszítő előadásokban izgalmas aktualitásokat hallhatunk idén is a Prohászka emlékkonferencián. Mindhárom előadó felvillantott egy-egy gondolatot Prohászka egyházképéről, amely meglepő hasonlóságokat vetett fel korunk egyházának kérdéseivel, amelyet a szinodalitás útján is szeretne körbejárni. Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója, a konferencia elnöke és eladója szerint a 100-125 évvel ezelőtti megoldások, ma is iránymutatóak lehetnek az egyház belső életének alakításában.

Kép: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Ha az ember hivatása a személyiségének a része, akkor van a helyén. Ha nem a templom falai között van, vagy nem egyházi feladatot lát el, akkor sem mondhatja azt, hogy nem kell keresztény emberként és papként élni - vallja Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója.

Kávéház című műsorunkban ezúttal Csépányi Balázzsal a fővárosi Állat és Növénykert Gyűjteményeinek nyugalmazott igazgatójával beszélget az adás szerkesztője, Farkas Erzsébet. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Szerkesztő- Műsorvezető: Farkas Erzsébet

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette. A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

További témáink: Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténészt április 2-án, 80. születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték tisztelői. L. Simon László és Mészáros Andor is méltatta a művelődéstörténészt, a helyszínen őket kérte mikrofon elé Szerdahelyi Csongor. Idén március 15-én Munkácsy Mihály-díjat kapott Decsi Ilona Luca, a Kiskép Galéria egyik alapító művésze. A festő szakon végzett grafikusművésszel műtermében beszélgetünk mestereiről, életútjáról és képeiről. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Fotók: a Magyar Nemzeti Férfikar plakátja, Decsi Ilona Luca Szabó Magda portréja, Hányszor kell még térdre hullanuk című grafikája és a Ferenc pápa látogatására készített Az élet mulandósága című rézkarca

A sokoldalú tehetségű, szerteágazó tevékenységű piarista szerzetestanár matematikát oktatott a nagyszombati, majd a budai egyetemen. Külföldi minták magyarításai és eredeti színművei a vándortársulatok repertoárdarabjai voltak. Poszthumusz adták ki a negyven éven át gyűjtött Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások pompás kötetét, ez ma is hiteles forrásmunka. De a legnagyobb sikert regénye aratta, amely életében háromszor is megjelent. Teljes címe: Etelka, egy igen ritka Magyar Kis-Asszony Világos-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Szerzőnk igaz magyar és művelt európai volt, példáját érdemes felidézni.

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van. És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is. Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót. Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne? Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága. Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának? Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás? Ki ismeri a válaszokat? És milyen legyen Magyarország EU stratégiája? Vendégeim: Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet. fotó: wikipedia.org

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van. És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is. Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót. Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne? Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága. Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának? Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás? Ki ismeri a válaszokat? És milyen legyen Magyarország EU stratégiája? Vendégeim: Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet. fotó: wikipedia.org

Mai témáink: - Szakmai Napokat tartottak a Hagyományok Házában április 3-án és 4-én. A tanácskozás első napján kulturális szakemberek, kutatók és a népművészeti közösségek képviselői vitatták meg a Hagyományok Háza tevékenységeinek és különböző területeinek aktuális kérdéseit a színpadi néptánc megújulásának kérdésétől a külhoni pedagógusképzésekig. A népzene és a kézművesség, illetve a digitális oktatás területén dolgozó szakemberek, kutatók, szervezetek számára szervezett második napon megismerhették a néphagyomány oktatásának innovatív megközelítéseit, illetve a népművészetből származó újításokat és fejlesztéseket. A nemzetközi eseményre 15 országból érkeztek résztvevők, hogy együtt gondolkodjanak kulturális örökségünk, hagyományaink tudásátadásának jövőjéről. A plenáris előadásokat követően műsorunknak interjút adott: dr. Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője, dr. Czingel Szilvia, a Hagyományok Háza - Magyar Népi Iparművészeti Múzeum osztályvezetője, a Folk Fashion - Divat a folklór című kiállítás főkurátora, és dr. Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, főigazgatói főtanácsadója. Érdeklődő hallgatóink bővebb információt találnak a Szakmai Napok előadásairól a Hagyományok Háza honlapján, valamint egy hosszabb beszélgetést hallgathatnak meg Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával, a Kerengő című közéleti műsorunkban április 23-án. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette. A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van. És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is. Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót. Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne? Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága. Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának? Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás? Ki ismeri a válaszokat? És milyen legyen Magyarország EU stratégiája? Vendégeim: Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet. fotó: wikipedia.org

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van. És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is. Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót. Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne? Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága. Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának? Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás? Ki ismeri a válaszokat? És milyen legyen Magyarország EU stratégiája? Vendégeim: Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet. fotó: wikipedia.org

Mai témáink: - Szakmai Napokat tartottak a Hagyományok Házában április 3-án és 4-én. A tanácskozás első napján kulturális szakemberek, kutatók és a népművészeti közösségek képviselői vitatták meg a Hagyományok Háza tevékenységeinek és különböző területeinek aktuális kérdéseit a színpadi néptánc megújulásának kérdésétől a külhoni pedagógusképzésekig. A népzene és a kézművesség, illetve a digitális oktatás területén dolgozó szakemberek, kutatók, szervezetek számára szervezett második napon megismerhették a néphagyomány oktatásának innovatív megközelítéseit, illetve a népművészetből származó újításokat és fejlesztéseket. A nemzetközi eseményre 15 országból érkeztek résztvevők, hogy együtt gondolkodjanak kulturális örökségünk, hagyományaink tudásátadásának jövőjéről. A plenáris előadásokat követően műsorunknak interjút adott: dr. Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője, dr. Czingel Szilvia, a Hagyományok Háza - Magyar Népi Iparművészeti Múzeum osztályvezetője, a Folk Fashion - Divat a folklór című kiállítás főkurátora, és dr. Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, főigazgatói főtanácsadója. Érdeklődő hallgatóink bővebb információt találnak a Szakmai Napok előadásairól a Hagyományok Háza honlapján, valamint egy hosszabb beszélgetést hallgathatnak meg Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával, a Kerengő című közéleti műsorunkban április 23-án. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.