Műsorújság

Ollé Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője és Berta Edina Braille-kotta átíró-szerkesztő a történeti érdekességekről és a jelen kihívásairól is beszél. A Braille-írást a magyar vakok alig 10%-a használja, pedig az olvasásélményt egyedül így szerezhetik meg és a helyesírás, pontos szövegértelmezés elsajátításához is szükségük van a pontírás ismeretére. A Braille-írásos számítástechnikai kiegészítők, melyekkel a digitális tartalom olvasható és Braille-írással használható a számítógép, jelenleg költségesek. A MVGYOSZ most dolgozik azon a rendszeren, amelynek segítségével segítheti tagjai digitális eszközhasználatát.

Nem a swing aranykorának felelevenítését tűzte ki célul megalakulásakor a Budapest Jazz Orchestra, hanem, hogy egy sokszínű játékmódot és egy sajátos hangzást eljuttat az arra fogékony réteghez. Hogy az elmúlt csaknem 30 évben ez mennyire sikerült, azt a közönség pontosan tudja. Ám a zenekar azt is szereti megmutatni, hogy nemcsak Gershwin, Benny Goodman, vagy Duke Ellington van a világon. A március tervekről beszélgetett az együttes vezetőjével, Kollmann Gábor szaxofonossal Nagy György András. (Részletes program: budapestjazzorchestra.hu) Informatikusnak tanult, aztán váltott a muzsikára. Hisz a zene gyógyító erejében. Harcsa Veronika egy interjúban úgy fogalmazott: A jazz és az improvizáció a lelkem része. Az énekesnő még gyermekét várva - a múlt nyáron - azt nyilatkozta: jó édesanya szeretne lenni. Kollégánk, Tráser László első kérdése is erre a témára vonatkozott. A tisztogatások korában játszódó színdarabtól a svéd mesefigurákon át egy interaktív élménytérig. Zsoldos Szilvia programajánlója következik. (Ha a műsorban elhangzott lehetőségekről szeretnének többet tudni tájékozódjanak telefonon, illetve a világhálón, de az Akvarell is visszahallgatható az interneten.) Kép: Kollmann Gábor a Katolikus rádió stúdiójában

Krisztuskereszt az erdőn Harangszentelés a Nógrád vármegyei Bujákon. Kapcsolat Orosz Atanáz püspök előadása a Filioque kérdéséről a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán rendezett konferencián. Az összeállítás munkatársai: Grunda János, Túri Sarolta, Tikovits Ernő

év, ** **

Dömsöd régi piacterén forgatták egykor a Ludas Matyi című magyar film vásári jeleneteit, települési értéktárban olyan ételek találhatók, mint a Dömsödi bicskás pecsenye, vagy a májpörkölt, őszi időszakban felelevenítik a szüreti szokásokat, és a helyi kádárok munkáját. Érdemes megnézni a Petőfi emlékpontokat, köztük a két emlékházat, a Duna parti öreg tölgyet, a színes üvegablakokkal ékesített Szent Márton kertet és a község idén 250 éves református templomát. A településbe öböl-szerűen benyúló holtág meghatározza Dömsöd természeti képet, vízi és vízparti kikapcsolódási lehetőségeit és a község feltöltődést segítő hangulatát.

Munkatársak: Sinkovics Andrea, Somosvári Eszter Anna, Túri Sarolta, Berecz Renáta

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

Szakértő: Maczó Balázs történész

1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében áttörte a magyar vonalat. A Don kanyari tragédiáról, egy-egy parancsnok utasításán keresztül emlékezünk Marossy Endre hadtörténésszel.

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb, Folk Fashion - Divat a folklór című kiállítása a népművészet és a divat kapcsolatát mutatja be. Azt vizsgálja, hogyan inspirálta a magyar népi kultúra formavilága és motívumkincse a divattervezők munkáját a 20. század elejétől napjainkig. Közel 150 darab ruha, kiegészítő és egyéb tárgy látható, amelyek hitelesen tanúskodnak a népművészet és a divattörténet folyamatos kölcsönhatásáról. A kiállítás látogatói többek között olyan legendás alkotásokkal találkozhatnak, mint Regőczy Krisztina jégtáncos matyó díszítésű kűrruhája, a londoni olimpia kalotaszegi motívumokkal díszített formaruhái, vagy Sebestyén Márta magyaros fellépőruhája, amelyet II. Erzsébet angol királynő előtt viselt, de Zoób Katti egyedi ruhakreációit és a kalocsai köténnyel viselt meggyszínű Malév egyenruhát is megcsodálhatják az idelátogatók. A tárlat különlegessége az izraeli Holon Design Múzeum Lea Gottlieb fürdőruha-kollekciója, amely most először látható Európában, és amelynek darabjait olyan szupermodellek viselték, mint Naomi Campbell és Claudia Schiffer. „A divattervezők időről időre visszanyúlnak a népviseletek szín- és formavilágához, és képzelőerejükkel párbeszédre hívják a két területet. A divat remek kommunikációs nyelv arra, hogy divatjelenségeket bemutassunk, kérdéseket tegyünk fel, fontos társadalmi kérdésekre mutassunk rá” - vallja dr. Czingel Szilvia, a kiállítás főkurátora. A kiállítás október 30-ig látogatható a ház nyitvatartási idejében, és több alkalommal tartanak tárlatvezetést is. (fotók: Sallai Éva)

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében áttörte a magyar vonalat. A Don kanyari tragédiáról, egy-egy parancsnok utasításán keresztül emlékezünk Marossy Endre hadtörténésszel.

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb, Folk Fashion - Divat a folklór című kiállítása a népművészet és a divat kapcsolatát mutatja be. Azt vizsgálja, hogyan inspirálta a magyar népi kultúra formavilága és motívumkincse a divattervezők munkáját a 20. század elejétől napjainkig. Közel 150 darab ruha, kiegészítő és egyéb tárgy látható, amelyek hitelesen tanúskodnak a népművészet és a divattörténet folyamatos kölcsönhatásáról. A kiállítás látogatói többek között olyan legendás alkotásokkal találkozhatnak, mint Regőczy Krisztina jégtáncos matyó díszítésű kűrruhája, a londoni olimpia kalotaszegi motívumokkal díszített formaruhái, vagy Sebestyén Márta magyaros fellépőruhája, amelyet II. Erzsébet angol királynő előtt viselt, de Zoób Katti egyedi ruhakreációit és a kalocsai köténnyel viselt meggyszínű Malév egyenruhát is megcsodálhatják az idelátogatók. A tárlat különlegessége az izraeli Holon Design Múzeum Lea Gottlieb fürdőruha-kollekciója, amely most először látható Európában, és amelynek darabjait olyan szupermodellek viselték, mint Naomi Campbell és Claudia Schiffer. „A divattervezők időről időre visszanyúlnak a népviseletek szín- és formavilágához, és képzelőerejükkel párbeszédre hívják a két területet. A divat remek kommunikációs nyelv arra, hogy divatjelenségeket bemutassunk, kérdéseket tegyünk fel, fontos társadalmi kérdésekre mutassunk rá” - vallja dr. Czingel Szilvia, a kiállítás főkurátora. A kiállítás október 30-ig látogatható a ház nyitvatartási idejében, és több alkalommal tartanak tárlatvezetést is. (fotók: Sallai Éva)