1-3. Johann Nepomuk Hummel zongorára szánt szerzeményeinek sorában Giuliana Corni ma egy valódi Mozart-tanítványra valló alkotást tűz műsorára. Az opus 20-as, F-dúr szonáta mintegy a kései, Schubertet jövendölő, drámai Mozart-szonáták közeli rokona. Keletkezésekor, 1807-ben persze az efféle szabad, rapszodikus és személyes hangvétel jóval elterjedtebb volt immár, mint a mozarti c-moll fantázia és szonáta keletkezésekor. Hummel szerzeményének elbűvölő hatása – ahogyan ez Schubertnál is megfigyelhető - abban rejlik, hogy a szenvedélyes érzelmességet mindegyre visszavezeti a klasszika kiegyensúlyozott szépségeszményének medrébe. Schubert nagy elismeréssel adózott Hummel művészetének. Jelzi ezt, hogy Hummelnek dedikálta 958 – 959 - 960-as jegyzékszámú szonátatriászát. Ami pedig Hummelnek, a fogadott zenei gyermeknek Mozart iránti tiszteletadását illeti: a szonáta zárótételében ráismerünk a Jupiter-szimfónia hatalmas fúgatémájára.
