1-4. : 1.g-moll verseny: Larghetto e staccato – Adagio, Allegro, Adagio, Andante
-----
5-8. : 2. B-dúr verseny A tempo ordinario e staccato - Adagio, Allegro, Adagio e staccato, Allegro ma non presto
-----
1-4. Micsoda fényűző pazarlás – mondhatnánk, annak ismeretében, hogy káprázatos orgonaversenyeit Handel csak amolyan szünetkitöltő zeneszónak szánta hatalmas oratóriumainak előadásaira. Egy-egy alkalomra mindjárt kettőt is, hogy a frissítőkért induló, legyezők mögül bókoló közönségre ne települjön csönd a Covent Garden Színház kivilágított csarnokaiban. Játszhattak bármilyen bravúrosan is: kamarazenekarnek és a szólistának be kellett érnie a szórakoztató, aláfestő zene szolgáltatóinak szerepével. A Handel-orgonaversenyek számozása nem követi a kmponálás sorrendjét. A mai Zenei kincsestárban először hallható 1-es számú, g-moll conceretót 1736. Február 19-én az Alexander’s Feast közönsége hallhatta először. Most a Trevor Pinnock vezette Angol Koncert adja elő, az orgonánál Simon (szájmon) Preston.
5-8. Handel saját triószonáta-tételeiből is át-átemel a következő, 2. Orgonaversenybe. A mű az Esther című oratórium előadásának szünetét tette élvezetesebbé a londoni közönség számára 1735 márciusában. Hangneme B-dúr, az orgona és a vonóskar mellett oboák, fagott, a lant nagyobb rokonának számító theorba és csembaló is részt vesz az Angol Koncert előadásában, vezényel Trevor Pinnock, az orgonánál Simon Preston.
