Agyagba zárt csodák birodalma - műsorunkat a Donkó család kerámia műhelyében, kiállítótérként is működő boltjában kezdjük, majd ellátogatunk a Jakabszállás határában található Kis-Magyarország Botanikus kertbe, a könnyen átléphető folyók, az ég színét tükröző tavak, fákkal beültetett dombok, erdősített hegyvonulatok és az alternatív földrajzórák ideális helyszínére.
kulturális paletta
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
- Az irodalom és a mesterséges intelligencia találkozása a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon
- Hamvas Béla: A bor filozófiája c. esszéjét dolgozza fel a Magyar Színház új előadása
- A vidék szovjetizálása címmel olvasható kötet a 20. századi magyar társadalom meghatározó időszakáról
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Április 4. és 6. között újra a margitszigeti Kristály Színtér várja az olvasókat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválra. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló rendezvény idén rendhagyó módon a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, miközben a könyvbemutatók mellett filmpremierre, valamint eddig soha nem látott kísérleti programokra is sor kerül majd. Mindezekről Valuska László, a Margó fesztiváligazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A rendezvény programkínálatáról bővebben a margofeszt.hu oldalon tájékozódhatnak.
Hamvas Béla Kossuth-díjas író, filozófus, esztéta és könyvtáros egy evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot 1897-ben. Számára az írás a mindennapok részéhez tartozott, műfajául pedig az esszét választotta.
Művei közül kiemelkedik „A bor filozófiája” című esszéje, mely nem csupán a borról, annak élvezetéről, gyönyöréről és kulturális jelentőségéről szól, hanem nemzetről, hitről, személyes és társadalmi értékekről, normákról, azaz tulajdonképpen az egész életről.
A közismert alkotásból ezúttal színházi előadás született, amit még január 31-én mutatott be a Magyar Színház, és melyben Hamvas egy másik korszakos remekművéből, a Karneválból is hallhatunk részleteket. Szatmári Attilát, a darab főszereplőjét Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.
A bor filozófiája című előadás legközelebb április 17-én, 19 óra 30 perckor lesz látható a Magyar Színház Sinkovits Imre termében.
A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a 20. század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól egészen a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat.
A kötet szerkesztői külön hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözze. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.
Arany János, Petőfi Sándor Kazinczy Ferenc versét Sinkovits Imre mondja el, valamint Tóbisz Tinelli Tamás, és Szarka Gyula megzenésítésében és előadásában hallják.
Szerkesztő: Máry Szabó Eszter
válogatás a Szent István Rádió műsorából
Mesterségem címere - Kandik Ferenc, Venesz-díjas mesterszakács mesél életéről, hivatásáról.
Mustármag - Két tanúságtétel az Oltáriszentségben köztünk élő Jézusról.
Munkatársak: Sinkovics Andrea, Somosvári Eszter Anna, Bartók Beáta, Tompos Péter, Farkas Erzsébet
Kulcsár Dávid atya Bódi Mária Magdolnáról
Szerkesztő: Szikora József
Mitől boldog, akit boldoggá avatnak? Mit jelentett a boldogság a hamarosan boldoggá avatandó Bódi Mária Magdolna életében? Boldog lehetett-e azzal együtt, hogy nem éppen könnyű sorsot adott neki a Jóisten? Boldog lehetett-e annak dacára, hogy legszebb szándéka épp egyházi ok miatt hiúsult meg? Mindezekről Veszprémben beszélgettünk Kulcsár Dávid atyával, a Szent Mihály Székesegyház káplánjával.
Széchenyi-díjat kapott Varró András szegedi orvosprofesszor, aki a szívritmuszavar kutatójaként szerzett nemzetközi elismerést.
Riporter: Tráser László
Idősgondozás önzetlenlenül, ölelő gondoskodással
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Bármely családtagunk életében eljöhet az idő, amikor idős korára segítségre szorul. Az idősgondozás napjainkban kiemelt szerephez jutott, hiszen az elmúlt két és fél évtizedben Magyarország népessége számottevően idősödött. A Katolikus Karitász és a Katolikus Szeretetszolgálat kiemelt feladatának tekinti az idősekkel való törődést. De mit is foglal magában az idősgondozás a karitász önkéntesek embertszolgáló tevékenységében és a Szeretetszolgálat intézményeiben folyó szakszerű ápolásban? Szakemberek és önkéntes segítők beszélnek az idősek gondozásában megélt személyes tapasztalataikról, feladatokról és lehetőségekről egyaránt.
Kulcsár Dávid atya Bódi Mária Magdolnáról
Szerkesztő: Szikora József
Mitől boldog, akit boldoggá avatnak? Mit jelentett a boldogság a hamarosan boldoggá avatandó Bódi Mária Magdolna életében? Boldog lehetett-e azzal együtt, hogy nem éppen könnyű sorsot adott neki a Jóisten? Boldog lehetett-e annak dacára, hogy legszebb szándéka épp egyházi ok miatt hiúsult meg? Mindezekről Veszprémben beszélgettünk Kulcsár Dávid atyával, a Szent Mihály Székesegyház káplánjával.
mesés irodalom
Csukás István: Ágacska
Felolvassa: Borbás Gabi
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Dramaturg: Varga Andrea
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/2.)
Fodor Endre beszélgetése a Magyar Kurír-Új Ember podcastjában
Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus
Fodor Endre a legújabb feltárási folyamatokról is kérdezte Dr. Susa Évát, így például Bódi Mária Magdolna és Hajnal Zénó földi maradványai utáni kutatásokról. A szakember a sírhelyek felkutatásában, illetve megtalálásában és a folyamat antropológiai elemzésében vállalt óriási szerepet. A beszélgetésében többek között szó esik a rejtett sírhelyek feltárásának nehézségeiről és örömeiről, kiemelve a családoknak nyújtott segítséget. Mesél a munkamódszeréről, amelyben az adatgyűjtés fontosságát részletezi, valamint személyes meggyőződéséről és a szakma jövőjéről.
válogatás a Szent István Rádió műsorából
Kávéház
Vendégünk: Mácsai Pál, színész, rendező, az Örkény Színház frissen leköszönt igazgatója.
Munkatársak: Farkas Éva, Bartók Beáta, Berecz Renáta
Ajándék és titok. Epizódok II. János Pál pápa életéből.
8. rész – „Ne féljetek!”
A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel.
Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és
Sárospataki Zsuzsanna készítette.
A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.
kulturális paletta
szerkesztő: Csuth Judit
Az 1972-ben alapított Budapesti Monteverdi kórus szombati, díjmentesen látogatható koncertjét ajánljuk, majd Kultúrmorzsák című rovatunk következik, végül az Operett Színház felújított Hófehérke táncjátékáról esik szó
Hogyan lehet látás nélkül járművet vezetni, extrém kihívásokat teljesíteni és világrekordokat dönteni? Vendégünk: Karvai Sándor, az első vak motoros.
Szerkesztő: Balázs Zsanett
Milyen felkészülést, koncentrációt és precizitást igényel egy ilyen teljesítmény, és milyen támogatás szükséges a sikerhez? Karvai Sándor évek óta feszegeti a fizikai és mentális határokat, miközben különleges rekordkísérleteivel rávilágít arra, hogy a lehetőségek korántsem olyan szűkösek, mint ahogyan sokan gondolják.
Többszörös Guinness- és magyar rekorderként, az első vak motorosként, tapasztalati szakértőként nemcsak saját álmait váltja valóra, hanem másokat is motivál arra, hogy merjenek kilépni a megszokott keretek közül.
közéleti beszélgetések
"ELLENÁLLÓK 1944–45"
Egy könyv, mely a magyar történelem egy oly korszakáról szól, amiről korábban azt lehetett olvasni, hogy ellenállók a kommunistákon kívül nem léteztek.
Szerkesztő: Sályi András
Kivétel volt Bajcsy-Zsilinszky Endre.
Az ő szerepét sehogy sem lehetett letagadni.
De mi volt a helyzet valójában 1944 március 19-e, Magyarország német megszállása után?
Vendégem a kötet egyik szerkesztője, Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója.
közéleti beszélgetések
Magyarország képekben. Ez volt a címe Nagy Gábor interaktív kiállításának. Egyszeri alkalom volt, de megismételhető. Csak máshogy.
Hogyan látja hazánkat egy olyan ember, aki bejárta a nagyvilágot, és a legkülönlegesebb helyeket örökítette meg képein?
Vendégem Nagy Gábor fényképész.
Szerkesztő: Sályi András
Még mindig a televízióban bíznak leginkább a magyarok - írta a médiahatóság honlapja.
Szerkesztő: Kövér Tamás
A dezinformáció terjesztésében egyértelműen kiemelkedik az online média. A felnőtt magyar lakosság döntő többsége, 90%-a találkozott már hamis információval. 86 százalékuk online híroldalon vagy közösségi médiában bukkant ilyen hírekre, melyek háromnegyede politikai témájú volt. Az álhírek felismerésének képessége az életkor előrehaladtával csökken, és az iskolai végzettség növekedésével nő. A vélt vagy valós dezinformációt ugyanakkor csak elenyésző számban, az esetek 4 százalékában jelentik be az emberek az adott platformon.
Koltay András szerint az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény azt célozza, hogy a kommentelést vissza lehessen terelni abba a keretbe, amelyben ezt 20-25 éve az erről gondolkodók elképzelték, vagyis egy civilizált, értelmes vitafelületbe, jelen pillanatban ugyanis ilyen nincs. Az NMHH elnöke elmondta: a magyar joggyakorlat kiforrott, nagy biztonsággal megállapítható, hogy egy komment vagy megszólalás mikor jogsértő. Az internetes sajtótermékeknek a törvény szerint mostantól vizsgálniuk kell a kommentek jogszerűségét.
Mostantól magyarul is elérhető a szólásszabadság kézikönyve. A kötet szerkesztői rámutatnak, hogy a mű 2021-es megjelenésekor a világban éppen a tetőfokára hágtak a viták és nézeteltérések a szólásszabadságról, rávilágítva, hogy az akár egy olyan joggá is válhat, amely fegyverként fordítható azon eszmények ellen, amelyekből sarjadt.
A Patrióták Európáért pártcsoport 86 adatigénylést nyújtott be az Európai Bizottsághoz, annak főigazgatóságaihoz és ügynökségeihez az NGO-k finanszírozásával kapcsolatban, azonban elutasító válaszok érkeztek - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője Brüsszelben. Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy "politikai aktivistahálózatról van szó, nem pedig a hagyományos értelemben vett civil társadalomról". "Pontosan azokat a demokratikus alapelveket nem hajlandók betartani, hogy ha saját magukról van szó, amelyeket egyébként mindenki mástól elvárnak. Ebben szeretnénk változást elérni" – hangoztatta Dömötör Csaba.
mesés irodalom
Csukás István: Ágacska
Felolvassa: Borbás Gabi
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Dramaturg: Varga Andrea
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/2.)
Ajándék és titok. Epizódok II. János Pál pápa életéből.
8. rész – „Ne féljetek!”
A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel.
Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és
Sárospataki Zsuzsanna készítette.
A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.
közéleti beszélgetések
"ELLENÁLLÓK 1944–45"
Egy könyv, mely a magyar történelem egy oly korszakáról szól, amiről korábban azt lehetett olvasni, hogy ellenállók a kommunistákon kívül nem léteztek.
Szerkesztő: Sályi András
Kivétel volt Bajcsy-Zsilinszky Endre.
Az ő szerepét sehogy sem lehetett letagadni.
De mi volt a helyzet valójában 1944 március 19-e, Magyarország német megszállása után?
Vendégem a kötet egyik szerkesztője, Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója.
közéleti beszélgetések
Magyarország képekben. Ez volt a címe Nagy Gábor interaktív kiállításának. Egyszeri alkalom volt, de megismételhető. Csak máshogy.
Hogyan látja hazánkat egy olyan ember, aki bejárta a nagyvilágot, és a legkülönlegesebb helyeket örökítette meg képein?
Vendégem Nagy Gábor fényképész.
Szerkesztő: Sályi András
Még mindig a televízióban bíznak leginkább a magyarok - írta a médiahatóság honlapja.
Szerkesztő: Kövér Tamás
A dezinformáció terjesztésében egyértelműen kiemelkedik az online média. A felnőtt magyar lakosság döntő többsége, 90%-a találkozott már hamis információval. 86 százalékuk online híroldalon vagy közösségi médiában bukkant ilyen hírekre, melyek háromnegyede politikai témájú volt. Az álhírek felismerésének képessége az életkor előrehaladtával csökken, és az iskolai végzettség növekedésével nő. A vélt vagy valós dezinformációt ugyanakkor csak elenyésző számban, az esetek 4 százalékában jelentik be az emberek az adott platformon.
Koltay András szerint az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény azt célozza, hogy a kommentelést vissza lehessen terelni abba a keretbe, amelyben ezt 20-25 éve az erről gondolkodók elképzelték, vagyis egy civilizált, értelmes vitafelületbe, jelen pillanatban ugyanis ilyen nincs. Az NMHH elnöke elmondta: a magyar joggyakorlat kiforrott, nagy biztonsággal megállapítható, hogy egy komment vagy megszólalás mikor jogsértő. Az internetes sajtótermékeknek a törvény szerint mostantól vizsgálniuk kell a kommentek jogszerűségét.
Mostantól magyarul is elérhető a szólásszabadság kézikönyve. A kötet szerkesztői rámutatnak, hogy a mű 2021-es megjelenésekor a világban éppen a tetőfokára hágtak a viták és nézeteltérések a szólásszabadságról, rávilágítva, hogy az akár egy olyan joggá is válhat, amely fegyverként fordítható azon eszmények ellen, amelyekből sarjadt.
A Patrióták Európáért pártcsoport 86 adatigénylést nyújtott be az Európai Bizottsághoz, annak főigazgatóságaihoz és ügynökségeihez az NGO-k finanszírozásával kapcsolatban, azonban elutasító válaszok érkeztek - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője Brüsszelben. Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy "politikai aktivistahálózatról van szó, nem pedig a hagyományos értelemben vett civil társadalomról". "Pontosan azokat a demokratikus alapelveket nem hajlandók betartani, hogy ha saját magukról van szó, amelyeket egyébként mindenki mástól elvárnak. Ebben szeretnénk változást elérni" – hangoztatta Dömötör Csaba.