Műsorújság

Ki volt az első celeb-séf Magyarországon? Miért volt úttörő a maga nemében Rézi néni Szakácskönyve? Kik voltak a főzőasszonyok? Az 1876-ban megjelent Rézi Néni Szakácskönyvéről beszélgettünk György Sándor történésszel.

Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit Pest-Budán. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a 11 állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptéreken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, akit Deák Ferenc is különösen kedvelt. A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a “kajdácsok”, vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Hogy mi történt azóta, elmondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.

páros év, évközi idő 19. hét, hétfő ** Mt 17,22-27 ** Amikor Galileában összegyűltek, Jézus azt mondta nekik: ,,Az Emberfiát át fogják adni az emberek kezébe, megölik őt, de harmadnapon föl fog támadni.'' Erre nagyon elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, odamentek Péterhez azok, akik a két drachmát szedik, és azt mondták neki: ,,A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?'' Azt felelte: ,,De igen!'' Mire hazaért, Jézus megelőzte őt és azt mondta neki: ,,Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól, vagy az idegenektől?'' Ő azt felelte: ,,Az idegenektől.'' Jézus erre így szólt: ,,Akkor tehát a fiak mentesek. De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd ki a horgot, és fogd ki az elsőként kapó halat. Nyisd ki a száját, s találni fogsz benne egy sztatért. Fogd azt és add oda nekik értem és érted.''

A meleg nyári napokon sokan tapasztalhatják, hogy az étvágyuk csökken. Bár elsőre kényelmesnek tűnhet, hogy a forró időjárásban kevesebbet eszünk, ennek a jelenségnek az oka egyáltalán nem egyszerű. Az étvágy csökkenése mögött egy összetett idegrendszeri mechanizmus áll, amelynek feltárása komoly kutatómunkát igényelt. Harkány Tibor, a Bécsi Orvostudományi Egyetem agykutatási központjának professzora, és a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója, Alpár Alán professzor, kutatócsoportjaik segítségével vizsgálták meg ezt a jelenséget a Nemzeti Agykutatási Program keretében. Az általuk elért eredmények a tudományos világ egyik legelismertebb folyóiratában, a Nature-ben is megjelentek.

Megismerkedünk a város központjában található Kiss Pál Múzeum változatos és gazdag tárgyanyaggal rendelkező kiállító tereivel. Szó lesz a környéken most is zajló régészeti ásatásokról és a közelmúltban átadott Tariczky Endre régészeit kiállítás elemeiről. Végül, betérünk a Tisza-tó parti település talán legrégibb épületébe, a Nyúzó Gáspár fazekas Tájházba.

A meleg nyári napokon sokan tapasztalhatják, hogy az étvágyuk csökken. Bár elsőre kényelmesnek tűnhet, hogy a forró időjárásban kevesebbet eszünk, ennek a jelenségnek az oka egyáltalán nem egyszerű. Az étvágy csökkenése mögött egy összetett idegrendszeri mechanizmus áll, amelynek feltárása komoly kutatómunkát igényelt. Harkány Tibor, a Bécsi Orvostudományi Egyetem agykutatási központjának professzora, és a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója, Alpár Alán professzor, kutatócsoportjaik segítségével vizsgálták meg ezt a jelenséget a Nemzeti Agykutatási Program keretében. Az általuk elért eredmények a tudományos világ egyik legelismertebb folyóiratában, a Nature-ben is megjelentek.

A Vámos család története összeforrt a 20. századi fotográfiával, az üvegnegatívtól egészen a digitális technikáig, mindezt pedig sokféle tárgyon és az elmúlt 120 évet leképező fotókon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők még szeptember 1-jéig egy időszaki kiállításon a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Vámos Judit már a harmadik generáció tagjaként vette át édesapja üzletét közel 40 évvel ezelőtt, és bár a Vámos fotót 2020-ban bezárták, ő továbbra is ápolja családi örökségét. Vele járta körbe Szentimrei Kristóf az izgalmas tárlatot. Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya, elsajátította majd megújította a jellegzetes zsidó hangszeres népzenét. A "Fegya - A klezmer varázsa" című portrékötetből megismerhetjük a Kossuth-díjas előadó, zeneszerző és színházi alkotó sokszínű művészetét, csakúgy, mint magánéletét. A könyv szerzőjével, Balogh Gyulával Fülöp Tamás készített interjút. Dalköltő képzés indul az ELTE-n. Az ötlettel Kollár-Klemencz László író, zenész és dalköltő kereste meg az egyetemet, a közös előkészítő munka eredményeként pedig most szeptembertől elindul a program az ELTE Bölcsészkarán, mely első állomása lesz annak a folyamatnak, hogy a dalköltészet méltó helyet kapjon a kulturális szcénában. Hogy milyen út is vezetett az új egyetemi szak létrejöttéhez, először erről kérdezte Kollár-Klemencz Lászlót Szentimrei Kristóf.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila