Műsorújság

Pénteken vettek végső búcsút Kozma Imre atyától, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökétől, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi delegátusától. Rá emlékezve, egy korábbi beszélgetésből idézünk: Az egy évig tartó munka eredményeként a Győri Egyházmegyei Zsinat titkársága imafüzetet állított össze. Az elmélkedések, énekek, imádságok egyéni leg és közösségben is végezhetők. Veres András győri megyéspüspökkel beszélgetünk. Szó lesz még a Szent Erzsébet rózsája díjról, a vallás turizmus című könyv bemutatásáról. Az idei évben újra sor került a Bízd Rá Magad Partnertalálkozóra. Soósné Erdő Klára, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Bízd Rá Magad Szolgálatának vezetője nyilatkozik. Óriási sikerrel zárult Budapesten az informatikai oktatás jövőjéről szóló nemzetközi konferencia. A tanácskozás szervezője Erdősné Németh Ágnes, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék adjunktusa, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnöke. A középiskolai teljesítmény hatása a felsőoktatásban elért sikerekre címmel tanulmányt írt Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója. Vele beszélgetünk. Újabb nemzetközi tanácskozáson vett részt Baracsi Katalin internetjogász. Vele beszélgetünk. Az Antall József baráti társaság legközelebbi programjáról Lesti Árpád számol be. Budapesten tartották az európai országok ötödik nagy csúcstalálkozóját Stefán Csabával, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával beszélgetünk.

Temesi Ferenc Szegeden született 1949. november 30-án. Szülei Temesi Ferenc és Tóth Etelka tanítók voltak, apja 1956-ig iskolaigazgató, a forradalom után meghurcolták. Tanulmányait szülővárosában végezte, az általános iskolában orosz, a gimnáziumban francia tagozatos volt. Elsősorban nyelvtehetségével tűnt ki. Már ekkor írt, részt vett az iskolai színjátszásban, egy amatőr beatzenekar énekese, szövegfordítója volt. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményével nyert felvételt a szegedi tudományegyetem magyar–angol szakára. Eleinte egyetemistaként is énekelt, majd a Szegedi Egyetemi Színpad országos hírűvé vált előadásában szerepelt (Déry Tibor: Az óriáscsecsemő). Ösztöndíjat kapott a Londoni Egyetemre. Szakdolgozatát Déry Tibor költészetéről készítette el, diplomát 1974-ben kapott. Nyelvismerete miatt az Egyetemi Könyvtárban kapott határozott idejű állást. Következő munkahelye a Fiatal Művészek Klubja lett. 1975-ben megkapta a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat, azóta szabadfoglalkozású író. Első könyve 1977-ben jelent meg. Por című regénye tette ismertté és népszerűvé (1986–1987). Az 1980-as években külföldi tanulmányutakat tett. 1984-ben lett a Magyar Írószövetség, 1987-ben a PEN Club, 2003-ban az akkor még egyesületként működő Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2001 óta a Magyar PEN alelnöke, a Magyar Írószövetség választmányának, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. (Forrás: mma.hu)

Mai összeállításunkban először Évezredek asztalánál című gasztronómiai műsorunkat hallják, melyben érdekességeket árulunk el önöknek olyan legendás magyar színésznőkről, akik a színészet mellett nagyon szerettek főzni és sütni is. Majd ezt követően az ország tortáját és az ország cukormentes tortáját mutatjuk be. Ezután Közelkép című portréműsorunk következik, melyben Ötvös András érseki tanácsossal beszélgetünk hivatásáról. Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Munkatársaink: Pap Ildikó és Somosvári Eszter Anna Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Technikai munkatárs: Péderi Zsolt Szerkesztő-műsorvezető: Farkas Erzsébet

év, ** **

Kovács Mihály piarista szerzetes nemcsak tanárként, hanem a modern informatika hazai úttörőjeként is maradandót alkotott. Az 1958-ban általa alapított kibernetikai szakkör révén a Budapesti Piarista Gimnázium falai között a számítástechnika alapjait ismerhette meg egy egész generáció. Kovács elkötelezettségének köszönhetően vált lehetővé, hogy olyan innovatív eszközök, mint a "Mikromat" kibernetikai építőkészlet, elérhetővé váljanak a diákok számára, ezzel megkönnyítve a kibernetika elsajátítását. Ennek az örökségnek állít emléket a szegedi Informatika Történeti Kiállítás, amelyet a Neumann Társaság szervezett. A kiállítás betekintést nyújt abba, hogyan kapcsolódik össze a múlt és a jövő az informatika történetében, és megőrzi Kovács Mihály egyedülálló hatását a magyar oktatásra. Ajánljuk figyelmükbe a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában tavaszig látogatható kiállítást, amely Kovács Mihály életútját is bemutatja. A kiállítás részleteiről csütörtökön 8:08-kor hallhatnak beszélgetést Képes Gáborral.

Idén, év elején nyitották meg a teljes felújításon átesett orosházi Nagy Gyula Területi Múzeumot. Az egykori polgári épület emeleti termeiben kapott helyet a város régészeti, történelmi, néprajzi gyűjteménye és a Thék Endre Emlék szoba. A földszinten ideiglenes kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására kialakított helyiségek találhatók. A világos, átlátható terek, a bemutatásra szánt tárgyanyag, kiegészülve a korszerű audiovizuális blokkokkal, érdekessé teszi a múzeumi sétát, az ismeretanyag feldolgozhatóságát. A gyűjtemény történetéről és a múzeum egységeiről Józó Tamásnét az intézmény igazgatóját, Szemenyei Béla történész muzeológust és Pillér Péter Ferenc régész segédmuzeológust kérdezem.

Kovács Mihály piarista szerzetes nemcsak tanárként, hanem a modern informatika hazai úttörőjeként is maradandót alkotott. Az 1958-ban általa alapított kibernetikai szakkör révén a Budapesti Piarista Gimnázium falai között a számítástechnika alapjait ismerhette meg egy egész generáció. Kovács elkötelezettségének köszönhetően vált lehetővé, hogy olyan innovatív eszközök, mint a "Mikromat" kibernetikai építőkészlet, elérhetővé váljanak a diákok számára, ezzel megkönnyítve a kibernetika elsajátítását. Ennek az örökségnek állít emléket a szegedi Informatika Történeti Kiállítás, amelyet a Neumann Társaság szervezett. A kiállítás betekintést nyújt abba, hogyan kapcsolódik össze a múlt és a jövő az informatika történetében, és megőrzi Kovács Mihály egyedülálló hatását a magyar oktatásra. Ajánljuk figyelmükbe a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában tavaszig látogatható kiállítást, amely Kovács Mihály életútját is bemutatja. A kiállítás részleteiről csütörtökön 8:08-kor hallhatnak beszélgetést Képes Gáborral.

2.) Fésűs Éva: Búvalbélelt király jókedve Felolvassa: Györgyi Anna Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben Krupa Sándor egri fertálymesterrel a hazaszeretetről beszélgetünk. Ezt követi Mustármag című műsorunk: „A Család Isten terve" címmel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és az Egri Hittudományi Főiskola konferenciát tartott október 10-én a Líceum Dísztermében. Szent II. János Pál pápa, Levél a családokhoz című írásának 30. évfordulóján a keresztény családok szerepéről, a szeretetre és a békére nevelés fontosságáról, valamint a digitális kor kihívásairól hallgathattak előadásokat a résztvevők. Műsorunkban Dr. Juhász Attilát, az EKKE teológia tanárát hallják, aki előadásában arról beszélt, hogyan lehet békére nevelni a gyermekeket a családon belül. A mai összeállítás munkatársai: Szerkesztő: Pap Ildikó Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Műsorvezető: Farkas Erzsébet

Frida Kahlo a latin-amerikai művészet egyik legrejtélyesebb és legemblematikusabb alakja, akinek sokszínű életművét egy világhírű fotókiállításon ismerhetjük meg közelebbről a Magyar Fotográfusok Házában, közismertebb nevén a Mai Manó Házban. 2009-es mexikóvárosi bemutatója óta a kiállítás a világ számos pontján megfordult, mely során 20 városban közel egymillióan keresték fel, január 12-ig pedig Budapesten tekintheti meg a nagyközönség. Hogy milyen szerepet is játszott a mexikói festőművésznő életében a fotográfia, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf Baki Pétert, a Mai Manó Ház igazgatóját. Federico García Lorca az egyik legnevesebb 20. századi drámaíró, akinek talán legjelentősebb műve a „Bernarda Alba háza” címre hallgat. A női identitás, a bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg, valamint a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét. A Fitos Dezső Társulat legújabb táncprodukciója, a Bernarda Ballada több szempontból is különleges. Még a november 9-i bemutató előtt, a főpróbahét végén Kocsis Enikővel, Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfussal, valamint a darab szereplői közül Fafka Júliával, Hanekám Lucával és Bíró Évával Fülöp Tamás beszélgetett. Az előadás legközelebb december 4-én, este 7 órakor lesz látható Budapesten a Hagyományok Házában. Nemzetközileg elismert hegedűművészek kalauzolhatnak bennünket különböző zenei világokba az Anima Musicae Kamarazenekar közreműködésében. Az Animato néven meghirdetett koncertsorozat december 6-án indul Budapesten a Nádor teremben, ahol Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművésszel lép színpadra hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő fiatal együttese. A műsorról részletesebben, valamint a sorozat további sztárfellépőiről G. Horváth László, a kamarazenekar művészeti vezetője beszélt Szentimrei Kristófnak.

Fotó forrás: Magyar Kurír

2.) Fésűs Éva: Búvalbélelt király jókedve Felolvassa: Györgyi Anna Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Fotó forrás: Magyar Kurír