Műsorújság

Tamás Menyhért a bukovinai székelyek vándorlásának apró korában volt tanúja. Mégis a bácskai átmeneti hazából is őriz már intenzív képeket, akárcsak a későbbi menekülésről a bombázó repülőgépek beárnyékolta országutakon Kisdorogig. Hogyan vált íróvá és hol van az otthona? Többek között erről beszél a Nemzet Művésze-díjjal novemberben kitüntetett író, költő. Fotó: mafab.hu

Sok olyan munkatársa van a Katolikus rádiónak, akit többféle szerepkörben is hallhatnak. Riporterként, irodalmi művek előadójaként, illetve ahogy most új kollégánkkal Kovács Éva Rebeccával megtörténik, mint aki épp bemutatkozik a hallgatóknak. Sárospataki Zsuzsanna felvételéből sokkal több kiderül, mint az interneten található életrajzokból. Utóbbiakból persze kiolvasható, hogy színész, dokumentumfilmrendező, művelődésszervező vagy épp mesejátékkészítő, esetleg szakszervezeti tisztviselő. Mottója: „Ha Isten tehetséget adott, és van alázat, és szenvedélyes szeretet a színház, a színészet iránt, akkor már érdemes elkezdeni az építkezést.” „Nyáron nincs Kocsma, 35 fokos kánikulában nem szeretek főzni. Ezzel szemben a magyar vándorok főleg a vakáció idején látogatják az Örök Várost. A teraszon este hűvös szellő, a híres „brezza” lengedez, és a vacsora könnyen megoldható a sütő begyújtása nélkül is. Bíró László és Spányi Antal püspök urak rendkívül kedves, rokonszenves emberek, rögtön felfedezték, hogy itt nem kell hangsúlyozni főpásztori mivoltukat. „ - Így emlékszik vissza a sok római látogatás egyikére Szőnyi István festőművész lánya, Triznya Mátyás felesége: Zsuzsa , aki a különleges szalont férje halála után egyedül vitte tovább. A határokat átszelő jövés-menés az olasz fővárosban továbbél. Az egykori háziasszonyról: lapszerkesztőről, műfordítóról, rádiósról portréfilmet is bemutattak sok-sok érdeklődő jelenlétében. Egyikük, kollégánk Szerdahelyi Csongor volt, aki először Muszatics Péter producert-rendezőt kérdezte, majd Terdik Sebestyénnel a Szent István hát vezetőjével beszélgetett. Mi lesz abból, aki kiskora óra több sportot űz, valamint szolfézsra és zongorára jár? Természetesen táncos, aki hip-hop világversenyekre jár. Aztán - miután a klasszikus balett alapjait és a modern technikát is elsajátítja - szinte egyenes út vezet a koreográfusságig. Hogy mihez kezd tudásával, tapasztalatával az Operettszínházban? A cirkuszhercegnő bemutatója február 21-én lesz.Krizsán Dániel erről is nyilatkozott Ungvári Juditnak.

Szent János apostol és evangélista ** Jn 20,2-8 ** Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt.

Apró termetű, szép mintázatú réce. Mivel harmadik leggyakoribb fészkelő récefajunk, sokáig vadászható volt, de ma már szerencsére védett, legalábbis nálunk. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

Elérkeztünk az idei év utolsó Messzelátójához. Műsorunkban olyan felvételek közül válogatok, melyek idő hiányában egy-egy településhez kapcsolódóan, kimaradtak az elhangzó adásból. Két város választottam. Az első Kiskunfélegyháza, a vármegye talán legszebb virágos és zöld felületekkel beültetett belvárosával, összeboruló platánfa sugárútjával, szecessziós épületeivel nagyon lenyűgözött. A másik, a számomra megunhatatlan Ópusztaszer, ahol volt szerencsém a nyár talán legmelegebb napján 40 fokot súroló tikkasztó hőségben interjúkat készíteni. Próbálna az ember most visszaidézni belőle néhány fokot télre, de hát ez ugye nem megy. Viszont mindkét helyszínen olyan sok látnivaló akadt, hogy a beszélgetések egy részét eltettem, mondjuk úgy hűvösebb téli napokra, mint a mai is.

Apró termetű, szép mintázatú réce. Mivel harmadik leggyakoribb fészkelő récefajunk, sokáig vadászható volt, de ma már szerencsére védett, legalábbis nálunk. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

2.) Az öregember muzsikája magyar népmese, Berze Nagy János gyűjtéséből Felolvassa: Györgyi Anna Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Malek Miklós zeneszerzővel beszélgetünk annak apropóján, hogy nem rég a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (röviden a SZERZŐK egyesülete) díjjal ismerte el életművét. Malek Miklós zeneszerzői tevékenysége mind a populáris, mind a nagyzenekari hangszerelésekre kiterjed, az ezredfordulótól szinte kizárólag szimfonikus darabokat ír. A komponálás mellett hangszerelőként és karmesterként is dolgozik, művei számos nagylemezen és ötvennél több kislemezen hallhatók.

dr. Kiss-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk a családról és párkapcsolatokról szóló 2024-es kutatásaik eredményeiről, különös tekintettel az online társkeresésről és a mai fiatalok hozzáállásáról a családalapítás terén.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának legújabb, A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvét november 25-én mutatták be Budapesten. Az Open Books gondozásában megjelent kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával. "A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón dr. Gloviczki Zoltán. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és könyveket, füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért. Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott. Ma már komplex problémák megoldásán, valami új létrehozásán dolgozunk, egymással együttműködve, csapatokban. Csakhogy az iskola pont azokat a kompetenciákat – a kooperáció képességét, a kommunikációt, a kreativitást, a kritikus gondolkodást – nem fejleszti kellően, amelyek ehhez szükségesek. "Az iskolától azonban elvárhatjuk, hogy eljusson a máig, és felkészüljön a holnaputánra. Hogy segítsen felelős és tájékozott szülőként megadni gyermekeinknek az emberi életre felkészítő alapokat, majd az intézményes nevelésben mindent megtegyen, hogy a ma felnövekvő generáció boldog és boldogulni képes XXI. és XXII. századi felnőtté váljon, megteremtve ezzel a boldog és boldogulni képes társadalmat is. Ehhez kíván szempontokat adni könyvünk."- írja most megjelent A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvében a szerző, akivel könyve kapcsán beszélgettünk.

Varázslatos mesevilágba csöppen az, aki advent és karácsony idején belép a Csömöri Tót Hagyományaink Háza mézesfalu kiállítására. A hagyományőrző tájház munkatársai, baráti köre, hatalmas mézeskalács terepasztalt készített, a falu templomaival, legnevezetessebb épületeivel, és a házak között még a csömöri hév is ott zakatol – természetesen mézeskalácsból.

2.) Az öregember muzsikája magyar népmese, Berze Nagy János gyűjtéséből Felolvassa: Györgyi Anna Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

dr. Kiss-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk a családról és párkapcsolatokról szóló 2024-es kutatásaik eredményeiről, különös tekintettel az online társkeresésről és a mai fiatalok hozzáállásáról a családalapítás terén.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának legújabb, A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvét november 25-én mutatták be Budapesten. Az Open Books gondozásában megjelent kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával. "A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón dr. Gloviczki Zoltán. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és könyveket, füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért. Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott. Ma már komplex problémák megoldásán, valami új létrehozásán dolgozunk, egymással együttműködve, csapatokban. Csakhogy az iskola pont azokat a kompetenciákat – a kooperáció képességét, a kommunikációt, a kreativitást, a kritikus gondolkodást – nem fejleszti kellően, amelyek ehhez szükségesek. "Az iskolától azonban elvárhatjuk, hogy eljusson a máig, és felkészüljön a holnaputánra. Hogy segítsen felelős és tájékozott szülőként megadni gyermekeinknek az emberi életre felkészítő alapokat, majd az intézményes nevelésben mindent megtegyen, hogy a ma felnövekvő generáció boldog és boldogulni képes XXI. és XXII. századi felnőtté váljon, megteremtve ezzel a boldog és boldogulni képes társadalmat is. Ehhez kíván szempontokat adni könyvünk."- írja most megjelent A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvében a szerző, akivel könyve kapcsán beszélgettünk.

Varázslatos mesevilágba csöppen az, aki advent és karácsony idején belép a Csömöri Tót Hagyományaink Háza mézesfalu kiállítására. A hagyományőrző tájház munkatársai, baráti köre, hatalmas mézeskalács terepasztalt készített, a falu templomaival, legnevezetessebb épületeivel, és a házak között még a csömöri hév is ott zakatol – természetesen mézeskalácsból.