1. A dicsőség földje – idézhetnénk a Zenei Kincsestár élén Elgar híres szimfonikus indulójának címét. Csakhogy ma Elgar pályatársaié a terep, helyesebben a bostoni adventisták temploma a maga hatalmas orgonájával. Michael Murray orgonaművész mindazonáltal nem érte be az orgona regisztereivel, és felkérte az Empire Brass fúvósegyüttes tagjait, legyenek partnerei egy jóízű, virtuóz és mindenekelőtt ragyogó lemez elkészítésében. Az orgona és a rezek jó viszonya évszázadokra nyúlik vissza. Purcell és Clarke mellett azonban a későbbi századok komponistái is kiaknázták a közös hangzás erőteljességét és fényét. Köztük Eugéne Gigout, a Nagy Kóruspárbeszéd szerzőjeként.
2-8. Marcel Dupré-t a modern francia orgonairodalom első számú szerzőjeként tartjuk számon. Hét tételes Francia szvitjében eredeti módon dolgozza föl Franciaország egyes tájainak tánczenei tradícióit.
9. Egy ritkaság Richard Strauss műhelyéből: az Ünnepi darab.
10. Michael Murray és rézfúvós partnerei egy francia barokk tételforma pompás, kortársi megidézésével búcsúznak. A záró Rigaudon szerzője André Campra.
