Ma este a zenetörténet egyik első polgári zeneszerzőjétől, Georg Philipp Telemanntól hallunk három bájos koncertet. Händel kivételével, aki az angol társadalom sajátságos berendezkedése miatt egyként szolgálta az udvar és a polgári réteg igényeit, az eddigiekben főképp az egyház és az arisztokrácia adott kenyeret a muzsikusok kezébe. A lipcsei zenés szalonélet Bach számára sem nyújtott fölmentést kántor-karnagyi teendői alól. Telemann azonban élete utolsó négy és fél évtizedét Hamburg városának főzeneigazgatójaként tisztében tölthette. A német, a francia és az olasz ízlés leleményes ötvözésével csak úgy ontotta a koncertre, társasági eseményekre, ünnepekre vagy épp lakomákra szánt zenedarabokat. A Camerata Köln ebből az igen változatos életműből nyújt ízelítőt. Elsőként egy c-moll concertót játszanak, amelynek szólistái a hegedű és az oboa.
A következő, D-dúr Telemann-koncert két oboa d’amoréra és egy csellóra bízza a szólista feladatokat.
Befejezésül egy olyan Telemann-versenymű szólal meg B-dúrban, amely már-már a concerto grosso műfajára tekint számos szólóhangszerével: oboával, hegedűvel, két harántfuvolával és két brácsával.
