Műsorújság

Kálmán Péter Peregrin OFM templomigazgató tartotta idén a székesfehérvári egyházmegye papi lelkigyakorlatát Székesfehérváron. A napi elmélkedések, beszélgetések vezérfonala volt, hogy a papság nemcsak rámutat Krisztusra, hanem szolgálatával meg is valósítja Jézus jelenvalóságát, irgalmasságát, tápláló szeretetét. Kálmán Peregrin szerzetest a szolgálat kulcsáról, a papi hivatás mélységéről kérdeztem. Vajon a hűség a hagyományokhoz ellentmond-e a változásnak, vagy éppen a növekedés útja lehet?

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az erdélyi származású 27 éves traktorgyári munkás ekkor már négygyermekes családapa volt. Sokan voltunk című, legendás hírű novelláját az Irodalmi Újság közölte 1954-ben. Addig ez volt az egyetlen szépirodalmi alkotása, s mindjárt remekmű! Az üstökös-szerű feltűnés után egyenletes színvonalú írói pálya következett, ami azután 1990 után teljes elhallgatásba torkollott. A rejtélyt az irodalomtörténet ma sem tudja megmagyarázni, de nem az a fontos, ami még lehetett volna, hanem ami megvan, ami a miénk! A nagy sikerű regények, amelyekből remek, díjnyertes filmek készültek: a Húsz óra és Az ötödik pecsét, ma is érvényes, megrendítő alkotások. Elbeszélései pedig apró gyöngyszemek a huszadik századi magyar próza kincsestárában. Sánta Ferenc íróként a huszadik század egyik élő lelkiismerete volt, akitől ma is emberi tartást, méltóságot és erkölcsöt tanulhatunk.

páros év, évközi idő 21. hét, szerda ** Mt 23,27-32 ** Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!

Augusztus 31-én emlékezünk meg arról, hogy 1856-ban Scitovszky János bíboros, prímás fölszentelte hazánk főtemplomát, az Esztergomi Bazilikát. Idén Pietro Parolin szentszéki bíboros, államtitkár celebrálja az augusztus 31-én, 10 óra 30 perckor kezdődő szentmisét és ennek keretében megáldja a megújuló Esztergomi Bazilikát. Az Esztergom-budapesti Érsekség Veni Sancte szentmiséje szeptember másodikán délután öt órakor lesz Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren. E két ünnepi alkalomról Erdő Péter bíboros, prímást kérdezte Szikora József

A váli Hétfájdalmú Szűz templom alapjait 1820-ban rakták le, majd az építményt 1824. augusztus 15-én áldották meg. Ürményi József Fejér megyei főispán Farkas Imre váli plébánossal, a későbbi székesfehérvári püspökkel összefogva építtette meg a klasszicista remekműnek számító templomot, amelynek jubileumát nagyszabású rendezvénnyel, püspöki szentmisével ünnepelték. A templom történetéről és jelentőségéről Szabó Évát, a Váli Faluszépítő és Védő Egyesület alelnökét és Spányi Antal püspököt Berta Kata kérdezte.

Augusztus 31-én emlékezünk meg arról, hogy 1856-ban Scitovszky János bíboros, prímás fölszentelte hazánk főtemplomát, az Esztergomi Bazilikát. Idén Pietro Parolin szentszéki bíboros, államtitkár celebrálja az augusztus 31-én, 10 óra 30 perckor kezdődő szentmisét és ennek keretében megáldja a megújuló Esztergomi Bazilikát. Az Esztergom-budapesti Érsekség Veni Sancte szentmiséje szeptember másodikán délután öt órakor lesz Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren. E két ünnepi alkalomról Erdő Péter bíboros, prímást kérdezte Szikora József

Ha a házak mesélni tudnának... és a házak tudnak mesélni. Egy régi polgári ház nyitotta meg kapuit Gyulán, a múzeumi házavatót egy kötet is követte, amely elkalauzol a múltba, bevilágít az egykori polgári családok életébe. Kövesdy Zsuzsa a Ladics család egyik leszármazottját, a 95 éves Bajor Ervinné Legeza Máriát szólaltatta meg. Hogy mi is az archivális tár, azt talán minden könyvértő szakember tudja. Olyan hely, amely egy-egy könyvtár legfontosabb, legértékesebb és ezért legcsodálatosabb dokumentumait tárolja. Az Országos Széchényi Könyvtárnak feladata a nemzeti értékeink, muzeális dokumentumaink őrzése, védelme és gondozása. Most Piliscsabán elkészült az a raktár, ahol a nemzeti könyvtár archivális példányai új otthont kapnak. A 35 000 polcfolyóméternyi dokumentum kitelepítése a raktárépületbe három évet vesz igénybe. Rózsa Dávid, főigazgatót kérdezi Fazekas Gyöngyvér az új épületről. Ám nem csak Piliscsabára kerülnek olyan kötetek, amelyek büszkévé tehetnek minket. A nemzeti könyvtár kiemelt szakmai támogatást nyújtott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint a Miniszterelnökségnek a brüsszeli Magyarország Háza létrejöttéhez, amely az Európai Unió Tanácsa július elsejétől megkezdődött magyar elnökségének egyik helyszínéül szolgál. A Márairól elnevezett szalonban kialakított könyvtár gyűjteménye a magyar irodalom, nyelv és tudományos élet kimagasló képviselői és eredményei előtt tiszteleg. Erről a két helyszínről is beszélget Rózsa Dávid főigazgatóval Fazekas Gyöngyvér. Kép: OSZK Archivális Tár (kép forrása: tspc.hu)

Bátorságról, önvizsgálatról, eszmékről és realitásokról, a magyar történelem örök tanulságairól is elgondolkodhat a közönség Szilágyi Andor most készülő filmje alapján, amelynek forgatása a nyár kezdetén fejeződött be. A Művészbejáró adásában a Széchenyi és az éjszakai látogató című alkotásról hallhatnak, a szereplőket, Szalma Tamást és Rátóti Zoltánt, valamint az író-rendezőt a forgatás utolsó napján kérdeztük.

Magyarországra költözött az Európai Unió! Július elsején elrajtolt a magyar soros elnökség. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

"Nekünk, mai embereknek a magyarság ezeréves múltjával azonosulni megtisztelő, sorsunkat felvállalni, azzal azonosulni felemelő. Tenni akarásunk nemzetünkért, a világban bárhol élő honfitársainkért csak akkor lesz eredményes, ha személyiségünkben a magyarság iránt érzett szeretet - legyenek honfitársaink a világ bármely pontján - ugyanúgy jellemvonásként jelenik meg, mint őseinknél. Ugyanúgy ezer szállal kell kötődnünk múltunkhoz, jelenünkhöz... Feladatunk nem kevesebb, mint szomszédaink tisztelete, barátaink szeretete, nemzetünk óvása." - írja dr. Németh Ferenc a Magyarnak születni nemes küldetés című könyvében. A szerző a Százak Tanácsa tagja, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes főiskolai docense, nemzetközi borbíró, születése óta Farádon él. Írásai, versei kapcsán a szülőföld, a minket körülvevő kis közösségek szeretetének fontosságáról beszélgettünk. (fotók: http://farad.hu)

Magyarországra költözött az Európai Unió! Július elsején elrajtolt a magyar soros elnökség. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

"Nekünk, mai embereknek a magyarság ezeréves múltjával azonosulni megtisztelő, sorsunkat felvállalni, azzal azonosulni felemelő. Tenni akarásunk nemzetünkért, a világban bárhol élő honfitársainkért csak akkor lesz eredményes, ha személyiségünkben a magyarság iránt érzett szeretet - legyenek honfitársaink a világ bármely pontján - ugyanúgy jellemvonásként jelenik meg, mint őseinknél. Ugyanúgy ezer szállal kell kötődnünk múltunkhoz, jelenünkhöz... Feladatunk nem kevesebb, mint szomszédaink tisztelete, barátaink szeretete, nemzetünk óvása." - írja dr. Németh Ferenc a Magyarnak születni nemes küldetés című könyvében. A szerző a Százak Tanácsa tagja, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes főiskolai docense, nemzetközi borbíró, születése óta Farádon él. Írásai, versei kapcsán a szülőföld, a minket körülvevő kis közösségek szeretetének fontosságáról beszélgettünk. (fotók: http://farad.hu)