Műsorújság

Idős korban fellépő derék- és csípőfájdalmak, ízületi kopások. Mi állhat a hátterükben, hogyan enyhíthető az ezekkel jelentkező fájdalom manuálterápiával, szemléletmód-váltással? A témáról gyógytornász szakemberekkel beszélgetünk.

Február 26-án este hunyt el méltósággal viselt, hosszan tartó súlyos betegség után, életének kilencvenedik évében Mécs Károly. A Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja rádiónk számos hangjátékában és irodalmi felolvasásában is részt vett, valamint több riportot is készíthettünk vele. 2016. januárjában Mécs Károly 80. születésnapja alkalmából Liptay Katalin beszélgetett a művésszel a pályafutásáról. Ennek a hosszabb beszélgetésnek egy részletével emlékezünk a mindannyiunk által szeretve tisztelt színművészre. A tavalyi évben lett 50 éves az Erdély szívében található, Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett Gyergyószárhegyi Művésztelep. A különleges évfordulót a művészeti szcéna egy kiállítássorozattal ünnepli, melynek megkoronázása a március 7. és április 27. között látható „Szárhegy 50 – Kortárs anzix” című tárlat a Műcsarnokban. Erős Istvánt, a kiállítás egyik szervezőjét, a Szárhegyi Művésztelep régi vezetőjét Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé. A mítosz: világmagyarázat. Történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. Ezeket az értelmezéseket a képzőművészet feldolgozásában ismerhetjük meg azon a szabadegyetemi előadássorozaton, melyet az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete indít Mítosz és művészet címmel. A március 4-én induló programról Révész Emese művészettörténészt, a Modern és Jelenkori Tanszék vezetőjét Tóth Zsófia kérdezte. A szabadegyetemi előadások ingyenesek, de a szervezők köszönettel fogadnak adományokat a Tizedik Múzsa Alapítvány számára. További információkat az ELTE Művészettörténeti Intézetének Facebook-oldalán találnak. Kép: Mécs Károly (MTI/Filmarchívum)

Mesterségem címere - Bánné dr Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnökével beszélgetünk hivatásáról. Mustármag - Varga László kaposvári megyéspüspök gondolatai Jézusnak a gazdag ifjúról szóló példabeszédéről - Az Ifjúsági- és Karizmatikus Iroda programjai A nap imája Munkatársak: Sinkovics Andrea, Somosvári Eszter Anna, Túri Sarolta, Somogyi Márton, Farkas Erzsébet

páratlan év, évközi idő 8. hét, kedd ** Mk 10,28-31 ** Ekkor megszólalt Péter: ,,Íme, mi mindent elhagytunk és követtünk téged!'' Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet. Sokan lesznek elsőkből utolsók, és utolsókból elsők.''

2024 novemberének végén Esztergomban, az Országos Lelkipásztori Napok rendezvényen találkozott Szikora József Darvas Kozma József atyával, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia plébánosával. Miért jön József atya Csíkból Esztergomba, hogyan használja otthon médiát imádságra, tanításra? E kérdésekről is szó esik a helyszínen fölvett beszélgetésben.

Az esemény szorosan kapcsolódik a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjához. A kiállításon emléket állítanak többek közt Tóth Ilona szigorló orvosnak, aki a kádári megtorlás első koncepciós perének ártatlanul elítélt és kivégzett áldozata volt. Az 56-os kiállítás megnyitóján Laczkó Gábor igazgatót, mestertanárt, Demeter Zsófia történészt és Spányi Antal megyéspüspököt Berta Kata szólította meg.

2024 novemberének végén Esztergomban, az Országos Lelkipásztori Napok rendezvényen találkozott Szikora József Darvas Kozma József atyával, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia plébánosával. Miért jön József atya Csíkból Esztergomba, hogyan használja otthon médiát imádságra, tanításra? E kérdésekről is szó esik a helyszínen fölvett beszélgetésben.

2.) Benedek Elek: Rapsóné Felolvassa: Bánffy György Hangmérnök: Horváth János Rendezte: E. Román Kata

Mikor kellett – kellett-e – önkontrollt gyakorolnia a világ legjobb vízilabdacsapata edzőjeként? Lehet-e jó családapa és kiváló tréner is egy sikerei csúcsán lévő sportember? A világ legjobb csapatának edzője a játékosától is láthat követendő jó példát? Volt-e már része nagy csalódásokban? Egy végtelenül realista ember hogyan áll az istenhithez? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a sorozat szerkesztőjeként Fodor Endre a Kemény Dénessel készített, közel egyórás beszélgetésben.

Mai összeállításunkban Kávéház című műsorunkat hallják, melyben Miskolc város egykori főkertészére, Barabits Fülöpre emlékezik Dr. Rózsa György főlevéltárossal a műsor szerkesztője, Farkas Erzsébet. Műsorvezető: Berecz Renáta Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Fotó:Hagyományok Háza

Folytatjuk négy héttel ezelőtt megkezdett beszélgetésünket. Szó lesz arról, milyen elvek mentén hozza meg döntéseit, hogyan egyensúlyoz a munka és a magánélet között, valamint milyen tapasztalatokat szerzett az évek során.

Volt egy időszak a magyar történelemben, jellemzően a 19-20. század fordulója - esetleg még kicsit később is -, amikor olyan vállalatok születtek, melyek évtizedekre, vagy még hosszabb időre meghatározták a magyar gazdaság helyzetét. A mából visszatekintve, és a titkot megfejtendő, föl lehet tenni a kérdést? Miért pont akkor? Miért pont úgy? Mi volt a döntő körülmény? Egy ember? Aki elszántságával, tehetségével, küzdeni tudásával ott volt pont azon a helyen, és pont akkor amikor kellett? És igen, a végső válasz tán maga az ember. Műsorunk vendége Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.

Mi áll a fenti adatok mögött? Mit jelent a személyre szabott gyógyszer? Hiszen az egészségüggyel kapcsolatos kutatások mindig a nagy számokra alapozódnak. Hiszen végsősoron nagy vonalakban mégiscsak (majdnem) egyformák vagyunk. Vendégem Keserű György Miklós vegyészmérnök, akadémikus.

A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta körülbelül három órát töltött internetezéssel, és egyharmaduk kifejezetten ezt tartotta a legkedvesebb időtöltésének. A digitális világ egyre inkább meghódította szabadidőnket: ma már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. A közösségi média szerepe is jelentősen megnövekedett a baráti kapcsolatok fenntartásában: míg tíz évvel ezelőtt a válaszadók másfélszer annyian mondták, hogy online platformokon tartják a kapcsolatot, mint azok, akik nem -, addig tavaly már négyszer annyi volt a közösségi médiát fontosnak tartók aránya. A sajtószabadság jogi és morális értelmezése között feszültség húzódik, ami alapvető ellentmondást szül – mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az Index című online lapban megjelent interjújában. Koltay András azt mondta: az európai közgondolkodásban konszenzus van arról, hogy a médiának társadalmi felelőssége van. Isten a világhálón – az egyházi kommunikáció jelene és jövője címmel tartottak szakmai napot az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Itt Szikora József a MAKÚSZ elnöke hangsúlyozta, a XVI. század után elkezdődött az a folyamat, amit szekularizációnak nevezünk. Sokan akarják, hogy az egyház beszoruljon a sekrestyébe, de van egy eszköz, a média, amely alkalmas lehet arra, hogy kinyíljunk a világ felé, és szembeszegüljünk a szekularizációval.

2.) Benedek Elek: Rapsóné Felolvassa: Bánffy György Hangmérnök: Horváth János Rendezte: E. Román Kata

Volt egy időszak a magyar történelemben, jellemzően a 19-20. század fordulója - esetleg még kicsit később is -, amikor olyan vállalatok születtek, melyek évtizedekre, vagy még hosszabb időre meghatározták a magyar gazdaság helyzetét. A mából visszatekintve, és a titkot megfejtendő, föl lehet tenni a kérdést? Miért pont akkor? Miért pont úgy? Mi volt a döntő körülmény? Egy ember? Aki elszántságával, tehetségével, küzdeni tudásával ott volt pont azon a helyen, és pont akkor amikor kellett? És igen, a végső válasz tán maga az ember. Műsorunk vendége Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.

Mi áll a fenti adatok mögött? Mit jelent a személyre szabott gyógyszer? Hiszen az egészségüggyel kapcsolatos kutatások mindig a nagy számokra alapozódnak. Hiszen végsősoron nagy vonalakban mégiscsak (majdnem) egyformák vagyunk. Vendégem Keserű György Miklós vegyészmérnök, akadémikus.

A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta körülbelül három órát töltött internetezéssel, és egyharmaduk kifejezetten ezt tartotta a legkedvesebb időtöltésének. A digitális világ egyre inkább meghódította szabadidőnket: ma már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. A közösségi média szerepe is jelentősen megnövekedett a baráti kapcsolatok fenntartásában: míg tíz évvel ezelőtt a válaszadók másfélszer annyian mondták, hogy online platformokon tartják a kapcsolatot, mint azok, akik nem -, addig tavaly már négyszer annyi volt a közösségi médiát fontosnak tartók aránya. A sajtószabadság jogi és morális értelmezése között feszültség húzódik, ami alapvető ellentmondást szül – mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az Index című online lapban megjelent interjújában. Koltay András azt mondta: az európai közgondolkodásban konszenzus van arról, hogy a médiának társadalmi felelőssége van. Isten a világhálón – az egyházi kommunikáció jelene és jövője címmel tartottak szakmai napot az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Itt Szikora József a MAKÚSZ elnöke hangsúlyozta, a XVI. század után elkezdődött az a folyamat, amit szekularizációnak nevezünk. Sokan akarják, hogy az egyház beszoruljon a sekrestyébe, de van egy eszköz, a média, amely alkalmas lehet arra, hogy kinyíljunk a világ felé, és szembeszegüljünk a szekularizációval.