A Zenei Kincsestár szerdai zongorabérletében ma ismét az 1970-ben született török zongoraművész-zeneszerző, Fazil Say újonnan megjelent szerzői lemezébe hallgatunk bele. A komponista tíztételes Trójai-szonátájának kilencedik és tizedik tételével kezdi műsorunkat: Trójai faló és Epilógus.
Fazil Say következő szerzeménye hazája modern kori történelmének meghatározó személyisége, Kemál Atatürk előtt tiszteleg. Méghozzá az államférfi kevéssé ismert arcát villantja föl egy rendkívüli történet nyomán. Atatürk 1929-ben nemzeti parkot létesített Törökország észak-nyugati részén, Yalova városa közelében, saját birtokán, hogy jó példával járjon elöl a török mezőgazdaság felvirágoztatásában. Törekvéseit nem várt elismerés koronázta: a parkban álló rezidencia mellé ültetett platánfa évről évre virágba borult, és hatalmas leveleket hozott. Olyannyira, hogy előbb csak az ablakokat takarta el leveleivel, majd idővel az épületet magát is veszélyeztette. Atatürk azonban nem engedte, hogy a terebélyes fának bántódása essék: inkább a házat telepíttette odébb, hogy a platán szabadon növekedhessék. A történet szolgál magyarázatul a következő rapszódia különös címére: Az utazó udvarház.
