1-6. Régizenei barangolásaink során újabb, lila nagyböjti kárpitokba öltöztetett templomot érint utunk. Kismartonban járunk, a kalendárium 1767-et mutat, a hamarosan felcsendülő, g-moll Stabat mater pedig egyike a fiatal Haydn kísérletező alkotásainak a nagyszabású egyházi korális muzsika műfajaiban. A szerzemény a korabeli dél-német és olasz egyházzene módján nem annyira komor, jóval inkább gyöngéd: két oboával még poétikusabbá tett hangszerelése a tragikus Mária-himnusz megéneklése közben sem tagadja meg a klasszika tetszetős, mondhatni kellemdús arányosságát. A kereszt alatt álló Istenanya fájdalmát Haydn meglehetősen modern, kromatikus kifejezéssel érzékelteti. Művét maga küldte meg Adolf Hassénak, aki nagyrabecsülésének adott hangot. A Stabat mater kottái hamarosan Európa-szerte felbukkantak, a mű repertoárdarabbá vált a párizsi Concert Spirituels műsorán. Mai műsorunkban az első hat tétel szólal meg. Nikolaus Harnoncourt, az Arnold Schönberg Kórus és a bécsi Concentus Musicus zenekar szólistái: Barbara Bonney, Elisabeth von Magnus, Herbert Lippert és Alastair Miles.
