1-6. „Gyümölcsfagylalttal leöntött málnabonbon” – jellemezte Grieg muzsikáját Debussy . Nem teljes joggal. E kivételes érzékenységű muzsikus nem csak a norvég népzene tanulságait gyökereztette meg a Nyugat műzenéjében, de kivételes ízlése és formaművészete még akkor is megóvja az érzelgősségtől, amikor olyan, divatos szalondarabokat szerez, mint a tízkötetnyi Lírikus darabok. Grieg számára egyébként sem puszta romantikus manír, ha olyasféle címeket ad a miniatűröknek, mint „Honvágy”, „Szülőföldemen” vagy „Melankólia”: lipcsei tanulóévei megtanították a komponistát a távoli szülőföld megbecsülésére. És melyikünk szívében ne ébresztenének kedves érzéseket a gyerekkor, az otthon emlékképei? Grieg a biedermeier meghittség, a boldog békeidők muzsikusa, akinek művein a „cukormáz” mégsem takarja el soha a kompozíciós felkészültséget. Hakon Austbo most az 1897-ben kiadott, opus 65-ös, Nyolcadik könyv darabjait játssza: Ifjú évekből; Parasztdal; Mélabú; Szalon, Ballada, Esküvő.
7-9. A Nyolcadik könyv után következzék még három Lírikus darab az 1899-ben megjelentetett, opus 68-as Kilencedik kötetből: Matrózdal, Nagymama menüettje, Lábaid előtt.
