Műsorújság

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

1914 nyarától, a boszniai Bilekből indulva a szerbiai harcokon, majd az olasz fronton vívott 1915–1916-os Isonzó melletti csatákon keresztül az 1918-as palesztinai kalandon át a 1919 januári budapesti hazatérésig kísérhetjük nyomon dr. Kemény Gyula ezredorvos első világháborús történetét. Naplói és fotói hiánypótló kordokumentumok. Március 10-én mutatta be a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézetben Nagy Háború Könyvek sorozatának 8. darabját. Végjáték a sivatagban – Dr. Kemény Gyula palesztinai naplója címmel jelent meg az első világháborúban szolgáló ezredorvos harmadik, befejező naplója az első világháborúról. A palesztinai napló három, tintaceruzával írt kézírásos füzet. A kötetet az ezredorvos hagyatékának további részét képező gazdag fotóanyag egészít ki. aa téma különleges, nemzetközileg is jelentős forrásanyag. Kemény Gyula 1918 tavaszától a Közel-Keletre szánt Orientkorpsnál (Keleti Hadtest) szolgált. Egy tüzérkülönítmény orvosaként augusztus 7-én Belgrádból vasúton Palesztina felé indult. Beszámolt a palesztinai front éghajlati viszonyairól, a betegségekről, érzékletes képet festett a keleti bazárokról, az élelmezés és a vízhiány kérdéseiről, de leírást adott a trópusi malária veszélyeiről is. 1918 végén megörökítette Konstantinápoly antantmegszállását, amelyre november 28-án került sor. Az Oszmán Birodalom 1918. október 30-án fegyverszünetet kötött. Végigkísérte az osztrák–magyar katonák rövid ideig tartó hadifogságát, majd a Monarchia katonáinak az antant védőszárnya alatti hazatérését. Dr. Pintér Tamás történész–levéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának osztályvezetőjével és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.

Berecz András, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes, mesemondó ismét ellátogatott Kárpátaljára, hogy a mostani nehéz időkben a helyi magyar közösségnek nevetést, bölcsességet és lelki erőt adjon meséi által, amit szívügyének tekint. Magyar kormány támogatásból újult meg a Munkács mellett található Beregrákosi gimnázium tornaterme. A felújítási munkálatokat a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. Kisbuszt adományozott a Munkácsi Római Katolikus Szent István Líceumnak a Miniszterelnökség. 93 kárpátaljai tanár részesült a Kulturális és Innovációs Minisztérium Köbüki tehetséggondozó ösztöndíjában. A minisztérium 2024-ben hirdette meg a Köbüki Kárpát-medencei tehetséggondozó tanári ösztöndíjat.

Szószóló - Konferencia Wágner Viktória szociális testvér emlékére a Sapientián; - Mezőkövesdi Szentségimádási órák; - Környezetvédelmi és államszimulációs versenyek A lélek szava - gondolatok a keresztény életről A legszebb és legismertebb katolikus imákról Kormos Csaba atya elmélkedését hallgathatják meg. 3. rész - A rózsafüzér Munkatársak: Bérczessy András, Bartók Beáta, Karkus István, Berecz Renáta, Sinkovics Andrea, Molnár András

Lélekemelő, minden hamis romantikától mentes felnövéstörténet - emellett sodálatos természeti leírásokban gazdag Fekete István könyve.

C év, nagyböjt 4. vasárnap ** Lk 15,1-3.11-32 ** Vámosok és bűnösök is mentek hozzá, hogy hallgassák. A farizeusok és az írástudók azonban méltatlankodtak: ,,Ez bűnösökkel áll szóba és velük eszik.'' Akkor ezt a példabeszédet mondta nekik: Azután így szólt: ,,Egy embernek volt két fia. A fiatalabb azt mondta apjának: ,,Apám! Add ki nekem az örökség rám eső részét!'' Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, elment egy távoli országba, és ott léha élettel eltékozolta vagyonát. Miután mindent elpazarolt, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához, aki kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a disznókat. Szeretett volna jóllakni a disznók eledelével, de abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt, és azt mondta: ,,Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok. Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened! Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be engem!'' Föl is kerekedett, és elment apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. A fiú így szólt hozzá: ,,Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.'' Az apa azonban ezt mondta szolgáinak: ,,Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! Azután hozzátok elő a hízlalt borjút, vágjátok le, együnk és vigadjunk, mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.'' Aztán elkezdtek vigadozni. Az időseb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazatérőben a házhoz közeledett, meghallotta a zeneszót és táncot. Odahívott egyet a szolgák közül, és megkérdezte, hogy mi történt. Az így válaszolt neki: ,,Megjött az öcséd, és apád levágta a hízlalt borjút, mivel egészségben kapta őt vissza.'' Erre az megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött, és kérlelte. Ő azonban ezt mondta apjának: ,,Lásd, hány esztendeje szolgálok neked, soha meg nem szegtem parancsodat, mégsem adtál nekem soha egy kecskét sem, hogy mulathassak barátaimmal. De amikor megjött ez a te fiad, aki a vagyonodat parázna nőkre költötte, levágattad neki a hízlalt borjút.'' Ő azonban azt mondta neki: ,,Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd. De vigadozni és örvendezni kellett, mert ez az öcséd meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.''''

Van-e a böjtnek közösségi hatása? Segít-e abban, hogy felhagyjunk a fölösleges dolgok szeretetével, a békétlenségeinkkel. Hogyan tudjuk böjttel a közösség javát szolgálni, tudunk figyelni böjtölés közben egymásra? A föld sójában Spányi Antal püspök nagyböjti gondolatai a böjtölés közösségi dimenzióiról szólnak.

Ágai Karola felvételeiből válogatunk.

Nagy-Hatát, Kántor-tag, Csutaj – dűlők valahol 230 és 260 méter tengerszint feletti magasságban. A 13-dik században már írásban megemlített Egerszólát az 1552-es várostrom után elnéptelenedett, majd újraéledt. A borászat térképére is visszahelyezné a települést Dobos Attila, aki maga is sajátos utat bejárva úgy döntött: egy olyan vállalkozást alapít, ami a bor, a gasztronómia és a kultúra találkozási pontja lehet. A helyszínen járva- ahol még minden nagyon új – az Egersoul tulajdonosa lelkesen magyarázta a további terveket: az újabb épületrészektől, a tökéletes páratartalom megteremtésén át a székek színéig. Közen többször egyeztetett munkatársaival, akik a hordók körül sürgölődtek. De azért természetesen jutott időnk arra is, hogy leüljünk beszélgetni. Fotók: Egersoul és Katolikus rádió

Otthon ízei A levenduláról és annak hasznosításáról Sülye Károlyné Klárikával beszélgetünk. Közelkép Portréműsorunk vendége: Pintér-Dezső Marcsi életmódtréner Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Munkatársak: Kónya Éva, Hajdu Mária, Túri Sarolta, Molnár András

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette. A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.

1. Faustina Bordoni szoprán énekesnő szerepében Szemerédi Bernadett. Közreműködik: Kaszás Gergő, Tarján Péter, Elek Judit Sára, Gáspár Sándor, Andrássy Máté, valamint Elek Szilvia zongora- és csembaló művész Hangmérnök: Horváth János Szerkesztő: E. Román Kata Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna 2. Készítette: Horváth János hangmérnök, Bögös Henrietta zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette. A sorozatot Szent II. János Pál pápa halálának huszadik évfordulója alkalmából tűztük műsorra.