Műsorújság

A Fertő-tó parti községben működő turisztikai egyesület néhány tagjával beszélgetek hivatásukról, termékeikről, az alkotás folyamatáról, az idei nyár és a közelgő őszi-téli szezon alakulásáról, tervekről. Luka Enikő borász, Varga Anna fazekas, Mühl Erik sörfőző mester és Baráth Éva mézeskalács készítő vendégei leszünk.

2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, miután 2021-ben a 100. évfordulóját ünnepelte Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye, mely eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt Bujdosó ének címmel. Az évtizedek során aztán a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani, 2009-ben pedig Székelyföld hivatalos himnusza lett. 15 évvel később idén Székely Himnusz címmel és tematikával hirdetett meg képző-, nép- és iparművészeti pályázatot a Józsa Judit Alapítvány kizárólag profi alkotók számára, a kiválasztott műalkotásokból pedig egy rendkívül gazdag és sokszínű kiállítás nyílt meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában, amely október 31-ig tekinthető meg. Hogy mit is üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar művészek munkáin keresztül, többek között erről is beszélt a tárlat megnyitóját követően Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész, egyúttal a kiállítás kurátora Szentimrei Kristófnak. Csirmaz Zsolt szőrmekikészítő nemrég szakmatörténeti előadást tartott Mezőkövesden az érdeklődők számára. Nem szokatlan számára a kíváncsiság, hiszen egy mára nagyon ritka foglalkozás képviselője, és a műanyagoktól terhelt világban is szívesen mesél ennek az ősi módszernek a túlélési lehetőségeiről. Kiss Rita riportja. Adásunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben az előttünk álló hét vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf.

páros év, évközi idő 23. hét, kedd ** Lk 6,12-19 ** Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett. Majd lement velük és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak egy nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket pedig tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és meggyógyította mindnyájukat.

A részletekről Monszpart Zsolttal, a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány elnökével beszélgetünk.

Gyermekjogi adásunk mai témája a nemzetközi örökbefogadás jogi aspektusainak elemző vizsgálata a gyermek identitásának fényében. Szakértőnk Nagy Zsófia, jogász, a Gyermekjogokért Egyesület munkatársa. A műsor szakmai támogatója a Gyermekjogokért Egyesület.

A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház és a városközpont szívében álló Szent Imre templom is igazi zenei, kulturális kuriózumokat kínál a városba érkezőknek szeptemberben. Fehérvár kulturális életét gazdagító, nívós kora őszi rendezvényekről Smohay András múzeumigazgatót és vendégeit kérdeztük.

A részletekről Monszpart Zsolttal, a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány elnökével beszélgetünk.

Az író 1919. szeptember 11-edikén, 105 évvel ezelőtt hunyt el.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A huszadik század második felének egyik meghatározó költő-mestere a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Ifjúkorában az avantgarde híve volt, Arany János költészetének hatására "tért meg" és lett klasszicizáló formaművész, akit mély magyarságtudat és egyetemes humanizmus jellemzett. Barátjához, Radnóti Miklóshoz hasonlóan a katolikus hitben és kultúrában talált lelki otthonra, ami egyben költészetének kincsesházát is gazdagította. Két tanítványával, költőtársával emlékezünk rá és versmondását is élvezhetik a KOSZORÚKban. A PIM Archívumából kölcsönzött Cambridge-i elégia egy kis irodalmi csemege a műsor költészetkedvelő hallgatóinak.

Boldog Özséb remete volt a 13. században. Ő a Pálos Rend megalapítója. Sok évszázados - sikerekben és hányattatásokban gazdag - múlt után a rend központja ma Lengyelországban van. Pécs, a budapesti Sziklatemplom, Márianosztra, Petőfiszállás-Pálosszentkút és Hargitafürdő. Ezek a mai pálos rendházak. Vendégem F. Romhányi Beatrix történész, a Károli Gáspár Egyetem tanára fotó: https://palosrend.hu/a-rend/ kozterkep.hu

Ki gondolta volna, hogy a régóta áhított 1990-es újraegyesítés óta újra előkerülnek ezek a régi elnevezések? Úgy tűnik, a német kettéosztottság ma is jelen van. Okok, magyarázatok, kitekintés a jövőbe. Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója fotó: wikipedia.org Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

Az író 1919. szeptember 11-edikén, 105 évvel ezelőtt hunyt el.

Boldog Özséb remete volt a 13. században. Ő a Pálos Rend megalapítója. Sok évszázados - sikerekben és hányattatásokban gazdag - múlt után a rend központja ma Lengyelországban van. Pécs, a budapesti Sziklatemplom, Márianosztra, Petőfiszállás-Pálosszentkút és Hargitafürdő. Ezek a mai pálos rendházak. Vendégem F. Romhányi Beatrix történész, a Károli Gáspár Egyetem tanára fotó: https://palosrend.hu/a-rend/ kozterkep.hu

Ki gondolta volna, hogy a régóta áhított 1990-es újraegyesítés óta újra előkerülnek ezek a régi elnevezések? Úgy tűnik, a német kettéosztottság ma is jelen van. Okok, magyarázatok, kitekintés a jövőbe. Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója fotó: wikipedia.org Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel