Műsorújság

Tizenkétszer jelölték az Emmy-díjra Lajtai György operatőrt. Noha a Pécsi Körzeti Stúdióban kezdte pályáját, ezeket a sikereket már Kanadában érte el. Természetesen az emigráció állomásairól, okairól és hétköznapjairól is kérdezem Lajtai Györgyöt, de leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan tudott alkalmazkodni a változó feltételekhez, mi segítette idegenben megtalálni a számítását. Feleségét, Esztrehai Katalin újságírót, írót, dokumentumfilmest talán még nehezebb kihívások érték. Az Eszterházy család kitelepítésbe született sarjaként, sokszor oka volt az elkeseredésre. De ehelyett tudatosan az életet, az örömöt és a szeretetet választotta. Ennek az életszemléletnek köszönhetően nyerte vissza szeme világát, noha az orvosok már arra biztatták, hogy nyugodjon bele, hogy nem fog látni. Hogy valósították meg álmaikat? Erről is kérdezem a Kanadában élő, néhány hónapra Magyarországra látogató házaspárt. Na meg arról, hogy két alkotó, művész ember, hogyan alkot csapatot.

A bál szó a magyar nyelvben egy táncot jelentő idegen kifejezésből ered, és így a balett rokona. Mára kicsit elhomályosult jelentése szerint ez egy ünnepélyes, formális alkalom, amelyet valamilyen jeles, különleges nap alkalmából rendeznek, vagy például egy adott foglalkozás művelői számára tartanak meg. A Fonó népzenész bálja (február 8-án este 8 órától) például valóban lehetőség arra, hogy a szakma kiválóságai találkozzanak egymással, ugyanakkor korántsem zártkörű: hiszen a műfaj szerelmeseit is ide várják egy közös mulatságra. A Budai Zeneház művészeti vezetőjét, Zolnai Sárát Fülöp Tamás kérdezte. Újabb fejezettel gazdagodott a Katolikus rádió Regénytára. A 8 részes hangmontázs egy olyan művész mutat be, aki színésznőből lett íróvá. 1909-ben született és 1979-ben hunyt el. Ahogyan saját és családja élete, valamit pályafutása alakult, az különös tükörképe a magyar történelem sorfordító és- formáló eseményeinek. Makkai-Flóra Ágnes: Apám szemében című műve, a főhős: Ignácz Rózsa és fia, Makkai Ádám műveinek felhasználásával készült. Február 10-én, hétfőtől hallható a Katolikus rádióban, a Regénytárban minden nap délután fél 3-tól! Kultúrmorzsa: Egy különleges kiállítás a debreceni Modemeben: Eredet. Ha Danubia Zenekar, akkor Zene Showja, avagy a muzsika és az alkohol. Eco Art: művészet a környezettudatos gondolkodásért.

Krisztuskereszt az erdőn Háromhuta és Jászszentandrás szakrális kis emlékei Kapcsolat Folytatjuk a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat évértékelőjéről készült összeállításunkat. Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. A mai összeállítás munkatársai: Tikovits Ernő, Grunda János, Somosvári Eszter Anna, Kovács Krisztina, Fehér József, Farkas Erzsébet

év, ** **

A világ jégmadarai -- és a miénk természetvédelmi helyzete.

Lábatlan központjában az egykori fogadó és postakocsi épületben 2020-ban nyitották meg a Dunamente Ökocentrumot, mely az oktatási és szemléletformáló tevékenység mellett turisztikai feladatokat is ellát. Érkezzünk a városba vonattal, hajóval, vagy közúton, az intézmény lehet túránk kiindulópontja. Termeiben izgalmas feladatokkal, filmvetítéssel az épület mögött elterülő Gerenday kertben szabadtéri programokkal, kertbejárással várják az egyéni és csoportban érkező vendégeket. A tárlat többek között bemutatja a Gerecse természeti értékeit, a Duna jellemzőit és foglalkozik a klimatikus változások káros hatásaival is.

A világ jégmadarai -- és a miénk természetvédelmi helyzete.

2.) Fecske László: A templom egere Felolvassa: Fehér Tibor Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Közélet című műsorunk témái: - Vámos Zoltán Csabát nevezték ki az Eger Termál Kft. ügyvezetőjének; - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe és a megszentelt élet világnapja alkalmából Pawel Cebula minorita atyával beszélgetünk. A mai összeállítás munkatársai: Sinkovics Andrea, Bartók Beáta, Berecz Renáta.

Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.

Maczó Balázs történésszel, muzeológussal beszélgetünk.

A Jogsegélyben a Ptk. szerkezetéről és alapelveiről lesz szó. .Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgettünk Kérdéseiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

A Hagyományok Háza színháztermében január 23-án ünnepi esemény keretében adták át a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot, amely szerint a csárdás felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, ezzel is bizonyítva Magyarország gazdag és sokszínű népművészeti hagyományainak nemzetközi jelentőségét. "Ha valami élő hagyomány a mi tánckultúránkból, a csárdás biztosan az."- fogalmazott az örömteli eseményen dr. Agócs Gergely, a felterjesztésben aktív részt vállaló Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója. A csárdás a magyar néptánc egyik szimbóluma, amely generációkon átívelő hagyományként él tovább, Magyarország különböző régióinak jellegzetes vonásait hordozza, és a mai napig a közösségi élet szerves részét képezi. Dr. Agócs Gergellyel az ünnepi eseményt követően beszélgettünk. (fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

Nem múzeum, nem skanzen, több annál: nagyanyáink hagyományait őrző, és újjáélesztő, pezsgő kulturális központ, ahol táncolnak, befőznek, sütnek és disznót vágnak, ahol fiatal és idős tanulhat és közösségben lehet. Télen kocsonya, disznótoros, mézeskalács és hajtogatott hájastészta, nyáron eper-és kajszilekvár, ősszel szilvalekvár és savanyúság készül. Kalauzunk a Tót Hagyományaink Háza vezetője, háziasszonya, Szabó Erzsébet, a szlovák nemzetiségi önkormányzat és a díjnyertes Furmicska Néptáncegyüttes elnöke.

2.) Fecske László: A templom egere Felolvassa: Fehér Tibor Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.

A Jogsegélyben a Ptk. szerkezetéről és alapelveiről lesz szó. .Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgettünk Kérdéseiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

A Hagyományok Háza színháztermében január 23-án ünnepi esemény keretében adták át a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot, amely szerint a csárdás felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, ezzel is bizonyítva Magyarország gazdag és sokszínű népművészeti hagyományainak nemzetközi jelentőségét. "Ha valami élő hagyomány a mi tánckultúránkból, a csárdás biztosan az."- fogalmazott az örömteli eseményen dr. Agócs Gergely, a felterjesztésben aktív részt vállaló Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója. A csárdás a magyar néptánc egyik szimbóluma, amely generációkon átívelő hagyományként él tovább, Magyarország különböző régióinak jellegzetes vonásait hordozza, és a mai napig a közösségi élet szerves részét képezi. Dr. Agócs Gergellyel az ünnepi eseményt követően beszélgettünk. (fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

Nem múzeum, nem skanzen, több annál: nagyanyáink hagyományait őrző, és újjáélesztő, pezsgő kulturális központ, ahol táncolnak, befőznek, sütnek és disznót vágnak, ahol fiatal és idős tanulhat és közösségben lehet. Télen kocsonya, disznótoros, mézeskalács és hajtogatott hájastészta, nyáron eper-és kajszilekvár, ősszel szilvalekvár és savanyúság készül. Kalauzunk a Tót Hagyományaink Háza vezetője, háziasszonya, Szabó Erzsébet, a szlovák nemzetiségi önkormányzat és a díjnyertes Furmicska Néptáncegyüttes elnöke.