Műsorújság

Múlt hét pénteki Messzelátónkban Makó természeti értékeiről, turisztikai pontokról, a Maros parti város látványos Makovecz épületeiről hallhattak. Ma folytatjuk a településsel való ismerkedést, érdekes gyűjteményen keresztül idézzük fel Makó múltját. Szó lesz pl. a város híres szülöttjeiről, történelmi fordulópontokról és természetesen a makói hagyma termesztésének titkairól is. Ellátogatunk a Veteránjármű kiállító központba a József Attila Múzeumba, a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe és a Hagymás-házba.

Október elején rendezték meg az 5. Beira Interior Nemzetközi Kórusversenyt Portugáliában, ahol 24 kórus mérte össze tudását. Magyarországot a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate leánykara képviselte Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc vezetésével. A kórus két kategóriában is indult, melyeket meg is nyert, sőt, a verseny nagydíját is elhozta. Sapszon Borbála karnagyot a kórusok közötti versenyzésről, valamint a felkészülés időszakáról Tóth Zsófia kérdezte. Új sorozat indult Rádiós regénytár című irodalmi folyamunkban, melyben ezúttal egy több mint száz évvel ezelőtt született regényből válogattunk fejezeteket. Edmondo De Amicis olasz író és publicista 1886-ban írta meg Szív című regényét, melynek akkoriban nagy sikere volt, ugyanakkor ma is aktuális témákat tár elénk, előtérbe helyezve a szeretetet, a hazafiasságot és az igaz barátságot. A történet egy itáliai kisiskolás fiú naplójából tevődik össze, amelyben a főszereplő, Enrico írja le iskolai élményeit, tapasztalatait, az iskolába való beilleszkedését, az osztálytársak egymáshoz való viszonyát, barátságát, vagy éppen egymással hadakozásukat. 19 részes irodalmi sorozatunk második epizódját kedden 14 óra 30 perckor hallgathatják meg. Ebből hallgathatnak meg egy rövid részletet Jánosi Ferenc tolmácsolásában, aki még előtte a regénnyel kapcsolatos gondolatairól beszélt a rendező Sárospataki Zsuzsannának. Újabb kultúrtörténeti értékű kéziratok váltak elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén. Ady Endre és Diósyné Brüll Adél kapcsolata az egyik legismertebb szerelmi történet a magyar irodalomban, az intézmény kézirattára pedig 213 levelet őriz kettejük levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják. Ezeknek a leveleknek a digitális másolata vált most mindenki által hozzáférhetővé a Copia felületén. Rádiónk stúdiójában Feke Eszter és Baranyai Laura, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának tudományos kutatói voltak Fülöp Tamás vendégei.

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben Vitéz Bacsi József hangszer tanárral, méhésszel beszélget szakmái szeretetéről a műsor szerkesztője, Farkas Erzsébet. Ezután Mustármag című műsorunk következik, melyben a betegek kenetéről és a halálról Lóczi Tamás atyát, az Érseki Papnevelő Intézet spirituálisát hallják. Végül a Nap imája hangzik el.

év, ** **

Tapolyai Emőke klinikai és pasztorál-pszichológus az élet delén túli tartalmas, teljes élet titkát és reményteli üzenetét szeretné átadni a nőknek.

„Szent László nyomában Erdélyben” és a „Szent István emlékek Rómában” filmek megálmodója Vakler Lajos Penna Regia-díjas szerkesztő-riporter harmadik dokumentumfilmje egykori királyaink, valamint családtagjaik történetét eleveníti fel Dalmáciában. Vakler Lajos 1998-tól a Fehérvár Televízió munkatársa; kezdetben a sportszerkesztőség vezetőjeként dolgozott, majd a kulturális, illetve beszélgetős műsorok specialistája lett. Számos dokumentumfilm rendezője és több beszélgető könyv, iinterjú kötet szerzője. A Fehérváron megkerülhetetlen média szakembert a már megjelent munkáiról, filmalkotásairól kérdeztem.

Tapolyai Emőke klinikai és pasztorál-pszichológus az élet delén túli tartalmas, teljes élet titkát és reményteli üzenetét szeretné átadni a nőknek.

2.) A szerencsepróbáló királyfi magyar népmese Felolvassa Mikó István Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Zalka Csenge Virág, nemzetközi mesemondó és író, akinek munkássága új perspektívát nyújt a mesemondás területén: alapos kutatómunkára építve ötvözi a hagyományos történetmesélést a kortárs közönség igényeivel, így válik egyedivé hazai és nemzetközi színtéren is. A mai műsorban megtudhatjuk, hogyan zajlik a mesemondás tudományos igényű tanulmányozása, hogyan illeszkednek a népmesék a modern társadalomhoz, és milyen hatással vannak a fiatalabb generációkra. Csenge mesemondói tevékenysége a közösségépítéstől a pedagógiai célokig számos területet érint, és komoly szakmai elismerést váltott ki világszerte. A régészként is tevékenykedő szerzővel a közelmúltban megjelent A néma istennő – Elfeledett görög-római mítoszok című könyvéről a múlt csütörtöki Reggeli riportban hallhattak.

Mitől "élhető" egy település? És a többi "nem-élhető"? A városiasodás mintha megállíthatatlan lenne a mai világban. Ahogy a népesség nő, úgy jönnek létre egyre nagyobb megapoliszok. Ezek alkalomadtán országnyi nagyságúak. Hogy élhetőek-e? Kinek igen, kinek nem. Mindeközben virulnak az úgynevezett alvó városok. A nagy városok külső övezetei, ahol azok az emberek laknak, akik ezt megengedhetik magunkan. Mert ők úgy gondolják, ez élhetőbb környezet, mint a nagyváros. Műsorunk vendége dr. Bartuszek Lilla, az Élhető Települések Országos Szövetsége alapítója.

Félreértés ne essék, ez egy könyvcím. És nem is annyira magától értetődő. Hiszen nincs mindenütt nemzeti pénz. Gondoljanak csak az eurót használó államokra. És kell-e papírpénz? Hiszen a legfontosabb ügyletek csak számítógépen bonyolodnak. Egy billentyű elütés - egy millió euró. Mégis, a papírpénznek varázsereje van. Hozzátartozik a szabadság eszéméjéhez. Mellesleg, egy-egy jelentősebb havária során azért előfordult már, hogy csak a készpénz működött.. Az állami költségvetés felől nézve a készénz túl sokba kerül. Kinyomtatni, szállítani, és így tovább. Aztán itt van a világ pénzügyi rendszere, a dollár abszolút dominanciájával, amit épp most szeretne megingatni néhány i>BRICS tagország. A mai Kerengő a pénz körül forog. Vendégem Szabó Gergely, a "Nemzeti pénz" című könyv szerzője.

A helyzet hasonló Európában is, ahol a politikai elit egyre inkább tart a konzervatív vezetők térnyerésétől. Helen Roy kutató szerint az európai elit attól fél, hogy ezek a politikusok szembemennek a konszenzussal, különösen a bevándorlás kérdésében. Mindeközben itthon közleményben reagált Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke arra a Népszavában megjelent cikkre, amelyben egy európai parlamenti jelentésre hivatkozva állítják: Magyarországon a független magyar médiát felszámolják. Milyen médiakörnyezetben élünk, és annak jellegzetességei miképpen lehetnek táptalajai a beszéd vulgarizálódásának, történjen a kommunikáció akár négyszemközt, akár a nyilvános térben? - Erről tartott előadást Aczél Petra kommunikáció- és médiakutató, és arra mutatott rá: mérhetetlen társas környezetszennyezésben élünk. Miközben a teremtett világ védelme érdekében óriási energiákat mozgósítunk, addig a kommunikáció terén nem szabunk gátat a szennyezésnek, sőt mi magunk is nap mint nap termeljük a szemetet. Ennek egyfelől magyarázata az, hogy nem tudunk figyelni, nem tudunk jól kérdezni, képtelenek vagyunk koherensen fogalmazni, és félünk. Ugyanígy a tartalom közvetítői személyiségekből egyéniségek lettek; a médiaszereplőkből eltűnt az alázat és az az odaadó figyelem, ami a befogadót tette az első helyre. Felértékelődött az adat is -, holott önmagában az semmit nem jelent. Az információt valójában továbbra is a két adat közötti összefüggés hordozza; igazi tudásra, pláne bölcsességre akkor tehetünk szert, ha szakértelem és moralitás társul hozzá...

2.) A szerencsepróbáló királyfi magyar népmese Felolvassa Mikó István Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Mitől "élhető" egy település? És a többi "nem-élhető"? A városiasodás mintha megállíthatatlan lenne a mai világban. Ahogy a népesség nő, úgy jönnek létre egyre nagyobb megapoliszok. Ezek alkalomadtán országnyi nagyságúak. Hogy élhetőek-e? Kinek igen, kinek nem. Mindeközben virulnak az úgynevezett alvó városok. A nagy városok külső övezetei, ahol azok az emberek laknak, akik ezt megengedhetik magunkan. Mert ők úgy gondolják, ez élhetőbb környezet, mint a nagyváros. Műsorunk vendége dr. Bartuszek Lilla, az Élhető Települések Országos Szövetsége alapítója.

Félreértés ne essék, ez egy könyvcím. És nem is annyira magától értetődő. Hiszen nincs mindenütt nemzeti pénz. Gondoljanak csak az eurót használó államokra. És kell-e papírpénz? Hiszen a legfontosabb ügyletek csak számítógépen bonyolodnak. Egy billentyű elütés - egy millió euró. Mégis, a papírpénznek varázsereje van. Hozzátartozik a szabadság eszéméjéhez. Mellesleg, egy-egy jelentősebb havária során azért előfordult már, hogy csak a készpénz működött.. Az állami költségvetés felől nézve a készénz túl sokba kerül. Kinyomtatni, szállítani, és így tovább. Aztán itt van a világ pénzügyi rendszere, a dollár abszolút dominanciájával, amit épp most szeretne megingatni néhány i>BRICS tagország. A mai Kerengő a pénz körül forog. Vendégem Szabó Gergely, a "Nemzeti pénz" című könyv szerzője.

A helyzet hasonló Európában is, ahol a politikai elit egyre inkább tart a konzervatív vezetők térnyerésétől. Helen Roy kutató szerint az európai elit attól fél, hogy ezek a politikusok szembemennek a konszenzussal, különösen a bevándorlás kérdésében. Mindeközben itthon közleményben reagált Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke arra a Népszavában megjelent cikkre, amelyben egy európai parlamenti jelentésre hivatkozva állítják: Magyarországon a független magyar médiát felszámolják. Milyen médiakörnyezetben élünk, és annak jellegzetességei miképpen lehetnek táptalajai a beszéd vulgarizálódásának, történjen a kommunikáció akár négyszemközt, akár a nyilvános térben? - Erről tartott előadást Aczél Petra kommunikáció- és médiakutató, és arra mutatott rá: mérhetetlen társas környezetszennyezésben élünk. Miközben a teremtett világ védelme érdekében óriási energiákat mozgósítunk, addig a kommunikáció terén nem szabunk gátat a szennyezésnek, sőt mi magunk is nap mint nap termeljük a szemetet. Ennek egyfelől magyarázata az, hogy nem tudunk figyelni, nem tudunk jól kérdezni, képtelenek vagyunk koherensen fogalmazni, és félünk. Ugyanígy a tartalom közvetítői személyiségekből egyéniségek lettek; a médiaszereplőkből eltűnt az alázat és az az odaadó figyelem, ami a befogadót tette az első helyre. Felértékelődött az adat is -, holott önmagában az semmit nem jelent. Az információt valójában továbbra is a két adat közötti összefüggés hordozza; igazi tudásra, pláne bölcsességre akkor tehetünk szert, ha szakértelem és moralitás társul hozzá...