Műsorújság

A Házunk táján mai adásában ellátogatunk a Hudák család csorvási kézi-szövő és varróműhelyébe, ezt követően teszünk egy sétát a tavasszal megnyitott gyulai Ladics házban. Szó lesz az alföldi város aktív kikapcsolódási lehetőségeiről, majd beszélgetünk a környék egyik sajtkészítő mesterével.

Szeptember 20-án a Békéscsabai Jókai Színházban mutatják be az Idegenek és ismerősök című színdarabot, amely a nemrég 70. születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, Zalán Tibor legújabb drámája. Az előadás két főszereplője, Jókai Mór és Munkácsy Mihály egyaránt kötődik Békéscsabához, hiszen míg a teátrum a 19. század közismert magyar írójának nevét viseli, addig a város idén ünnepli az asztaloséveit itt töltő Munkácsy születésének 180. évfordulóját egy egész éves ünnepségsorozattal. Hogy miképpen valósul meg a színpadon a két nagy nemzetikon képzelt párizsi találkozása, többek között erről is beszélt Herczeg Tamás, a darab rendezője. Tráser László riportja. Vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlat, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik szeptember 20-án. A kiállítás a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét mutatja be az örmény fotósok lencséin keresztül, melynek köszönhetően láthatjuk azt is, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek több mint egy évszázaddal ezelőtt. A fotókon nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is. A kiállítás anyagát neves jereváni, washingtoni, párizsi, bostoni és lisszaboni intézmények bocsátották rendelkezésre. A kurátor Diana Ghazaryan, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének doktorandusza. Kovács Bálint egyetemi docenssel, az örmény tanszék vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett. A fotók október 8-áig tekinthetők meg, aki pedig érdeklődik az angol nyelvű kurátori tárlatvezetés iránt, az szeptember 30-án látogasson el a kiállításra. Az 1824-es év különleges esztendő a reformkori Magyarország és Esztergom történetében, ennek kapcsán pedig kulcsszerepet játszott Rudnay Sándor, aki visszahozta a prímási hivatalt Nagyszombatból Esztergomba. Erre megemlékezve kerül sor egy konferenciára a Magyar Sionnak is nevezett városban szeptember 17-én, amelyről Prokopp Mária művészettörténészt Szerdahelyi Csongor kérdezte.

páros év, évközi idő 24. hét, kedd ** Lk 7,11-17 ** Történt pedig, hogy ezután egy Naim nevű városba ment, és vele mentek tanítványai és nagy népsokaság. Mikor a város kapujához közeledett, íme, egy halottat vittek ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a város sok lakosa kísérte. Amikor meglátta őt az Úr, megkönyörült rajta, és ezt mondta neki: ,,Ne sírj!'' Majd odament, és megérintette a koporsót. Erre azok, akik vitték, megálltak. Ezt mondta: ,,Ifjú! Mondom neked: kelj föl!'' A halott pedig felült és beszélni kezdett. Ekkor átadta őt anyjának [1 Kir 17,23]. Mindnyájukat elfogta a félelem, és így dicsőítették Istent: ,,Nagy próféta támadt közöttünk!'' És: ,,Isten meglátogatta az ő népét!''. Az eset híre elterjedt egész Júdeában, és mindenütt a környéken.

Czakó Gáborra emlékező kiállítás nyílik szeptember 18-án az Ars Sacra Fesztivál Keretében a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kodolányi Judit kurátort Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Múltheti műsorunkat folytatva a nemzetközi örökbefogadás jogi kérdéseit járjuk körül szakértőnkkel, Nagy Zsófia jogásszal, a Gyermekjogokért Egyesület munkatársával. A műsor szakmai támogatója a Gyermekjogokért Egyesület.

Egység és békesség Jézusban címmel tartotta 27. országos konferenciáját Székesfehérváron a KOMT, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága. Az orvosokat, más egészségügyi dolgozókat és egészségügyi tanulmányokat folytatókat összefogó szervezet programjára hazánkból és a határon túlról is érkeztek résztvevők.

Czakó Gáborra emlékező kiállítás nyílik szeptember 18-án az Ars Sacra Fesztivál Keretében a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kodolányi Judit kurátort Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Iancu Laura, József Attila-díjas író, költő, néprajzkutató a moldvai Magyarfaluban született, és már fiatalon mély kapcsolatot alakított ki a népi kultúrával. Kutatásai középpontjában a moldvai magyarok vallásos szokásai állnak, különösen a népi vallásosság területén végzett munkája révén vált ismertté. Irodalmi pályafutása során számos vers- és prózakötetet adott ki, amelyekben az identitás, a hagyományok megőrzése, valamint a kisebbségi lét kérdései jelennek meg. Jelenleg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa. Munkássága összekapcsolja a tudományos kutatást és a személyes élményekből táplálkozó művészi kifejezést. A költővel Balázs Zsanett beszélget.

Vendégem Bali Ibolya, Útinform osztályvezető. fotó: utinform.hu

Mario Draghi, a terv megalkotója: korábbi olasz miniszterelnök, még korábban az Európai Központi Bank elnöke. Még ennél is korábban a Goldman Sachs nevű amerikai multinacionális vállalat alkalmazottja. Ez a cég a nemzetközi pénzvilág "egyik legnagyobb befektetési bankja, és egyben az amerikai állampapír piac elsődleges kereskedője, általánosságban pedig az értékpapír piac egyik prominens szereplője". (Wikipedia.org). A Draghi-terv további centralizációt javasol: a többségi határozathozatalt - a jelenlegi egységet követelő döntések helyett -, és közös hitelfelvételt, ami egyszer már megvalósult a Covid járvány idején, de a végrehajtás számos problémát vetett fel. Probléma pedig egyébként is van bőven: ma egy EU-s cég másfélszer annyit fizet az elektromos áramért, és három és félszer többet egy köbméter földgázért, mint egy amerikai. Az EU zöld átállási programja tele van ellentmondásokkal, az orosz energiahordozók helyettesítése pedig igen nehézkesen halad. Igaz az, hogy Brüsszel ma egy bürokratikus vízfej, aminek a leépítése nélkül nem változhat jó irányba a helyzet? A Draghi-terv nem ezt mondja. Vendégem Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár. fotó: wikipedia.org hasznostudas.com

Nem féltik állásukat az MI-től a magyar újság- és szövegírók. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá és könnyebbé teszi a munkájukat, de a szakmájukat a következő években nem tartják teljesen helyettesíthetőnek vele – ez a megkérdezett magyar szövegírók és újságírók általános vélekedése a Corvinus egyetem friss kutatása szerint. Az úgynevezett AI Summit keretein belül szervezett "Ami rajtunk, felhasználókon múlik" című kerekasztal beszélgetésen Boa László, tanácsadó és a Bowman-Architect alapítója, Somogyi Ákos, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályának vezetője, valamint Tóth Dániel, a digitális nevelés szakértője arra keresték a választ, miként tudjuk gyermekeink informatikai tudatosságát növelni, hogy megvédhessük őket. Ferenc pápa korábban már óva intett az eszköz önálló működésétől, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia „eszköz, és eszköznek kell maradnia” az ember kezében. Ezen túlmenően a Szentatya óva intett attól, hogy a mesterséges intelligencia a „kiselejtezés kultúráját” terjessze, előnyben részesítve az egyenlőtlenséget, és hogy a hatáskörén kívül eső döntéseket hozzon.

Vendégem Bali Ibolya, Útinform osztályvezető. fotó: utinform.hu

Mario Draghi, a terv megalkotója: korábbi olasz miniszterelnök, még korábban az Európai Központi Bank elnöke. Még ennél is korábban a Goldman Sachs nevű amerikai multinacionális vállalat alkalmazottja. Ez a cég a nemzetközi pénzvilág "egyik legnagyobb befektetési bankja, és egyben az amerikai állampapír piac elsődleges kereskedője, általánosságban pedig az értékpapír piac egyik prominens szereplője". (Wikipedia.org). A Draghi-terv további centralizációt javasol: a többségi határozathozatalt - a jelenlegi egységet követelő döntések helyett -, és közös hitelfelvételt, ami egyszer már megvalósult a Covid járvány idején, de a végrehajtás számos problémát vetett fel. Probléma pedig egyébként is van bőven: ma egy EU-s cég másfélszer annyit fizet az elektromos áramért, és három és félszer többet egy köbméter földgázért, mint egy amerikai. Az EU zöld átállási programja tele van ellentmondásokkal, az orosz energiahordozók helyettesítése pedig igen nehézkesen halad. Igaz az, hogy Brüsszel ma egy bürokratikus vízfej, aminek a leépítése nélkül nem változhat jó irányba a helyzet? A Draghi-terv nem ezt mondja. Vendégem Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár. fotó: wikipedia.org hasznostudas.com

Nem féltik állásukat az MI-től a magyar újság- és szövegírók. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá és könnyebbé teszi a munkájukat, de a szakmájukat a következő években nem tartják teljesen helyettesíthetőnek vele – ez a megkérdezett magyar szövegírók és újságírók általános vélekedése a Corvinus egyetem friss kutatása szerint. Az úgynevezett AI Summit keretein belül szervezett "Ami rajtunk, felhasználókon múlik" című kerekasztal beszélgetésen Boa László, tanácsadó és a Bowman-Architect alapítója, Somogyi Ákos, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályának vezetője, valamint Tóth Dániel, a digitális nevelés szakértője arra keresték a választ, miként tudjuk gyermekeink informatikai tudatosságát növelni, hogy megvédhessük őket. Ferenc pápa korábban már óva intett az eszköz önálló működésétől, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia „eszköz, és eszköznek kell maradnia” az ember kezében. Ezen túlmenően a Szentatya óva intett attól, hogy a mesterséges intelligencia a „kiselejtezés kultúráját” terjessze, előnyben részesítve az egyenlőtlenséget, és hogy a hatáskörén kívül eső döntéseket hozzon.