1-4. Händel, Bach mellett a bécsi Swieten báró másik rajongott barokk muzsikusa karakterében sokkal közelebb áll Mozarthoz, mint A fúga művészetével csodálatát kivívott komponista-pátriárka. Igaz: Händel művészetével Mozart jóval korábban találkozott – már kisfiú korában játszania kellett Händel szerzeményeit az angol királyi pár előtt, és variációkat is rögtönzött Händel modorában. Mozart Bécsben több nagy Händel-oratóriumot is újrahangszerelt, és munkája nagy alázatot mutat. Ahogyan Bach szerzeményei, Händeléi is hatottak 1782-ben írott zongoradarabjaira. Ha meghallgatjuk Händel nagyszerű B-dúr szvitjét, azonnal világossá válik, miért lehetett Mozartnak jóval testre szabottabb a londoni mesterrel való azonosulás, mint a Bach-imitáció. Händel –ahogyan Mozart is- csak úgy ontja a melodikus témákat, és virtuozitása ettől a súlytalanság érzetével társul. Schiff András zongorázik.
5-8. A következő négy tételes szonáta hegedűre és csembalóra íródott. Egészen más világ ez, mint amelyben Mozart mozog ezekben az években: a csembaló itt az obligát continuo, kíséret szerepét tölti be az arabeszkként indázó, meghitt hegedűszóló mellett: szívmelengető, kedves barokk muzsika. Andrew Manze kíséretében Richard Egarr játszik.
9. Andrew Manze és Richard Egarr most befejezésül Händel c-moll allegróját játssza. A két hangszer a nagy apparátusra írt, ünnepi Händel-szerzemények: operai indulók és ünnepi muzsikák fényében úszik.
