Édesanyám főztje

Kapuvárt a Hanság fővárosának nevezik. Ezen a Győr-Moson-Sopron megyei településen, a Kis-Rába partján él egy házaspár. Ők már érett fejjel azért tanulták meg a szakácsmesterséget, hogy segítsenek. Ha azt írom, hogy Magyar László és a felesége Magyarné Pócza Katalin, akkor talán kevesebben azonosítják, kikről is beszélek. De ha azt, hogy ÍzvadÁszok akkor nagyon sokan felkapják a fejüket. Ismerik őket az úgymond szegénysoron, de a neves versenyek zsűritagjai is. Nem pusztán azért mert ez egyesület neve szójátékot rejt – valóban nagy Ával kell írni-, hanem mert például a kereszténység fővárosában is megmutathatták, hogy mit tudnak. A jézusi példázat alapján azt vallják, hogy az ő szikára épített házuk az adakozás. Ha pedig azt tudakolják tőlük, miként képesek ennyi sok dologra, a válasz az, hogy „Mindenre van erőnk Krisztusban!” Ha pedig valaki nem tudná, mi az a böllérmáj, nos, ezért is érdemes meghallgatni az összeállítást!