Műsorújság

Hogyan kerül egy itáliai kerubszobor a teniszpálya alá? A dolog természetesen fordítva történt: a sportlétesítmény épült rá a sok évszázada eltemetődött ferences kolostor romjaira. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célja, hogy a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá. Az előkészítő régészeti feltárások már eddig is sok érdekességet hoztak a felszínre. Munkatársunknak, Szentimrei Kristófnak a legújabb eredményekről is beszámolt Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Békességet hagyok rátok – ez a címe annak a tárlatnak, amelynek alkotója nemrég tartotta gyémántmiséjét, és a 60 esztendőnyi szolgálat felét Tihanyban töltötte, előbb elöljáróként, néhány esztendeje pedig visszavonulva. Korzenszky Richárd Balatonról készült fotóit most nem hagyományos formában láthatják az apátsághoz tartozó Rege cukrászdában, hiszen a képek - egymást váltva - képernyőkön tűnnek fel. (Megtekinthetők június 14-ig) A bencés szerzetes Zsoldos Szilviának mesélt művészi szenvedélyéről. A nemzetközi Mensch alapítvány neve – ahogyan a szervezet által alapított díjat is hívják - jiddisül azt jelenti „igaz ember”. Tehát például olyan valaki, akinek a „helyén van a szíve”. Amikor Lendvai György a MÁV Szimfonikusok igazgatója megkapta az elismerést, a méltatásban elhangzott mi mindent tett eddig a zenei kultúra megőrzéséért. A hegedűművész a kitüntetésről, a múltról és az elkövetkező zenekari évadról is beszélt Máry Szabó Eszter mikrofonja előtt.

Kereken 1800-at mutatott a naptár; december 1-jén délután 4 órakor a Fejér megyei Pusztanyéken egy nem épp módos gazdatisztnek megszületett a harmadik gyermeke és egyben az első fia, ki atyja után kapta keresztnevét is. Vörösmarty Mihályról a korban úgy írtak, mint "isten üzenetének" tolmácsolójáról, hiszen a költő azért érkezett a magyarokhoz, hogy hazaszeretetre ébressze őket. Szilágyi Márton irodalomtörténész, egyetemi tanár egy tanulmánykötetet szentelt az egyik legnagyobb 19 századi írónknak, figyelmeztetve rá, hogy az életművet a feledés fenyegeti. A könyv címe nem véletlenül egy idézet: „Miért én éltem, az már dúlva van". Kép: Vörösmarty XIX. népszerűségét mutatja, hogy például a kötetnek címet adó idézet feladványként szerepelt egy lapban (1891.)

páros év, Jézus Szentséges Szíve ** Jn 19,31-37 ** A zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a kereszten szombatra, mert az a szombat nagy nap volt. Odamentek tehát a katonák, és eltörték a lábszárát először az egyik vele együtt keresztrefeszítettnek, aztán a másiknak. Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. Aki ezt látta, tanúságot tett róla, és igaz az ő tanúsága. Ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: ,,Csontját ne törjék össze'' [Kiv 12,46; Zsolt 34,21]. Egy másik Írás pedig azt mondja: ,,Látni fogják azt, akit keresztülszúrtak'' [Zak 12,10].

Mókás jelenség ahogy hatalmas, sárga szemével meredten néz, és hosszú, vastag sárga lábán fel-alá rohangál a pusztában. Rejtőszíne és ritkasága miatt azonban nehéz megfigyelni: hazánkban mindössze 2-3 tucat pár költ az alföldi homokpusztákon. Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla.

Mi volt a Tisza parti település eredeti neve, még mielőtt a fejedelem tiszteletére megkapta volna a Rákóczi előnevet? Miért különleges a Világlépés emlékmű? Rekreációs kert a templom melletti területen, beültetve levendulával és egyéb gyógynövényekkel. Vörös rózsákkal befuttatott Lurdes-i barlang. 5085 Rákóczifalva irányítószáma – cél, hogy jövő szombaton ennyi maci kapjon beutazási vízumot a településre. Messzelátónk mai adásában a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei város értékeivel ismerkedünk.

Mókás jelenség ahogy hatalmas, sárga szemével meredten néz, és hosszú, vastag sárga lábán fel-alá rohangál a pusztában. Rejtőszíne és ritkasága miatt azonban nehéz megfigyelni: hazánkban mindössze 2-3 tucat pár költ az alföldi homokpusztákon. Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla.

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

1. Franciaországban ígéretes eredménnyel kecsegtetnek a jobboldali jelöltek az európai uniós választásokon? De lesz-e vajon áttörés, vagy ismét a széthúzás és a szélsőséggel való riogatás győzedelmeskedik? Egy jelentős konzervatív győzelem jelentheti-e a Macron éra végét? Bertrand de La Chesnais nyugalmazott francia tábornokkal a Magyar Külügyi Intézet „Szuverenitás és integráció. Magyarország húsz éve az EU-ban” című, nemzetközi konferenciáján beszélgettünk. (a fotón) 2. Több mint másfél év telt el azóta, hogy a modelváltott magyar egyetemeket az EU kizárta az összes uniós támogatási programból, beleértve az Erasmus és a Horizont kiemelt programokat is. Ez több mint 180 000 hallgatót és mintegy 17 000 oktatót érint. Hankó Balázs felsőoktatási államtitkárt kérdezzük a háttérről az MCC e témában tartott nemzetközi eseményén. 3. Rishi Sunak brit miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy nagyon korán, alig egy hónap múlva választásokat tartanak az Egyesült Királyságban. Vajon miért a nagy sietség? Kinek jó ez? Mi várható? Szakértőnk a Magyar Külügyi Intézet kutatója, Harb Jad Marcell.

A Jogsegélyben a dologi jogról lesz szó Szalay Kornél Géza jogásszal.

Kónya Franciskának, az MTA Könyvtár és Információs Központ kézirattárosának kutatási területe a 16-18. századi irodalom, az elmélkedésgyűjtemények. Az erkölcs, etika és morál a magyar régiségben című XVII. Lelkiségtörténeti Konferencián Kovács Ferenc kéziratos Campe-fordításáról, egy gyermekeknek szóló erkölcs-könyvecske témaköreiről tartott előadást. A konferenciát követően interjút adott műsorunknak, kiemelve a 18. századi mű legfontosabb nevelési tanácsait, amelyeket a szerző gyermekeknek szóló kis történeteken, példázatokon keresztül mutatott be. Joachim Heinrich Campe német író, nyelvész (1746-1818.) több nevelési tanácsadó művet írt, írásait, erkölcsnevelő könyvecskéjét számos nyelvre lefordították. (fotó: https://mta.academia.edu)

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince .

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince .