Műsorújság

A Házunk táján mai adásában Molnár Anikó vésztői bútorfestővel, üveg és kerámia művésszel beszélgetünk, majd ellátogatunk az egykor ugyanezen alföldi településen élt Sinka István népi író emlékházába.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf zenei szerkesztő: Bögös Henrietta „Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetőjele: a farkincája fekete volt. Van ugyan mókusfajta, amelyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mókusokhoz tartozott.” Így kezdődik Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus kalandjai című meséje, amit 1953-as megjelenése óta számtalan formában feldolgoztak. A közkedvelt műből a Honthy- és Rátonyi-díjas Peller Károly írt családi mesemusicalt, amit a Budapest XIII. kerületében található RaM-ArT Színházban láthatnak az érdeklődők legközelebb február 19-én 11 órakor. A darab létrejöttéről az író-rendezővel Kovács Éva Rebecca beszélgetett. „Akik hiányolják, újra hallhassák, akik nem ismerik, megszeressék.” Ezzel az idézettel ajánlja a Thália Színház január 22-én bemutatott különleges projektjét, amely Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életművébe enged bepillantást eredeti dalok, személyes történetek és nyilvánosan soha nem látott filmrészletek révén. Az élő zenekarral kísért produkció Görög László első rendezése a Thália kötelékében, aki a teátrum társulatának számos tagját felvonultatja a színpadon néhány sokak számára ismert, nosztalgikus dal erejéig. Vele beszélgetett Szentimrei Kristóf. A Fehér Babák című zenés színházi est legközelebb február 15-én és 16-án lesz látható. A pontos időpontokért és jegyvásárlásért keressék fel a Thália Színház honlapját. Újabb különlegességek váltak hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Ritka” elnevezésű digitális gyűjteményében, melyek a röplap műfaján keresztül adnak mélyebb betekintést a kora újkori magyar történelem jeles eseményeibe, egyúttal pedig közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a kor híres vagy éppen hírhedt történelmi figuráit. A külsőleg is jelentősen megújuló online gyűjteményről Varga Bernadettet, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte. A Régi Ritka gyűjteményről bővebben tájékozódhatnak a regiritka.oszk.hu oldalon.

Mesterségem címere Szinyei Andrással, Hatvan város alpolgármesterével beszélgetünk őseiről és életéről. A Mustármag című műsorunkban Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásával foglalkozunk. Válogatásunkat a Nap imájával zárjuk.

év, ** **

Beszélgetőtársunk: Győrffy Sándor, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége alelnöke

Szent II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11-e, a betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.” Hogy miért van betegség földi életünkben? Valójában mit is jelent a gyógyulás, lelki utat vagy fizikai egészséget vagy mindkettőt? Mi tanít az egyház a betegségről és mit jelent a betegek szentsége számunkra? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ Spányi Antal püspök és Ugrits Tamás pasztorális helynök.

Beszélgetőtársunk: Győrffy Sándor, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége alelnöke

2.) A három kívánság magyar népmese Felolvassa: Fesztbaum Béla Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

A kereszténység nagyon nehéz életforma – vallja Berta Tibor tábori püspök. A Hitem című beszélgetéssorozatban Fodor Endre vendégeit istenhitükről, az emberi értékek melletti kiállásukról, a hivatásukba vetett hitről kérdezi. Ezúttal Berta Tibor nyers őszinteséggel beszél többek között arról, hogy mi a felelőssége a papságnak, a hívő embereknek akkor, amikor a keresztyénségre ma sok megválaszolandó evilági kérdés vár.

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg-rendező: Sárospataki Zsuzsanna Felelős-szerkesztő: Szikora József

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Varga Ramona

125 éve született Fekete István. A Tüskevár, a Téli berek, A koppányi aga testamentuma valamint a Bogáncs, a Kele, a Lutra és a többi csodás állatregény, gyermek- és ifjúkorunk kedves olvasmányainak szerzője. A mezőgazdászból lett írónak, a sokoldalú tehetségű Fekete Istvánnak, a novella, a regény, a filmforgatókönyv mesterének kétszer kellett kezdenie az írói mesterséget és karriert. Keveseknek sikerülhet ez, neki megadatott. Mélységes hite és a szilárd erkölcsi rend, amit követett, lehetővé tette, hogy sok nehézségen általverekedje magát. A könyveiből készült sikeres filmek is növelték népszerűségét. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ma is népes rajongótábora van. Irodalmi társaság, emlékház, múzeum is viseli nevét, gondozza életművét és őrzi végtelenül rokonszenves egyéniségének emlékét.

Mai témáink: - Dr. Birher Nándort, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánját a BTK 2025 szeptemberében induló képzéseiről kérdeztük. - Szilágyi Zsolt, a Rákóczi Szövetség hálózatfejlesztési igazgatója a Rákóczi Szövetség ez évi Diaszpóra Programjára hívja fel a figyelmet. - Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetőjével a hagyományos mesemondás nevelőhatásáról és módszereiről beszélgettünk. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

2.) A három kívánság magyar népmese Felolvassa: Fesztbaum Béla Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg-rendező: Sárospataki Zsuzsanna Felelős-szerkesztő: Szikora József

Mai témáink: - Dr. Birher Nándort, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánját a BTK 2025 szeptemberében induló képzéseiről kérdeztük. - Szilágyi Zsolt, a Rákóczi Szövetség hálózatfejlesztési igazgatója a Rákóczi Szövetség ez évi Diaszpóra Programjára hívja fel a figyelmet. - Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetőjével a hagyományos mesemondás nevelőhatásáról és módszereiről beszélgettünk. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.