Műsorújság

A papok és szerzetesek nem azok az emberek, akik erősek és akaratból le tudnak mondani a családi élet örömeiről, hanem azok a gyenge emberek, akik nem tudnak ellenállni Isten hívásának a megszentelt életre. Manapság, amikor a hit és hűség elfogadásának válságáról beszélünk, ez próbára teszi a papi hivatás választását is. De, akik hitük által Krisztus szolgálata mellett szabadon döntenek, egyben egész életükre el is köteleződnek az Úrnak. Ugrits Tamás pasztorális helynök hitvallása, hogy a papi hivatás Isten tervének olyan szintű megvalósítása, amiért mindent érdemes odaadni. Tamás atyával a család, az iskola és közösség szerepéről beszélgettünk a papi hivatás választásában. Valamint a keresztény hűségről és hitről, amely olykor megpróbáltatásokon át, de állandóan növekszik.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

páratlan év, évközi idő 2. hét, szerda ** Mk 3,1-6 ** Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy ember, akinek a keze el volt száradva. Lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák. Akkor ő ezt mondta a béna kezű embernek: ,,Állj középre.'' Aztán megkérdezte tőlük: ,,Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?'' Azok csak hallgattak. Ő erre haragosan körülnézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: ,,Nyújtsd ki a kezedet!'' Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak ellene a Heródes-pártiakkal, hogy hogyan veszítsék el őt.

Székesfehérváron január 26-ig minden este 18 órai kezdettel közös istentiszteletet tartanak a helyi egyházak lelkipásztorai a Krisztus-hívők egységéért. A több mint százéves hagyománnyal rendelkező ökumenikus imahét rendezvénysorozatot a székesegyházban az evangélikus és a református templomokban, valamint a baptista imaházban tartják. Az imahét jelentőségéről Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Spányi Antal székesfehérvári püspök osztja meg gondolait, a 2025-ös év témájáról Bencze András a Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese beszél.

A több mint három évtizeddel ezelőtt zajlott jugoszláviai polgárháború idején becslések szerint több tízezren menekültek Magyarországra. A Szegedre érkezők megalakították a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szegedi egyesületét.

Az éhezés és az élelmiszer pazarlás egyszerre jellemzi világunkat. Sokaknak távoli és megfoghatatlan az a mértékű szegénység vagy hiány, hogy nincs mit enni, pedig a közvetlen közelünkben is élnek, akiknek nem jut minden nap meleg étel, vagy korgó gyomorral kell este lefeküdniük. A Néprajzi Múzeumban látható Korgó valóság című kiállítás a történelmi, néprajzi tények mellett a mai helyzetről is beszél. Akárcsak a hozzá kapcsolódó foglalkozás, amelyre iskolás csoportokat vár a Múzeum és a Maradék nélkül program. Mi mindent jelenthet az éhezés – és mi köze az élelmiszerpazarláshoz? Mire kíváncsiak a gyerekek és mit érdemes nekik a Korgó valóságról elmondani? Erről is szól ma a Házunk Táján. Vendégeink: Nagy Dóra Néprajzi Múzeum Korgó valóság című kiállításának kurátora és Lippai Laura a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kommunikációs referense.

Cincogi doktor: Sipos Imre Pille: Kaszás Gergő Komló: Dévai Balázs Batka király: Borbiczki Ferenc

Itt élünk című műsorunkban ma Szentistvánra és Cserépfaluba látogatunk. Szerkesztő: Papp Péter Műsorvezető: Molnár András Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Munkatársak: Varga Andrea, Huszár Orsolya és Paróczai Csilla Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

Fülünkben még a név: "Járai Judit, az MTV tudósítója jelenti..." 37 éve dolgozik a közmédiánál Járai Judit külpolitikai újságíró, akinek olyan műsorok tették emlékezetessé a nevét, mint pl. a Panoráma, a Harminc perc alatt a Föld körül c. nemzetközi magazin, valamint a Világóra szerkesztő-műsorvezetőjeként hallgathattuk őt a rádióban. Most az amerikai elnökválasztás alkalmából beszélgetett vele, Járai Judittal Kövesdy Zsuzsa. A 20. század egyik nagyon fontos magyar alkotója volt Moholy-Nagy László, aki életének nagy részét emigrációban töltötte. A világot járva nem csak ismert, de elismert alkotó lett, aki a Tate galériától kezdve, a New Yorki Metropolitanen át, a Los Angeles County Museumig mindenhol otthon van – legalábbis képeivel. Igazi öröm volt, amikor egy adományozás folytán a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került Moholy Architektúra 1. című kétoldalas képe. A felajánlást tevő Salgo Trust for Education kurátorával, Botár Olivérrel a kép történetéről, Moholy ars poeticájáról és Architektúra I/ Konstrukció kék alapon című festményéről beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Beszélgetőpartnereink: Molnár Kristóf, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendezőszakos hallgatója és Földes László Hobo bluesénekes. Képünön a Nemzeti Színházban a szerkesztő beszélgetótársaival, fotó: Földes Borbála

Az elmúlt év oktatáspolitikájáról, a jelen és jövő lehetőségeiről Szakos Enikővel az MCC Tanuláskutató Intézet oktatáskutatójával, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar Stratégiai Fejlesztési Osztályvezetőjével beszélgetünk.

Egy maroknyi magyar csapat középkori és újkori keresztény templomokat, kolostorokat újít fel Libanonban, a helyi egyházközösségek bevonásával – ezzel életet, reményt és nem egyszer megélhetést is adva azoknak a keresztényeknek, akik a Közel-Kelet és benne Libanon egymást érő válságai, konfliktusai közepette sokszor magukra hagyatva érzik magukat. A mai műsorban erről a hét éve tartó, rendkívül eredményes misszióról beszélgetünk.

Cincogi doktor: Sipos Imre Pille: Kaszás Gergő Komló: Dévai Balázs Batka király: Borbiczki Ferenc

Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Munkatársak: Varga Andrea, Huszár Orsolya és Paróczai Csilla Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

Az elmúlt év oktatáspolitikájáról, a jelen és jövő lehetőségeiről Szakos Enikővel az MCC Tanuláskutató Intézet oktatáskutatójával, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar Stratégiai Fejlesztési Osztályvezetőjével beszélgetünk.

Egy maroknyi magyar csapat középkori és újkori keresztény templomokat, kolostorokat újít fel Libanonban, a helyi egyházközösségek bevonásával – ezzel életet, reményt és nem egyszer megélhetést is adva azoknak a keresztényeknek, akik a Közel-Kelet és benne Libanon egymást érő válságai, konfliktusai közepette sokszor magukra hagyatva érzik magukat. A mai műsorban erről a hét éve tartó, rendkívül eredményes misszióról beszélgetünk.