A Szászcsávási Zenekarról beszélgetünk
Szerkesztő: Csuth Judit
Élő Szászcsávási Hagyományok: Képek, Zenék és Táncok Estje Üllésen november 23-án.
Vendégeink: Németh Tímea a formáció menedzsere és Oláh Tamás fotós, akinek szombaton nyílik kiállítása az Üllési Pusztaszínházban.Képein a legendás, idős zenészek mellett megjelennek a kultúrát tovább örökítő fiatalabb generációk is. A fotók helyszíne szintén változatos, az erdélyi falu cigánysorától egészen a budapesti táncházakig utazhatunk, felfedezve a szászcsávási zene és tánc gyökereit, valamint a városokban virágzó táncházmozgalommal való szoros kapcsolatukat. Az eseményt természetesen táncház zárja. Az erdélyi banda vasárnap, november 24-én Budapesten, a Magyar Zene Házában is koncertet ad.
Fotó: Oláh Tamás és Veres Ádám
Témánk: a zene a családban. Beszélgetőtársaim: Gombos László zenetörténész a Zenetörténeti Múzeum munkatársa és Uzsaly Bence kórusvezető, zenetanár.
Szerkesztő: Szabó Csilla
A zene örömforrás. Az, hogy milyen zenét hallgatunk vagy hogy szívesen éneklünk, zenélünk-e, azt nem az elvárások és a kívülről jövő elképzelések határozzák meg. Hogyan lett zeneszerető Gombos László és Uzsaly Bence? Hogyan keltik fel a figyelmet a zene iránt? A beszélgetésből az is kiderül, hogy a Zenetörténeti Múzeum régiségei és egy otthon kényszerből szétszedett pianínó milyen hatással vannak a gyerekekre. Megtudjuk, hogy milyen átütő zenei élmény lehet sorsfordító.
kulturális paletta
Cseke Péter: Kisebbség összhangzattan, Körner András: Költők a kabaréban, Kulturmorzsák
Cseke Péter irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár - e felsorolás is bizonyítja, hogy tudományos életműve több emberöltőre is elegendő lenne. A Nap Kiadó Magyar Esszék sorozatában jelent meg Cseke Péter eszmetörténeti tanulmányaiból válogató Kisebbségi összhangzattan című kötete. A Nap Kiadó kötetbemutatóján Kövesdy Zsuzsa járt.
Budapesten a 20. század elején a jelentős költők sokkal nagyobb hányadának szerepeltek megzenésített versei a kabarék műsorán, mint bárhol másutt a világban. A magas- és tömegkultúrának ez a példátlan mértékű, se korábban, se később nem létező keveredése egyaránt fontos része a pesti kabaré és a magyar irodalom történetének. Ez az első munka, amely részletesen foglalkozik ezzel a jelenséggel, annak társadalmi okaival, valamint azzal, hogy miben különbözött a pesti kabaré a külföldiektől. Fazekas Gyöngyvérnek a szerző Körner András mesélt erről is.
Egyre több szerepben látható a Nemzeti Színházban Szilágyi Ágota, akit többek között a Bánk bánban, a GRANE - Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadásban, a King Lear Show-ban is láthat a közönség. A szatmárnémeti születésű színésznő játszott Temesváron, Újvidéken, a Maladype Színházban, és mintegy másfél éve a tagja a Nemzeti társulatának, ahol – mint mondja – kitűnően érzi magát. Most éppen egy egészen különleges produkcióban kapott szerepet, amit a belga képzőművész és színházi alkotó, Jan Fabre állított színpadra a teátrumban. A Vér vagyok című középkori tündérmeséről, korábbi szerepeiről és eddigi pályájáról is beszélgetünk Szilágyi Ágotával, a Nemzeti Színház színésznőjével.
válogatás a Szent István Rádió műsorából
Itt élünk - a vidék hangja
Folytatjuk a múlt heti beszélgetést Balogh Péterrel, az Élő Tiszáért Egyesület elnökével Nagykörűn és Kovács Ábel építésszel, az MMA ösztöndíjasával;
Cserépváralji Ostormnap;
Bogácsi Szent Márton-napi Vigasságok és Búcsú
Zenei szerkesztő: Kovács Krisztina
Technikus: Somogyi Márton
Szerkesztő: Papp Péter
Műsorvezető: Molnár András
School-Computer - november 8-án kiállítás nyilt Kovács Mihály piarista emlékére Szegeden. A tárlatról Képes Gábort, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatóját kérdezzük.
2. rész
Szerkesztő: Balázs Zsanett
Kovács Mihály piarista szerzetes munkásságáról a hétfői Reggeli riportban hallhattak beszélgetést.
Mai adásunkban a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában tavaszig látogatható tárlatra csalogatjuk Önöket.
School-Computer - november 8-án kiállítás nyilt Kovács Mihály piarista emlékére Szegeden. A tárlatról Képes Gábort, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatóját kérdezzük.
2. rész
Szerkesztő: Balázs Zsanett
Kovács Mihály piarista szerzetes munkásságáról a hétfői Reggeli riportban hallhattak beszélgetést.
Mai adásunkban a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában tavaszig látogatható tárlatra csalogatjuk Önöket.
mesés irodalom
Csukás István: A téli tücsök meséi
Felolvassa: Csőre Gábor
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Szerkesztő: Varga Andrea (5/2.)
Sorozat a BKIK támogatásával és együttműködésével - 21. rész
A mai összeállításban korábbi adásainkból válogattunk részleteket.
Szerkesztő: Balázs Zsanett
Elsőként Csókay Ákost, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát hallják a kamara feladatairól és szerepéről. A riporter: Szikora József.
Kovács Judit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési vezetője és dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke arról beszélnek, hogyan segítheti a felnőttképzés a szakmai fejlődést. A riporter Fazekas Gyöngyvér.
Összeállításunk utolsó részében a kamara nemzetközi kapcsolatairól esik szó. Babák Péterrel, a nemzetközi kapcsolatok irodavezetőjével, Keszthelyi Péterrel, a Smart City projektfelelősével, valamint Gallai Mátéval, a Klub Hungary Kft. vezetőjével Szerdahelyi Csongor beszélget.
válogatás a Szent István Rádió műsorából
Beszélgetés Takács Mária Klarissza, ferences szegénygondozó nővérrel (2. rész);
Dr. habil Gyulai Éva címzetes egyetemi tanár előadása.
Mai összeállításunkban először Szerzetesek félórája című műsorunkat hallják, melyben folytatjuk múlt héten megkezdett beszélgetésünket Takács Mária Klarissza, ferences szegénygondozó nővérrel.
Ezután Megmaradni című műsorunk következik, melyben Dr. habil Gyulai Éva címzetes egyetemi tanár előadását hallgathatják meg, aki Eperjestől Aradig a minorita rendházak és templomok építészetét veszi górcső alá.
Összeállításunkat A nap imájával zárjuk.
Munkatársak:
Grunda János
Somosvári Eszter Anna
Bartók Beáta
Tikovits Ernő
SZÍV
Edmondo de Amicis regényéből Jánosi Ferenc olvas fel.
Fordította: Radó Antal
Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly
Munkatárs: Csuth Judit és Werner Eszter
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna (19/11.)
Ungvári Judit interjúja Nagy-Jancsó Júliával, a Színház-és Filmművészeti Egyetem negyed éves zenés-színész szakos hallgatójával, aki a Budapesti Operettszínház november 15-i ősbemutatójának, a Hamupipőke című előadásnak az egyik címszereplője.
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban új kiállítás nyílt Munkácsy Mihály képeiből. De mi köze van a tárlathoz a mesterséges intelligenciának? Tráser László riportjából, amelyben Hegedűs Anitával, a Múzeum sajtóreferensével beszélget, ez is kiderül.
Zsoldos Szilvia a budapesti 36. Országos Kerámia Tárlaton járt, ahol Szabán György keramikussal beszélgetett.
Szerkesztő: Fülöp Tamás
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Adriai tengernek... - Egy fürdőhely, a századelő és egy kortárs szerző
Szerkesztő: Nagy György András
Villa Abbázia 1911, Erőss Ada kisírt szemmel lép az oltárhoz. Adria Csillaga 1913, A különc és álmodozó Dalma nem találja helyét… Két regénycím, két időpont, egy-egy fülszövegrészlet, a történeteket összekapcsoló helyszín kikövetkeztethető. A friss sorozat szerzője Huszti Gergely, akinek 2019-ben megjelent első kötete az Év Gyerekkönyve díjat nyerte el az ifjúsági kategóriában. Bár művészcsaládban nőtt fel – édesanyja és édesapja egyaránt Kossuth-díjas színész: Piros Ildikó és Huszti Péter- ő maga sokáig nem, pontosabban másként foglalkozott az írással. Üdvözlöm Önöket, Nagy György András vagyok. Ha a bevezető hallatán felmerült Önökben néhány kérdés, akkor az elhangzó beszélgetésből sok mindenre választ kaphatnak.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Rudnay Sándor életéről, jelentőségéről, a magyar Vatikán gondolatáról hallhatnak beszélgetést Prokopp Mária művészettörténésszel.
1.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
külpolitikai beszélgetések
Kormányválság Németországban
Bauer Bencével, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatójával beszélgetünk
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Mi az oka a válságnak?
Mikor lesz új válsztás?
Ki lehet Olaf Scholz utódja?
Megváltozik-e Németország háborúval, gazdasággal, energiabiztonsággal kapcsolatos politikája?
"Összetartozunk, mert közös a múltunk, a jelenünk és a jövünk is."
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa
"Nekünk, akik itt születtünk Zoboralján, elődeink példáját követve, szent kötelességünk a szülőföldön maradás, magyarságunk megtartása, kultúránk, templomaink és iskoláink megőrzése, melyeket nem kis erőfeszítéssel ősapáink-anyáink hagytak ránk, szellemi örökségül" - Zoboralja "hídembere", a magyar iskolát, kollégiumot, templomot építő Paulisz Boldizsár írta e sorokat, aki nem ismert lehetetlent.
mesés irodalom
Csukás István: A téli tücsök meséi
Felolvassa: Csőre Gábor
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Szerkesztő: Varga Andrea (5/2.)
SZÍV
Edmondo de Amicis regényéből Jánosi Ferenc olvas fel.
Fordította: Radó Antal
Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly
Munkatárs: Csuth Judit és Werner Eszter
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna (19/11.)
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Rudnay Sándor életéről, jelentőségéről, a magyar Vatikán gondolatáról hallhatnak beszélgetést Prokopp Mária művészettörténésszel.
1.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
külpolitikai beszélgetések
Kormányválság Németországban
Bauer Bencével, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatójával beszélgetünk
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Mi az oka a válságnak?
Mikor lesz új válsztás?
Ki lehet Olaf Scholz utódja?
Megváltozik-e Németország háborúval, gazdasággal, energiabiztonsággal kapcsolatos politikája?
"Összetartozunk, mert közös a múltunk, a jelenünk és a jövünk is."
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa
"Nekünk, akik itt születtünk Zoboralján, elődeink példáját követve, szent kötelességünk a szülőföldön maradás, magyarságunk megtartása, kultúránk, templomaink és iskoláink megőrzése, melyeket nem kis erőfeszítéssel ősapáink-anyáink hagytak ránk, szellemi örökségül" - Zoboralja "hídembere", a magyar iskolát, kollégiumot, templomot építő Paulisz Boldizsár írta e sorokat, aki nem ismert lehetetlent.
