1-2. Alfred Brendel Schubert-sorozatában ma a III. és IV. tétellel folytatjuk az 1826-ban keletkezett, Schubert egyik legszemélyesebb alkotásaként számon tartott G-dúr szonáta bemutatását. A fantáziaként, önállóan is ismert, nagyszabású kezdőtételt és a lágy Andantét lírai triót keretbe foglaló Menüett követi most. A szonátát játékos, füzértáncot idéző Allegretto zárja – középrészében drámai kitérővel és lírai ellentémával.
3. A G-dúr szonáta könnyed zárótétele után most hallgassunk meg még egy bécsies kedélyű táncfüzért: Alfred Brendel a Deutsch-jegyzék 783. helyén álló 16 Német táncot játssza.
