Műsorújság

Újkígyós 2009-óta város, de története több mint 200 évre nyúlik vissza. A térség gazdag kulturális és természeti látnivalókban, lehet kerékpározni, sok a túraútvonal, a tavaknál horgászati lehetőség várja a csendesebb időtöltés kedvelőit. Az itt élők, a térség kiváló minőségű földje miatt, mai is gyakran választják a családi gazdálkodás valamelyik formáját. Több fiatal települ vissza a fővárosból vagy külföldről és már itt képzelik el a jövőjüket. Vállalkozásokat alapítanak, új tudatosabb szemlélettel, fenntartható formában. Műsorunkban velük beszélgetünk.

A Magyar Nemzeti Múzeum a világhírű fotóművész, André Kertész születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett kiállítássorozatot három helyszínen, amelyek a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből válogatva mutatnak be sosem látott fotókat, fényképészeti ritkaságokat. A kiállítások képanyagából három könyv is megjelent a múzeum kiadásában. Fisli Évával, a könyvek szerzőjével és a kiállítások kurátorával Fülöp Tamás készített interjút. A Kertész/Kópiák című kiállítás a Nemzeti Múzeumban látható szeptember 22-ig, míg A felejtés csele című tárlatot a Robert Capa Központban lehet megtekinteni szeptember 1-jéig. Meditációk címmel nyílt meg Kovács Gombos Gábor festőművész legújabb kiállítása Győrben. A tárlat a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Art World Hungary Egyesület közös kezdeményezése, utóbbi helyi szervezet pedig rendszeresen szervez képzőművészeti kiállításokat a kamara székházában. Az Art World Hungary tagjaként ezúttal Kovács Gombos Gábor festőművész, egyetemi docens munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A belső figyelem és az elcsendesülés világába vezető képekről az alkotóval Tóth Zsófia beszélgetett. A tárlat szeptember 7-ig tekinthető meg Győrben, az Iparkamara székházában. Sáfrán Judit már serdülőkora óta ír fantasy regényeket. A NewLine kiadó gondozásában megjelent duológiája, Az írisz emlékei és Az írisz áldozata című ifjúsági regények gyorsan a fantasy rajongók kedvenceivé váltak, melyek a kaland, a romantika és a dráma világába repítik az olvasókat. A két kötetből álló történet középpontjában egy 16 éves amnéziás lány szerepel, aki egy másik világba csöppenve fedezi fel saját elfeledett múltját. A fiatal szerzővel Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Szent István király, Magyarország fővédőszentje ** Mt 7,24-29 ** Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és nekicsapott a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára alapozták. Mindaz pedig, aki tanításomat hallgatja, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és nekicsapott a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált." A beszéd hatása. Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép álmélkodott tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók (és farizeusok).

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Szakács Emese Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Az idén harmincéves Tábori Püspökség elöljárója, Berta Tibor tábori püspök tavasszal adott interjút a Katolikus Rádiónak. A lordes-i katonai zarándoklatra is emlékezve e beszélgetésből idézzük föl Berta Tibor tábori püspök gondolatatait.

Gyermekjogi műsorunk anonim szüléssel kapcsolatos témájának záró adását hallhatják. Vendégünk a stúdióban Nagy Zsófia jogi szakértő: a Gyermekjogokért Egyesület munkatársa. A műsor szakmai támogatója a Gyermekjogokért Egyesület.

Az idén harmincéves Tábori Püspökség elöljárója, Berta Tibor tábori püspök tavasszal adott interjút a Katolikus Rádiónak. A lordes-i katonai zarándoklatra is emlékezve e beszélgetésből idézzük föl Berta Tibor tábori püspök gondolatatait.

Vajon miért épült közel fél évszázadig, miért bazilika a neve és mióta őrzik ott a Szent Jobbot? Ezekre a kérdésekre, s kevéssé ismert legendákra, tényekre is fény derül mai műsorunban államalapító Szent István király, Magyarország fővédőszentje ünnepnapján. A főváros legnagyobb templomának történetét Kovács Gergely történész, posztulátor ismerteti meg velünk, akit személyes szálak is kötnek e helyhez. (Fotó:www.bazilika.biz)

Buszunk egész hétfőn Párizs utcáin közlekedett a következő szlogennel: „Állítsák meg a keresztények elleni támadásokat!”. Látványos kampányunk hétfőn reggel 9 órakor indult útnak Párizsban, sok járókelő figyelmét és dicséretét elnyerve. Nem sokkal később csapatunk tagjait egy rendőrautóba terelték és egy állomásra vitték „demonstráció szervezéséért a francia kormány jóváhagyása nélkül”! Kezdetben azt mondták nekik, hogy a rendőrségre kell menniük, hogy tisztázzák a helyzetet. Amikor megérkeztek, megbilincselték őket. Az egyik rendőr az arcukba nevetve megjegyezte, hogy valószínűleg megtévesztette őket egy kollégája az eljárás gyors lefolyását illetően, és ha nem működnek együtt, 24 órán át fogva tartják őket. A 2024-es párizsi olimpia megnyitója finoman szólva is megosztóra sikerült. Számos olyan produkció volt, amely nyíltan sértette a nem progresszíven gondolkodókat, a látvány a sport rovására ment, így napokkal később is élénk viták folynak az eseményről. De a szélsőséges megnyilvánulások és a sport háttérbe szorítása miatti jogos felháborodás közepette kevesebb szó esik arról, hogy a megnyitó folyamán a Szajna partján tíz új szobor lett felavatva, és amíg az olimpia jó és rossz emlékei idővel elhalványulnak, addig ezek az alkotások hosszú ideig Párizs belvárosának részei maradnak. Áttekintve a szobrokat megformálók rövid élettörténetét, kijelenthető, hogy az alkotásokat felállítók elsősorban nem a francia hősnőket keresték, hanem összegyűjtötték azokat a személyeket, akik meghatározó szerepet játszottak azokban a témákban (baloldali – akár radikális – ideológiák, vallásellenesség, feminizmus, abortusz, faji sokszínűség), amelyek a francia liberális és baloldali politikai elitnek fontosak.